JUPITER

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és egyúttal a Naprendszer legnagyobbja. Átmérője mintegy 139 820 km, mely a Földünk körülbelül tizenegyszeresét teszi ki, a tömege pedig nagyobb, mint az összes többi bolygóé együttvéve. Mint a Naprendszer legnagyobb gázlabdája körülbelül 778 millió km távolságra kering a Naptól, és nincs szilárd felülete. Egy kört a Nap körül nagyjából 12 földi évnek megfelelő idő alatt tesz meg, egy nap pedig csak 10 földi órát tart ezen a bolygón. A Jupiter nagyobb részét a sűrű felhőzet alatt található, állandó mozgásban lévő folyékonyfém-óceán teszi ki. A fémóceán folyékony állapota csakis az óriási nyomásviszonyoknak köszönhető, hiszen a nyomás a hidrogén folyékony állapotban maradását eredményezi. A Jupiter sűrű felhőzetében a levegő átlaghőmérséklete -145 °C, de a közepéhez közeledve a léghőmérséklet elérheti az akár 24 000 °C-ot is, mely melegebb a Nap felszínénél. Nagyon gyakoriak az óriási szélviharok. Legjellemzőbb helyszíne a Földünknél kétszer nagyobb úgynevezett nagy vörös folt, ahol egy hurrikántípusú vihar akár több száz éven át is eltarthat. Ezen a helyszínen a viharok elérhetik az akár 423 km/óra szélsebességet is. A Jupiternek 79 természetes holdja van. Közülük a legnagyobbak és a legismertebbek: Callisto, Europa, Io és a Ganymedes, mely a legnagyobb hold az egész Naprendszerben.

Fotók forrása:unsplash.com

SZATURNUSZ

A Szaturnusz a hatodik a Naptól, és gyűrűinek köszönhetően sokan a Naprendszer legszebb bolygójának tekintik. Átmérője 116 460 km, és a Naptól mintegy 1,4 milliárd km távolságra kering. Egy kört a Nap körül körülbelül 29 földi év alatt tesz meg, egy nap pedig csupán 11 földi órát tart. Ezt a gázóriást három felhőréteg borítja. A felső rétegekben ammónia alkotta jégfelhők találhatóak, és a léghőmérséklet -173 °C-tól -113 °C-ig terjed, míg a középső rétegben hidroszulfidfelhők találhatóak, és a léghőmérséklet -88 °C-tól -3 °C-ig terjed. A legalacsonyabb felhőrétegekben víz található, és a léghőmérséklet 57 °C is lehet. A Szaturnusz gravitációja 1,8-szor nagyobb a Földénél. Atmoszférája főleg hidrogénből és héliumból tevődik össze. Bizonyos tudósok szerint a sok felhő alatt előfordulhat, hogy a Szaturnusznak szilárd magja is van, de ez még nincs bebizonyítva. A Szaturnusz gyönyörűséges gyűrűi sziklákból és jégből állnak. 82 természetes holdja van, melyek közül a legnagyobb és legismertebb a Titán, mely még a Merkúr bolygónál is méretesebb.

URÁNUSZ

Az Uránusz egy hatalmas jégóriás, mely 2,9 milliárd km távolságra kering a Naptól, és ez a Naprendszer utolsó előtti bolygója. Földi léptékben az Uránusznak majdnem 84 év szükséges ahhoz, hogy megtegyen egy kört a Nap körül, de egy nap csak 17 földi órát tesz ki. A bolygó tömegének legnagyobb részét olyan sűrű folyadék alkotja, mint amilyen a víz, a metán és az ammónia. Átlagos hőmérséklete -213 °C, de a bolygó sziklás magjához közeledve a hőmérséklet az akár 4727 °C fokot is elérheti. Az atmoszférája főleg hidrogénből és héliumból áll, de metánt is tartalmaz. A bolygónak ez a metántartalom adja a kékes színét. A gravitációja 86%-a a mi bolygónkénak, és az Uránusznak 27 természetes holdja van. Az összes holdja Shakespeare-művek szereplőiről kapta nevét, a legismertebb az Oberon és a Titánia, melyeket 1787-ben fedeztek fel.

NEPTUNUSZ

A Naprendszer legtávolabbi bolygója a Neptunusz. Ez is egy jégből álló óriás, és sokan az Uránusz ikertestvérének is szokták nevezni. Átlagos távolsága a Naptól 4,5 milliárd km, és körülbelül 165 földi év kell neki, hogy megkerülje a Napot. Egy nap a Neptunuszon csak 16 órát tart. -220 °C körül ingadozó hőmérsékletével ez a Naprendszer leghidegebb bolygója. Felszínén folyékony víz, ammónia és metán található, atmoszférája pedig főleg hidrogénből, héliumból és metánból áll. Átmérője 49 244 km, és a gravitációja csak egy kicsivel nagyobb a Földénél. A gyakran előforduló örvényfelhős, heves viharok akár a bolygónk méretét is elérhetik. A Neptunusznak 14 ismert természetes holdja van. A legismertebb a Triton, mely azért jellegzetes, mert a Neptunusz forgásához viszonyítva teljesen ellenkező irányban kering.

Nem olyan régen az általános iskolákban még azt tanították, hogy a Naprendszer legtávolabbi és legkisebb bolygója a Plútó. Ezt a besorolását 2006-ban változtatták meg, méghozzá akkor, amikor olyan asztronómiai szigorításokat vezettek be, hogy bolygónak csak az az égitest tekinthető, amely a Nap körül kering, szférikus alakú, és maga körül csak természetes holdakat keringtet.