A kis házban

Muzslyán az idén is megtartották a faluünnepet, a búcsút. A jó időt senki sem ,,rendelte meg”, talán éppen ezért lógott az eső lába minduntalan. Ennek ellenére minden műsort megtartottak.
A rendezvény keretében nyitották meg és adták át rendeltetésének az Amatőr Szakácsok és Hagyományápolók Egyesületének új otthonát. Már-már az idő martalékává vált a helyi közösség épülete melletti ,,kisház”, az egyesület szorgos tagjai azonban megmentették: tatarozták, felújították, mintegy két hónapig csinosítgatták. Egy tárlatot is összeállítottak régen használt tárgyakból, munkaeszközökből, valamint közszemlére bocsátották minden serlegüket, elismerő oklevelüket is. Gregus Józseftől, az egyesület elnökétől érdeklődtem, melyik tárgy vagy munkaeszköz a legrégebbi a kiállításon. Tudomása szerint egy kis pálinkáshordó, mely csaknem 80 éves. Egyébként főleg a tagság gyűjteményéből származik a kiállítás anyaga, de voltak mások is, akik szívesen elhozták egy-egy féltve őrzött tárgyukat. A megnyitó után a házigazdák kis ünnepségre invitálták a vendégeket a Petőfibe, ott pedig újabb meglepetés várta őket: Gyémánt Tibor szövegíró nemrég írta meg ugyanis az egyesület himnuszát, a zenészegyesület tagjai pedig megzenésítették, nos ennek előadásával köszöntötte a vendégeket Pakai Tibor, alias Rambó Öcsi.
A Szervó Mihály Általános Iskola előcsarnokában is kiállítás szemléltette a nyáron megtartott Öko-tábor munkáját képekben, felhívásokban, szórólapokon, különféle táblákon. Hamarosan folytatása is lesz ennek a projektumnak, amelyet az iskolás gyerekekkel és a helybeli polgárokkal közösen valósítanak meg. A tervek szerint már októberben megkezdődik a kis elsősök bevonásával a fásítás, parkosítás, de a felnőtteknek is lesz bőven dolguk, ugyanis egy óriási, kiszáradt nyárfa fenyegeti a diákok épségét a Szervó Mihály utcai iskola közelében.
A másik nagyszabású kiállításon a Nők Klubjának, a MAKK-nak, a Fókusz-Art rajziskolának és a Krasnica vadászegyesületnek a tagjai mutatkoztak be. A sok szép kézimunka, fafaragás, festmény, rajz, kézművesmunka, trófea mind-mind önmagáért beszél. Amint az utóbbi években, úgy az idén is megszervezték a MAKK-tagok a nyilvános rajzolást is. A másik érdekessége az volt a tárlatnak, hogy a gyermekek tavalyi nagyszabású közös alkotását először bocsátották közszemlére. A négyméteres képet, mely egy csodafát ábrázol, elviszik a Budapesten megrendezendő VII. Délvidéki Napokra, onnan pedig Stockholmba küldik a gyermekalkotások múzeumába -- árulta el Hallai Mihály, a MAKK elnöke.
Búcsúi és egyben búcsúkoncertjét tartotta meg a Szivárvány zenekar: erre a koncertsorozatra újra összeállt a régi csapat, és feledhetetlen élményben részesítette a közönségét. A Petőfi nagyterme megtelt a muskátlizene rajongóival, együtt énekelték az ismert dalokat, de voltak olyanok is, akik táncra is perdültek, már amennyire jutott nekik ehhez hely.
A Petőfi Sándor MME elnöksége az idén is két napra tervezte a művelődési műsorát. A Mária Szent neve templomban komolyzenei koncerttel kedveskedtek az érdeklődőknek: egy nagybecskereki vonósnégyes adott hangversenyt. A hagyományos művelődési összeállításra viszont vendégeket is hívtak a nagybecskereki Petőfiből és a magyarországi Sándorfalváról. A házigazdák közül fellépett az Aprókák énekcsoport, a kis- és a nagy mazsorettlányok, a Pöngető citerazenekar, a vegyes kórus és a citerazenekar, a Nők Klubjának ének- és zenekara, továbbá a vendégek közül a nagybecskereki Petőfi leánykórusa, Fejes Márta vezetésével, a sándorfalviak pedig tánc- és énekcsokorral érkeztek. A táncdalénekesek közül Juhász László lépett színre. A búcsú előtti estén a városi fúvószenekar adott hangversenyt.
Felavatták, igaz, csak jelképesen, a mintegy 50 kilométernyi szennyvízelvezető csatornahálózatot. A muzslyaiak 18 éve kezdték el helyi járulékból fizetni a csatornahálózat kiépítését, és 2001-ben csak 1200 méternyi szakasz készült el belőle. Azóta azonban változott a helyzet, és nagy ütemben valósult meg a helybeliek álma. Smit Ferenc tanácselnök elmondta, hogy befejeződött a munka, és e hónap végére a mintegy 2900 háztartás közül csak 17 marad, amelyet nem tudnak rákapcsolódni a hálózatra. Egyedi példa lesz Muzslya, hisz senki nem büszkélkedhet ilyen eredménnyel. Az átadáson Milan Bjelogrlić, a Vodovod vízművek igazgatója is szólt az egybegyűltekhez. Hangsúlyozta, hogy sokan nem hittek e projektum megvalósulásában, de a kivitelezők a határidőket betartva kemény munkával keresztülvitték. Számukra is fontos, hogy az év végéig az összes muzslyai háztartásnak lehetővé tegyék a hálózatra való rákapcsolódás lehetőségét. Goran Knežević, Nagybecskerek polgármestere adta át szimbolikusan rendeltetésének a csatornahálózatot, és elmondta: büszke arra, hogy ő is részt vett a kiépítésében, majd nyomatékosítva kijelentette, a tágabb környezetünkben senki sem dicsekedhet azzal, hogy településén 100%-ban meg van oldva a szennyvíz elvezetésének problémája. Mint mondta, ezzel nem állnak le a munkálatokkal, a tervek között említette: belátható időn belül elkészül a szennyvíztisztító. Ugyanakkor egy nagy beruházásba is belekezdtek: vízgyár építésébe. A térség vízellátásáról gondoskodó közmű felépítésével a jövő év végéig szeretnének elkészülni.
Megtartotta fennállásának ötvenedik évfordulóját a Lehel Női Kézilabdaklub. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Kű Lajos, az Aranycsapat Alapítvány elnöke, Csom István, az Aranycsapat Alapítvány tagja, olimpiai sakkbajnok, és Gyólai Zoltán, az Aranycsapat Alapítvány délvidéki koordinátora. Kű Lajos üdvözölte a jelenlevőket, és ajándékot is hozott a Lehel labdarúgó-iskola növendékeinek. Dicsérte a kézilabdázó lányok sikereit: két éve még először játszottak az Összmagyar Kárpát-medencei Diákversenyen, és a következő évben már feltornázták magukat a második helyre. A nemzetközi kézilabdatornát Goran Knežević polgármester nyitotta meg, és jó játékot kívánt a négy csapatnak. Az eredmények a következők: a torna győztese a Lehel csapata, majd következett az adai Halász József kézilabdaklub csapata, harmadik helyen a békésszentandrási, a negyediken pedig a mindszenti leánycsapat végzett. A legjobb góllövő a muzslyai Ispánovics Mónika, a legjobb játékos az adai Szőke Zsanett, a legjobb kapus pedig a muzslyai Babuskov Tímea.
A búcsú keretében volt még kisállat-kiállítás, sakktornát is szerveztek, és mivel a labdarúgásban megkezdődött az új idény, a Lehel labdarúgói ezúttal itthon játszottak egy meccset. Ezenkívül volt bőven szórakozási lehetőség a legfiatalabbak részére, a légpárnás csúszdától kezdve az autózásig. Az étkesebbek is válogathattak a sok-sok ínycsiklandó falat között, ugyanakkor az édesszájúak sem panaszkodhattak: selyem-, medve-, krumplicukrot, sőt gumicukorkát is vásárolhattak, de az igazi búcsúfiából, a tükrös mézes szívből és mézes lovacskából sem volt hiány.
Érdekességként említhető az is, hogy noha igazából még nincs is dér, az idén mégis kissé ,,dércsípte” volt a hangzavar. Aminek a búcsú ,,hangosabbik” részén lakók (nos, ebbe tartozik e sorok írója is!) örültek a legjobban. De mintha sétálókból is valamennyivel kevesebben lettek volna... Hogy ennek vajon mi volt az oka: a rossz idő vagy az általános pénzhiány? Netán mindkettő? Egyvalami biztos: sokan fogják emlegetni a búcsút a szombati hárompercenkénti áramszünetek miatt, no meg nyilván a miatt a szeméthegy miatt is, ami maradt utána...