Szikora Róbert szabadkai fizikoterapeuta szerint a lábak ödémásodása kapcsán a legtöbb esetben — ha nem valamilyen megbetegedésről van szó — visszérproblémáról beszélünk.
Az emberiség 27%-át érinti, Európában viszont a lakosság 40%-ánál jelenik meg ez a gond.
— Túlnyomórészt nők küzdenek a visszérrel, melynek genetikai okai lehetnek. A terhességi folyamat és a szülés külön megterheli a visszereket, hiszen a kilenc hónap alatt hirtelen súlynövekedés léphet fel, a kismamák sokat vannak talpon, mert a nagy pocak miatt kényelmetlen a fekvés. Fontos elmondani, hogy azt a két főeret nevezik visszérnek, amely a friss, oxigéndús vért szállítja a lábakba, valamint az elhasznált vért pumpálja vissza a szívhez.
Több fázisa és kialakulási oka van a betegségnek. Az egyik legelterjedtebb, amikor csak a felületi erek deformálódnak, bevörösödnek, beduzzadnak, elveszítik az eredeti formájukat. Erre az injekciós módszer a leghatásosabb, melynek során elhalnak a perifériás erek, hiszen a páciens direkt abba kapja az injekciót. Néhány hét vagy hónap alatt felszívódnak, bezáródnak és elhalnak, a szervezet pedig feldolgozza őket.
Az igazi baj akkor kezdődik, amikor az emberek azt gondolják, hogy ezzel meg is van oldva a gond, mert ha a perifériás erek elkezdenek deformálódni, kitágulni, és már látszanak, az annak a jele, hogy valami történik a főerekben. Ha nem tud normálisan működni a vérkeringés, akkor előbb a perifériás ereket terheli meg, és ebből alakulnak ki később a súlyos vénaproblémák. A sok állómunka és a kevés lábmozgás is okolható a visszérproblémáért, viszont genetikailag is örökölhető — ez a leggyakoribb.
A mozgásszegény életmód könnyen előidézheti ezt a jelenséget. A szív pumpálja szét a szervezetbe a vért, és mivel a lábunk van a legtávolabb tőle, a vér a leghosszabb úton jut el hozzá. Az erekben levő kis lapátok lecsukódnak, amikor odaér a vér, ha viszont az elhasznált vér felfelé halad, akkor ki kellene nyílniuk. Az izmok tudnak ebben segíteni, ám ha nincs elegendő izomzatunk, akkor a lapátok sem tudják jól végezni a munkájukat, az erek is eldeformálódnak, és fájdalom lép fel a lábban. Azáltal, hogy nincs elegendő oxigéndús vér a lábban, kialakul egy gyulladás, hiszen a felgyülemlett méreganyagok nem tudnak eltűnni onnan. A szervezet elkezd vizet pumpálni oda, és ödéma alakul ki. Rosszabb esetben a lábszáron láthatóvá válnak a deformálódott erek, melyek általában kék színűek, merthogy az elhasználódott vér is kék. Reggel, ébredés után át kell mozgatni a lábfejet, át lehet masszírozni az alsó lábszárat, ajánlatos guggolásokat végezni, illetve a vadgesztenyekivonatú krémek is segíthetnek.
Fontos kiemelni, hogy visszérmegbetegedéseket nem lehet gyógyszerrel és krémmel gyógyítani, csupán a fájdalmat tudjuk csillapítani. Ajánlatos naponta többször felpolcolni a lábunkat, hogy felállás után a friss vér áramoljon. A már megbetegedett személyeknek rugalmas pólyát kell viselniük, hogy összenyomódjanak a kitágult ereik, így sokkal jobb lesz a vérkeringésük.
Panasz esetén mindenképp meg kell vizsgáltatnunk magunkat egy érsebésszel, hogy tudjuk, mi a további teendő. A visszérproblémákkal kapcsolatos műtéteket minél fiatalabb korban kell elvégezni. Nem tanácsos túl fűszeresen, túl sósan táplálkozni, mert ezek megkötik a vizet. Emellett fontos mértéket tartani a cukor- és az alkoholfogyasztásban, továbbá a nikotin sem tesz jót az érrendszernek. Vákuumos kezeléssel enyhítünk ezen a problémán, illetve hideg-meleg vizes kezelést javaslok a pácienseknek, melyet fürdőkben és otthon is el tudnak végezni.
