Dr. Papp Lajos világhírű szívsebész előadása Magyarkanizsán
A szívsebész-professzor Szívvel-lélekkel című magyarka-nizsai előadását — melyre a Rákóczi Szövetség helyi szervezete és a Magyarkanizsai Műhely szervezésében került sor — a vártnál is nagyobb érdeklődés kísérte. A Művészetek Házának színházterme szinte kicsinek bizonyult, annyian érkeztek a rendezvényre a helybelieken kívül a szomszédos településekről és a környező községekből is. A nem mindennapi előadást, a test, a lélek és a hit összefonódásán alapuló orvosfilozófiát feszült figyelemmel hallgatták a megjelentek. A felcsigázott érdeklődés keltette csendet a professzor úr vicces megjegyzéseire felharsanó kacagás törte csak meg.
— A nemzetem beteg — mondta dr. Papp Lajos, és hozzátette, hogy a szívsebészettel éppen emiatt hagyott fel. Klinikaigazgatóként ugyanis állandó küzdelmet kellett vívnia a korrupció ellen. A gazdasági vezetők gyakran olyan döntésekre kényszerítették, hogy az egyik betegét megoperálhatja, a másikat nem — ő pedig nem volt hajlandó a Mengele-módszerrel különbséget tenni ember és ember között. A nemzet betegségére példaként Finnországot hozta fel. Három évtizeddel ezelőtt Magyarország — a skandináv országgal egyetemben — a világ élvonalába tartozott a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozások szempontjából, ám a finnek bölcsen és idejében döntöttek: félretették a politikai érdekeket, a pocskondiázást, az acsarkodást, a gátlástalan kapzsiságot, és láss csodát!: az elhalálozás terén néhány év alatt sereghajtóvá váltak, Magyarország viszont maradt a dicstelen élvonalban. Szívsebészként, jó néhány neves egészségügyi intézmény igazgatójaként dr. Papp nem akart ebben sem asszisztálni, sem szerepet vállalni. Hivatásának mindig is a bizalom és a hit volt az alapja, s ettől az irányelvtől nem tért el soha. Úgy tartja, gyógyítani csak azt lehet, aki maga is akarja.
— Krisztus sem úgy gyógyított, hogy odament a beteghez, és meggyógyította. Csak azokat gyógyította, akik kérték, mert aki kéri, az már akarja is, s aki akarja, annak hite is van. Mit mondott Krisztus? „Kelj fel, és járj, mert a hited meggyógyított téged!” Hit nélkül egyszerűen nem lehet gyógyítani, ezt csak a Teremtőtől kapott hittel, a krisztusi szeretet jegyében lehet megtenni. Emberi létünk három lábon áll: test, lélek, szellem — azaz az anyagi világ, a szellemvilág és a lelki világ az Istennel való kapcsolat. Mire esküdtem én? Arra, hogy nem fogok ártani. Nem a hippokratészi eskü a lényeg, mert az — mint minden hasonló eskü szövege — idővel elavul. Ami nem avul el soha, az a Tízparancsolat! Az eskü, mely az én mindenkori orvosi gondolkodásomat megszabta, egészen másként, valahogy így hangzik: „Mielőtt belekezdenék szent munkámba, meggyógyítani a Te teremtményeidet, Hozzád fordulok, a Te magasságos székedhez, hogy adj nekem erőt, bátorságot, energiát, hogy munkámat teljes hittel végezhessem, hogy meggazdagodási vágy és az a vágy, hogy minél híresebb nevű legyek, ne kápráztassa el szemeimet a helyes út meglátásától! Engedd, hogy felismerjem magam körül mindazokat, akik tanácsokat jönnek tőlem kérni mint olyan valakitől, aki nem tesz különbséget a gazdag barát vagy embergyűlölő rossz és jó között! Add, hogy a bajban lévő emberben csak az embert lássam!”
A professzor meglepő tényeket közölt a szívinfarktus és az agyvérzés okairól is, melyek között mindeddig a dohányzást vagy a zsíros ételek fogyasztását emelték ki az orvosok. A legfrissebb felmérések szerint azonban ezek az okok immár ötöd- vagy hatodrendű jelentőségűvé degradálódtak.
— Már úgy vélik a szakértők, hogy a szívrohamot és agyvérzés legfőbb oka a családi stressz. A stresszt a munkahelyi gondok követik, azaz a megélhetésért folytatott mindennapos ádáz küzdelem. A harmadik helyre pedig a közösségnek, vagyis annak az országnak az állapotát sorolják, amelyben élünk. Ezért különösen nagy baj, ha országunk, nemzetünk beteg — osztotta meg a professzor mélyenszántó gondolatait.
A színes, érdekfeszítő, a figyelmet egy pillanatig sem lanyhulni hagyó, mintegy másfél órás előadás óriási sikert aratott. Akik végighallgatták, azok úgy nyilatkoztak: lelkileg megnyugodva, szellemileg felfrissülve, egészséges gondolatokkal tértek haza abban a reményben, hogy módjuk lesz még találkozni dr. Papp Lajossal, aki feledhetetlen élményt nyújtott nekik.
Az előadás után az érdeklődők megvásárolhatták dr. Papp Lajos legismertebb és legnépszerűbb könyveit is, melyeket természetesen a professzor dedikált is.
NÉVJEGY
Dr. Papp Lajos 1948 márciusában született. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd 1973-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1973 és 1975 között a Pécs Városi Kórház sebészet-traumatológia orvosgyakornoka, 1975 és 1977 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikán gyakornok. 1977 és 1991 között a SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinikán egyetemi tanársegéd, majd adjunktus. 1989-ben megkapta az Orvostudományok Doktora címet. 1994 augusztusáig a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatója, egyetemi tanár. A Zala Megyei Kórház szívsebészeti osztály osztályvezető főorvosa lett, és ő vezette a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szívsebészeti Tanszékét is. 1997-től a POTE és Irgalmasrend II. Sebészeti Klinika — Szívcentrum igazgatója, a POTE Szívsebészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1999 augusztusától a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szívgyógyászati Klinika igazgatója. 2008 augusztusában saját kérésére nyugdíjazták. Sok elismerés és kitüntetés birtokosa is. 2001-ben a Széchenyi-díjat, 2003-ban a Magyar Örökség díjat ítélték oda neki. 2006-ban Kaposvár díszpolgára lett és elnyerte a Pro Cultura díjat. 2008-ban ,,A hazáért, nem magunkért, Uram’’ feliratú aranygyűrű tulajdonosa lett. Budapest és a főváros V. kerületének díszpolgárává 2011-ben választották meg, és ugyanabban az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést is kiérdemelte.
