home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A népdal ihlető ereje
2005.10.11.
LX. évf. 41. szám
A népdal ihlető ereje

Szabó Attila fotójaBeszélgetés az Aracs-díjas mgr. Bodor Anikó népzenekutatóvalAz idei Aracs-díj egyik kitüntetettje mgr. Bodor Anikó zentai népzenekutató, aki - az elhangzott méltatás szerint - egy életre szóló szövetséget kötött a népművészettel. Zágrábban és Újvidéken jogi, Stockholmban...

Szabó Attila fotója

Beszélgetés az Aracs-díjas mgr. Bodor Anikó népzenekutatóval
Az idei Aracs-díj egyik kitüntetettje mgr. Bodor Anikó zentai népzenekutató, aki - az elhangzott méltatás szerint - egy életre szóló szövetséget kötött a népművészettel. Zágrábban és Újvidéken jogi, Stockholmban művészettörténeti tanulmányokat folytatott, a zenetudományi diplomáját Uppsalában szerezte, a belgrádi Zeneakadémia etnomuzikológiai szakán népzenekutatóként diplomázott, majd zenefolklórból szerzett magiszteri címet. Több mint félszáz tanulmány, nagyobb cikk és népzenei kiadvány (könyv, kotta, lemez) tanúskodik eddigi munkásságáról. Ezek közül a legnagyobb horderejű az öt könyvre tervezett Vajdasági magyar népdalok című sorozat, amelyből eddig három kötet jelent meg (Lírai dalok, 1997; Balladák, betyár- és pásztordalok, 1999; Párosítók, lakodalmasok, szerelmi dalok, 2003). Tudományos és kutatómunkája mellett a szívén viseli a népdal és a népzene népszerűsítését, megszerettetését, őrzését és ápolását. Fáradhatatlan abban, hogy szűkebb és tágabb pátriánkban is minél gyakrabban teremtsünk nyilvánosságot mindazoknak a lelkes öntevékeny fiataloknak és felnőtteknek, akiket a magyar népdalban, néptáncban és népzenében rejlő, ihlető értékek felfedezésének igénye fog össze, s akik e néphagyományból elsősorban azokat az értékeket keresik, amelyek a mai életet is szebbé tehetik. Jelenleg a vajdasági magyar népzenei archívum létrehozásán dolgozik.
- Eddig azzal foglalkoztunk, hogy a régebbi anyagokat, gyűjtéseket is ,,idegereblyézzük" Zentára a dokumentációs központba, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetbe. Nagy részét sikerült is, de természetesen nem mindet. Újvidéken, a Vajdasági Múzeumban rengeteg szalag van, azokat például még nem sikerült pontosan leltárilag mind átmásolni. Király Ernő gyűjtésének egy tetemes hányada megvan, de hiányzik a Hungarológiai Intézetnek a gyűjtése is. Bizonyára rengeteg gyűjtő van, akiről még nem is tudunk. Sokan úgy gondolkoznak, elegendő, ha a gyűjteményüket publikálják, pedig nem így van, mert mi még nem vagyunk olyan erős kottaolvasók. Ha valamit vissza kell származtatni a közhasználatba, akkor bizony nem elég a kotta. A dalokat eredetiben kellene megszólaltatni, abban a funkciójában, amit lelkileg jelenthet egy embernek, ehhez viszont jó felvételek is kellenek. Igaz, vannak még vidékek, ahol lehet jóízű éneket találni, sőt hangszeres zenét is, habár ez sokkal ritkább. Egy archívumnak az volna a feladata, hogy ne csak begyűjtse, leltározza, különböző szempontok alapján feldolgozza az anyagot, hanem hozzáférhetővé is tegye annak, aki érdeklődik. Ezt próbálom én elérni a kiadványokkal, de az nem elegendő. Ez tulajdonképpen több ember feladata lenne, hiszen gyűjteni kell, közzétenni, népművelést végezni, az iskolákban visszaadni. Ez már többfajta foglalkozás, amiben én megpróbálok egymagam evickélni. A jó oldala viszont az, hogy minden szempontból látom az egészet, tudok válogatni.
* Ez azt jelenti, hogy készülőben van a vajdasági magyar népzenei archívum?
- Egészen pontosan ez már archívum, csak még nem hozzáférhető mindenkinek. A feldolgozás sem fejeződött be, és hiányoznak a szükséges szolgáltatások. Körülbelül tízezer dallam van itt, de ez a része nincs leltárilag rendszerezve. Én hozzá tudok nyúlni, de más bizonyára elveszne benne. Ez ugyan nem látszik, el lehetne vele a fél életet, vagy akár az egészet szuszogni, piszmogni anélkül, hogy a külvilág felé valami látszata lenne. Egyedül dolgozom rajta, csak műszaki segítségem van, a szalagok átmásolásában.
* Nincsenek érdeklődő fiatalok?
- A munkának ez a része a legkevésbé vonzó. Ami enyhíti és lazítja, az a terepen végzett tevékenység. De azt sem kedveli mindenki, főleg itthon. A táncházmozgalom is úgy kezdődött, hogy a fiatalok megismerték az erdélyi gyűjtést, ahol még élénk hangszeres muzsika élt. Sokan most is inkább a másét akarják megismerni, ahelyett, hogy a sajátjukra volna igényük. A jelenséget próbáljuk ugyan kanalizálni, de még mindig inkább Moldvából énekelnek, mert azt különlegesebbnek találják. Igaz, a saját népzenei kultúrát sokáig nem is tudták felfedezni, mert nem volt honnan. A kiadványok továbbra is elég nehézkesen jutnak el az érdeklődőkhöz.
* Az utóbbi időben megszaporodtak az énekléssel foglalkozó csoportok, a Durindónak is egyre több résztvevője van. Mi ennek az oka?
- Ez egyértelműen a háborús évek hozadéka, a nehéz időszakban megerősödött az összetartozás tudata. 1992 óta kísérem a Durindót, akkor még 30-40 együttes volt, 1994-ben Zentán 60, legutóbb viszont már több mint száz csoport jelentkezett. Összeállnak a helybeliek, a férfiak általában citeráznak, az asszonyok énekelnek. Jó az, hogy a népzene ezekben a körökben még él, ezért a legtöbben jó minőségű produkciókat hoznak a színpadra. Persze, van közöttük rossz is, de jóval kisebb százalékban. A hiányterületeket viszont fel kellene karolni. Gyűjtésből egyébként nem állunk rosszul, csak tudni kell, mi az, amit érdemes visszaadni. Ezért történik meg, hogy a szerémségiekkel valaki palóc dalokat próbál énekeltetni, mert ő valahol, egy tanfolyamon azt sajátította el, miközben nem tudja, mi van helyben, mit énekelhetnének ott. Aztán mindig akadnak olyanok, akik műdalokkal hozakodnak elő, mert azok továbbra is nagyon népszerűek, sokan szeretik. Ma már a hagyomány nem úgy működik, mint valamikor, amikor az emberek egyszerűen beleszülettek. Ezért kell a megfelelő segítség, mert érdemes. A fiatalsággal más a helyzet, ők iparkodnak megismerni a népzenét, könnyen tanulnak, jó irányba haladnak. Vannak jó együtteseink, ambíció is van bennük, hogy felvállalják a vajdasági népzenét. Régebben csak egy zenekarunk volt, most már legalább öt létezik. Aztán itt vannak a gyermekeknek kitalált szemlék, a Szólj, síp, szólj! és a Kőketánc, amelyeket már hosszú évek óta megszerveznek és a megfelelő úton haladnak. Úgy tűnik, a fiatalságnak valóban van igénye arra, hogy a birtokába vegye a saját néphagyományát, vagyis a mozgalom, melyet sokan csak divathullámnak tartottak, nem vált üres divattá.
* A gyűjtés, kutatás iránt érdeklődők találhatnak még nálunk feltáratlan területeket?
- Igen, de fel kellene parcellázni a terepet, és megnézni, hol nem járt még senki. El kell menni oda, ahol még érhetik meglepetések az embert. Például Szerémségben. Jó példa erre, hogy esőhívó nálunk már csak a gyermekdalokban van. Szerémségben viszont ismerik és ma is élő szokásként gyakorolják a dodolázást, ami a szerb nép esőkérője, de már ők sem alkalmazzák. Új népdaltípusokat már nem valószínű, hogy találunk, de változatokat igen. A vajdasági népzene érdekessége, hogy mindenki megtartotta azt, ahonnan jött. Ha ugyanis Horgoson egyszerre szatmári dalt találok, az nem lehet véletlen. Az is tény és való, hogy mi áradozunk arról, hogy a székelykeveiek milyen szép tájnyelven beszélnek, a magyartanárnak viszont az iskolában az irodalmi nyelvet kell tanítania.
* Készül-e a vajdasági magyar népdalok című sorozatának újabb kötete?
- Igen, ez lesz a gyermekjátékok-kötet, majd végül a szokások kötete. Az ötrészes sorozat lefedi a kiválasztott terület nagyobb részét, de nem az egészet. Ami azt is jelenti, hogy lesz még kiadnivalónk.
Végül álljon itt Andrásfalvy Bertalan egy gondolata, amely megtalálható az első kötet előszavában is: ,,Mert a dal szükségletből születik, az emberi lélek egészségének biztosítéka. Nem műsor vagy szórakozás, hanem elemi igény, kenyér a lélek számára."
TÓTH Lívia

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..