home 2024. július 14., Örs napja
Online előfizetés
A nemzet, mely mindig talpon marad
Tóth Tibor
2024.06.04.
LXXIX. évf. 22. szám
A nemzet, mely mindig talpon marad

104 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békediktátumot. A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében Királyhalmon tizenharmadik alkalommal tartott központi megemlékezést a délvidéki magyar közösség.

A Magyar Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Tette ezt azzal a határozott és nemes céllal, hogy a gyász és a fájdalom helyébe az ünnep öröme költözzön. A nemzet egésze büszke arra, hogy Trianon óta az üldöztetések, a hátrányos megkülönböztetések, a megaláztatások és az érvényesülés másokénál jóval nehezebb évtizedei ellenére is megmaradtunk magyarnak. Az első vajdasági központi megemlékezést 2012-ben rendezték meg a királyhalmi Jézus Szentséges Szíve-plébániatemplom kertjében, akkor ültették el a nemzet összetartozását szimbolizáló almafát, mely a közös múltat, a közös gyökereket és a közös jövőt jelképezi.

A Jézus Szentséges Szíve-plébániatemplomban megtartott szentmise után — melyet ft. Koleszár József és ft. Palatinus István plébánosok celebráltak — a magyarkanizsai Cantilena kamarakórus elénekelte a himnuszt, majd a megjelenteket Katona Róbert, Királyhalom Helyi Közössége Tanácsának elnöke köszöntötte.

— Lakosaink az idők folyamán számos kihívással néztek szembe, ám mindig megőrizték az egységet és a közösségünk szellemét. Fogadjuk el a felelősséget, hogy továbbvigyük a jövő generációja számára. 104 évvel ezelőtt kapták a hírt településünkön, akkor még csak itt-ott tanyákon élő családok, hogy ezután már másik ország lakosai. Ezzel a döntéssel feladatot is kaptak: megmaradni magyarnak azon a földön, ahol születtek, és leélték az életüket. A XX. század viharos időszakában nem volt mindig könnyű teljesíteniük ezt a feladatukat. Az összetartozás és az egység legyen mindig iránytűnk, amely vezet bennünket az előttünk álló kihívásokban és lehetőségekben. Tizenhárom éve ültettük a nemzeti összetartozást jelképező almafacsemetét, a fát szorgos kezek gondozzák és óvják. Ígérem, hogy a fa még hosszú ideig fogja ékesíteni templomunk kertjét, és sok-sok termést fog hozni — mondta köszöntőjében Katona Róbert.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszöntőbeszéde elején Kossuth Lajos szavait idézte, melyek szerint veszve csak azon nemzet lehet, amely lemondott önmagáról.

— Az a nemzet pedig, amely a tragédiákból mindig fel tud állni, amely a trianoni békediktátum után 104 évvel is még a szülőföldjén élni és fejlődni tud, amely mindig talpra áll, amely mindig talpon tud maradni, mindenképpen jól vizsgázott megmaradásból. Ez elmondható az egyetemleges magyar nemzetről és elmondható a mi nemzetrészünkről is, vajdasági magyarokról. Vizsgát tettünk megmaradásból és fejlődésből. Az az ország, az a nemzet, amely ennyi országba szakadt, és mindegyik országban meg tudott maradni magyarnak, megőrizte hagyományait, kultúráját, nyelvét, az mindenképpen egy olyan nemzet, amely Európa nemzeteinek legnagyobbjai közé tartozik — mondta Pásztor Bálint, majd feltette a kérdést: mi tartott meg bennünket a megpróbáltatások sorozatában az elmúlt 104 esztendőben? — Az tartott meg bennünket, hogy sohasem panaszkodtunk, sohasem arról beszéltünk, mit miért nem lehet, hogy mennyire nehéz, hogy miért értek bennünket ezek a tragédiák, hanem mindig igyekeztünk megmaradni, fejlődni, gyarapodni, és szívósságunkat és állhatatosságunkat átörökíteni az utánunk következőkre is.

Az ünnep szónoka hangsúlyozta, hogy egyetlen nemzetet sem ért Európában olyan tragédia, mint bennünket, magyarokat. Az ország területének 72%-át, lakosságának pedig kétharmadát veszítette el. Egyik napról a másikra 3 millióan ébredtek egy másik ország területén. Új nyelvet kellett tanulni, többségből kisebbséggé kellett válni, meg kellett küzdeni a bosszúval, és nekünk Vajdaságban 1944—45-ben a legvéresebb bosszúval is szembe kellett néznünk. Pásztor Bálint idézett a Szarka László által szerkesztett Kisebbségi magyar közösségek a XX. században című műből, mely a legszemléltetőbb módon mutatja be, mennyire nehéz körülmények között tudtunk megmaradni 104 éven át.

— A két világháború között, amikor a Karađorđevićek diktatúráját kellett e nemzetrészünknek elviselnie és túlélnie, 71-ről 2-re zsugorodott a magyar középiskolai tagozatok száma, a 4000 általános iskolai magyar tagozatból pedig 250 maradt. És ma, 2024. június 4-én mégis itt állunk, és az elmúlt tizenöt évben immár arról beszélhettünk, hogy 5 fővel is tudunk tagozatokat nyitni, és olyan településeken és önkormányzatokban is tudunk újra magyar óvodai csoportokat és magyar iskolai tagozatokat nyitni, ahol évtizedek óta nem. Mindez nem lenne így, ha nem lenne erős a Vajdasági Magyar Szövetség. A VMSZ nélkül a szórványmagyarság sokkal nehezebb helyzetben lenne, kérdés, mennyien lennének még szórványban magyarok, de a tömbben is sokkal nehezebb lenne a helyzetünk. Sokkal nehezebb lenne a helyzetünk akkor is, ha nem tudtunk volna alkalmazkodni, kitartóak, bátrak, állhatatosak, szívósak lenni, és ha nem tudtuk volna túlélni a kollektív bűnösség évtizedeit, az asszimilációs kísérleteket, a délszláv háborút, a bombázásokat, a leszámolásokat és mindazt, amivel a közösségünknek, a nemzetrészünknek az elmúlt 104 esztendőben szembe kellett néznie. Akkor teljesítünk a legjobban, amikor a legjobban szorongatnak bennünket, amikor a legnehezebb. Augusztus 20-án lesz 25 éve, hogy létrehoztuk az ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsot. Amikor bombázásokkal kellett szembenéznünk, akkor döntött úgy a VMSZ, hogy akkor még civil szervezetként, létrehozza az ideiglenes MNT-t, majd 2002-ben elértük azt, hogy immár törvényes kategóriaként kisebbségi önkormányzatként is létrejöhessen a nemzeti tanácsunk, amely azóta is működik. Az ezeréves örökségünk tartott meg bennünket, a hitünk, a kultúránk, a nyelvünk, a történelmünk és az, hogy soha nem feledtük hőseinket, azokat sem, akik évszázadokkal ezelőtt éltek, és küzdöttek a magyarság megmaradásáért, és azokat sem, akik ezt az elmúlt években, évtizedekben tették. A mai ünnepséget követően fog a VMSZ Tanácsa arról dönteni, hogy a március 2-ai tisztújító közgyűlésen elmondott ígéretemmel összhangban létrehozzuk a Pásztor István Alapítványt, melyet június 18-áig, a Vajdasági Magyar Szövetség 30. születésnapjáig be is fogunk jegyeztetni. Pásztor István örökségének része a magyar—szerb kapcsolatok jelenlegi állapota is, nemcsak az, hogy mi, magyarok meg tudtunk maradni, és fejlődni tudtunk. A történelmet nem változtathatjuk meg, de a jelenünket jövővé alakíthatjuk. Igaza volt Makovecz Imrének, amikor a következőképp fogalmazott: „A magyarságban nem tudom, honnan van ez az erő, a magyarság eltaposhatatlan!” Ezt most vasárnap is bizonyítottuk. Akármennyire is lejtett a pálya, akármennyire is nehéz, embertelen körülményekkel kellett szembenéznünk, Magyarkanizsán, Zentán és Topolyán meg tudtuk őrizni polgármesteri helyeinket, meg tudtuk őrizni önkormányzati jelenlétünket, de vannak olyan önkormányzatok, ahol növelni tudtuk a magyarság érdekképviseleti erejét. Kereken 150 önkormányzati képviselővel rendelkezünk a vasárnapi választásokat követően, alig tíz-egynéhánnyal kevesebbel, mint amennyivel 2020-ban rendelkeztünk azokat a választásokat követően, amelyeket a COVID közepette rendeztek meg, amelyeket az ellenzék bojkottált, és amely választásokat követően a köztársasági parlamentben a megismételhetetlen kilenc mandátummal rendelkeztünk. Sokkal több önkormányzati képviselőnk van, mint a 2012-es vagy a 2016-os választásokat követően volt — mondta Pásztor Bálint, majd átadta Orbán Viktor magyar miniszterelnök üdvözletét a vajdasági magyarságnak, aki az önkormányzati választásokra utalva azt mondta: „Gratulálok, vajdaságiak, jól mentetek!

Pásztor Bálint rámutatott, szomorúsággal emlékezünk 1920-ra és a békediktátumra, de örömmel kell tekintetünk arra, hogy együtt lehetünk, megmaradtunk, fejlődni tudtunk, kivívtuk a működő kisebbségi autonómiánkat, talpon maradtunk a vasárnapi megmérettetés után, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány második politikai ereje vagyunk, miközben rengetegen eltűntek a politika süllyesztőjében. Büszkék lehetünk nemzetrészünk teljesítményére, és emelt fővel járhatunk szerte a Kárpát-medencében. Büszkék lehetünk arra, hogy vajdasági magyarok vagyunk, a nemzet elidegeníthetetlen részei és itt a vajdasági nemzetrésznek a részei.

— Szülőföldünkön kívánunk boldogulni, tevékeny részesei kívánunk lenni a magyar nemzet sikereinek, és éppen ezért folytatnunk kell azt a küzdelmet, amit az elmúlt 104 évben a vajdasági magyarok vívtak. Ahogy eleinknek, úgy nekünk is az a feladatunk, hogy nap mint nap megvívjuk a küzdelmeket, hiszen addig lesz vajdasági magyar közösség, amíg mi kitartóak, állhatatosak, szívósak vagyunk, ameddig ápoljuk hőseink emlékét és továbbvisszük tevékenységüket — zárta beszédét Pásztor Bálint.

A rendezvényt mások mellett megtisztelte jelenlétével Csallóközi Eszter szabadkai magyar főkonzul, Magyarország belgrádi nagykövetségének képviseletében Szász Krisztián másodosztályú tanácsos, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint egyházi méltóságaink, közéletünk szereplői, a vajdasági magyar közösség parlamenti, nemzeti tanácsbeli, tartományi és önkormányzati képviselői, tisztségviselői. Az alkalmi műsorban a királyhalmi Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjai, valamint Baráth László tárogatóművész lépett közönség elé.

Fényképezte: Tóth Tibor

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..