* A nemrég megjelent könyve egy múlt századi életművészről szól. Ezért feltételezem, hogy ön is az egészséges életmód, az alternatív táplálkozási módok és a különféle jógagyakorlatok híve.

— Jómagam is vegetáriánus vagyok, de valójában Bicsérdynek ehhez nem sok köze van, mivel már jóval korábban alkalmaztam ezt a táplálkozási módot. Szóval az alternatív gyógyászat és táplálkozás iránt nem a könyvem főhőse miatt érdeklődöm, viszont megerősített abban, hogy sok minden tekintetében jó úton járok. Bicsérdy Bélára egyébként még egyetemista koromban akadtam rá. Főként arra figyeltem fel, hogy ő az 1920-as években a vega nyers kosztot hirdette Erdélyben, és rengeteg követője volt. Engem megdöbbentett, hogy valóban mennyire híres volt egykor, és azóta nem sokan foglalkoztak azzal, hogy feltérképezzék az életpályáját. Ezért úgy döntöttem, az egyetemi szakdolgozatomat ennek a témának szentelem. És miután nyilvánosságra került a szakdolgozatom, attól kezdve engem folyamatosan megkerestek emberek azzal kapcsolatban, hogy beszéljek Bicsérdyről. Ez végül odavezetett, hogy 2017-ben elhatároztam, egy könyvben is megírom élettörténetét. Több ezer oldal dokumentumot gyűjtöttem össze vele kapcsolatban, fél Európával, sőt még Amerikával is leveleztem, és a dédunokáját is felkerestem. Röviden így született meg a könyv.

Áprily Zoltán

* A bicsérdyzmus vélhetően manapság is népszerű lenne, hiszen különösen hódít az egészséges, illetve környezetkímélő életmód. De mi is valójában ennek a szemléletmódnak a lényege?

— Bicsérdyt valójában a maga korában is úgy ismerték, mint a vegetarianizmus kiötlőjét. Ez részben igaz, de én személy szerint őt inkább nevezném filozófusnak, mint életmódgurunak. Bár kétségtelen, hogy rengeteg beteg embernek adott hasznos tanácsot, de az a rendszer, amelyet ő megalkotott, és a későbbiek során bicsérdyzmus néven bevonult a történelembe, sokkal-sokkal több mint pusztán a vegetáriánus szemléletmód. Ha nagyon röviden kellene összefoglalni az ő tanításának a lényegét, akkor azt lehetne elmondani, hogy minden ember vállaljon felelősséget önmagáért, és mindenki tegyen bele megfelelő mennyiségű energiát, időt abba, hogy fejlessze önmagát. Szóval a módszerét nevezhetjük valamiféle önfejlesztő módszernek is, melynek nyilvánvalóan vannak táplálkozási kitételei is. De kiterjed a mozgás vagy akár a tisztálkodási kultúrára is. Bicsérdy fő törekvése az emberiség kollektív fejlődése, fejlesztése volt. Azaz mind testileg, mind lelkileg fejleszteni önmagunkat. Mindezek kapcsán nem győzte eleget hangsúlyozni az egyéni felelősségvállalást.

* Bicsérdy életének két jól elkülöníthető szakasza volt, először testépítőként, illetve súlyemelőként szerzett hírnevet. Mit tudhatunk ezekről az évekről?

— A tudatos testfejlesztést még kamaszkorában kezdte el. Egy akkori történet szerint egy testnevelési órán az egyik osztálytársa legyőzte húzódzkodásban, és ez őt annyira felbosszantotta, hogy elhatározta, ő lesz a legerősebb fiú az osztályban. Ezért mindent megtett annak érdekében, hogy fejlessze az izmait. Mindez viszonylag rövid időn belül sikerült is neki, de azután már a vidék, majd az ország legerősebb embere szeretett volna lenni. Végül eljutott egy olyan szintig, hogy egy német szakedző már a világ legerősebb emberei közé sorolta az 1900-as évek elején. Hivatalos rekordokról nem tudunk, de az tény, hogy több sportújságban megjelentek az eredményei Angliában és Németországban is. Mindentől függetlenül az eredményei előtt még mai is kalapot emelhetünk, hiszen ő valójában egy amatőr sportoló volt, aki főállásban adótisztviselőként tevékenykedett. És a hivatása mellett kiválóan feszegette testi-lelki határait.

Fotók: Bicsérdy Béla Emlékoldal — Facebook

* Az ön könyve főként a második szakaszt öleli át, amikor a főhős egyféle életvezetési tanácsadóvá és életművész guruvá avanzsálja önmagát. Sokan követték, de sokan kételkedtek is benne. Mennyire volt megosztó a személye, továbbá mennyire volt hatásos az őáltala hirdetett egészséges életszemlélet?

— Fontos kiemelni, hogy még a testépítő korszakában egy súlyos nemi betegséggel küzdött, melyre abban az időben nem volt gyógymód. A vakság is fenyegette, és bot segítségével járt. Ez még inkább ösztönözte arra, hogy jelentősebb életmódváltásba kezdjen. Elhatározta, hogy saját magát fogja kigyógyítani, és ennek következtében tért át a vegetáriánus táplálkozási módra, a böjtölésre és az izzasztókúrákra. A súlyemelést a háttérbe szorította, és a hangsúlyt a továbbiakban a reforméletmódra helyezte át. Egyértelműen megosztó személyiség volt, hiszen nem egy hétköznapi figuraként ismerhetjük meg.

(Szalai Attila rajza)
Mivel az orvosok évekig nem tudtak vele mit kezdeni, az orvostársadalmat is eléggé támadta. Ezáltal érthető módon az egészségügyben nem igazán szerették. Viszont nagyszámú, csodával egyenértékű gyógyulás következett be a tanításai által, és emiatt rengeteg követője volt. Olyan betegségekből gyógyultak ki az emberek, viszonylag egyszerű gyógymódok által, mint amilyenek a daganatos és az utolsó stádiumos tbc-s állapotok, valamint a súlyos vérmérgezési esetek. Arra is volt példa, hogy az orvosok már minden végtagját levágták volna annak a páciensnek, akit Bicsérdy néhány napos kúrával kigyógyított. Szóval elképesztő gyógyulási esetekről lehetett hallani, aminek következtében egy óriási rajongótábora lett. A másik oldalról viszont sokan túlzásba vitték az általa tanácsolt böjtölést, ami rossz fényt vetett rá, mivel ezek az esetek óriási sajtónyilvánosságot kaptak. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy őt valójában kevesen értették meg, és egy idő után nagyon meggondolta, hogy kit mire tanít.