Majdnem kétéves várakozás után, december 14-én Szerbia és az Európai Unió között megnyíltak a csatlakozási tárgyalások, így — annak ellenére, hogy maradtak megoldatlan gondok — Szerbia sikeresnek mondható évet tudhat maga mögött. A 2015-ös esztendő azonban nem a diplomáciai sikerek miatt marad emlékezetes, az évet ugyanis a leginkább egyetlen fogalom jellemezte: a migránsválság.
„Egyesek saját magukat kerítik el, nem Szerbiát” — így reagált júliusban Aleksandar Vučić szerb kormányfő arra, hogy elkezdődött a műszaki határzár építése a magyar-szerb határon. A kijelentést később több hasonló is követte azzal a kiegészítéssel, hogy Szerbia soha nem fog kerítést építeni egyik határán sem. A határozott fellépésből akár diplomáciai botrány is lehetett volna, ám Belgrádnak és Budapestnek sikerült rendeznie az ügyet.
Magyarország szeptember 15-én lezárta határát, majd előbb az egyik, majd a másik röszkei átkelőhelyet is. A migránsok — akik korábban ezen az útvonalon folytatták a Közel-Keletről indult útjukat Nyugat-Európa felé — a szerb-magyar határon rekedtek. Mindjárt másnap jelentős összetűzésre került sor a migránsok és a magyar rendőrök között, amikor előbbiek megdobálták hatóságokat, majd áttörték a határkaput. A magyar rendőrök visszaszorították őket, az összetűzés után pedig néhány napon belül megváltozott a migránsok útvonala, és már nem Magyarország, hanem Horvátország felé vették az irányt. A határ újbóli megnyitásakor a két ország belügyminisztere úgy fogalmazott: mindkét félnek károkat okozott a lezárás, a két ország jó kapcsolatait azonban nem ingatta meg.
2015-ben a hivatalos adatok szerint több mint hatszázezer migráns haladt át az országon, Szerbia pedig elszállásolásukra öt állandó befogadóközpontja mellett 13 ideiglenes központot is a rendelkezésükre bocsátott. November közepétől a szerb hatóságok szigorítottak a migránspolitikán, és már csak a háború sújtotta térségből érkezőket engedik be az országba.
Egyebek mellett a migránsválság kezelésének módja is hozzájárult ahhoz, hogy Belgrád az idén több dicséretet is kapott Brüsszeltől, ennek megkoronázása pedig az uniós csatlakozási fejezetek december 14-i megnyitása volt. Ezt Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök „történelmi pillanatnak", valamint az újabb kori szerb történelem „legforradalmibb eseményének” nevezte.
A tárgyalások viszont nem lesznek könnyűek, az elsők között nyitották meg a Koszovóval való kapcsolat rendezéséről szóló 35. fejezetet, amely a tárgyalások teljes ideje alatt nyitva lesz, hogy minden kérdéses témában megegyezés szülessen. Megnyílt emellett a pénzügyi felügyeletről szóló 32. fejezet is, ám a legtöbben a jövő tavasszal megnyitandó 23. és a 24. fejezettől várnak sokat. Ezeknek is kiemelt súlya lesz a tárgyalások során, ugyanis jogállamisági kritériumokkal, bel- és igazságügyi, igazságszolgáltatási, közbiztonsági, valamint emberi jogi, egyebek mellett kisebbségi jogi kérdésekkel foglalkoznak.
A szerb belpolitika — a megszokott ellenzéki-kormánypárti egymásra mutogatástól eltekintve — nyugodt volt 2015-ben. Nyáron felröppent a hír, miszerint előre hozott választásokra lehet számítani, Aleksandar Vučić kormányfő, a jobbközép irányultságú Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke ugyanis kijelentette: komolyan gondolkodott azon, hogy másfél évvel kormánya megalakítása után újra választásokat kellene tartani, hogy bebizonyítsa, támogatottsága még mindig nagy. Októberben azonban már azt mondta, nem lesznek választások, mert kormánya előtt még számos feladat áll. A legfrissebb hírek szerint viszont a SNS ismét a parlamenti választások lehetőségét fontolgatja, amelyet a jövőre rendezendő önkormányzati és vajdasági tartományi voksolással együtt tarthatnának meg tavasszal.
2015-ben sem a szerb belpolitikában, sem a külpolitikában nem történtek földrengésszerű változások, a vajdasági magyar politikai színtér azonban felbolydult. Április végén újabb négy évre Pásztor Istvánt választották meg a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének. A párton belüli ellentétek már a tisztújítást megelőzően érezhetők voltak, az igazi belharc azonban csak ezután kezdődött, míg végül augusztusban megalakult a Magyar Mozgalom nevű civil szervezet, amelynek alapítói a VMSZ tagjai vagy egykori tagjai. A civil szervezet alapításakor elhangzott, hogy a Magyar Mozgalom nem alakul párttá, viszont politikai tevékenységet folytat majd. Azóta a Magyar Mozgalom több tagját is kizárták a VMSZ-ből, többek között a párt parlamenti képviselőjét, Varga Lászlót.
A szerb gazdaság a tavalyi óriási árvizek után idén lábra tudott állni, és az év végi adatok szerint 2015-ben 0,8 százalékos GDP-arányos növekedést tud felmutatni. A várakozások szerint 2016-ban a bruttó hazai termék 1,75 százalékkal növekszik majd. A Nemzetközi Valutaalappal kötött, egymilliárd eurós, hároméves készenléti hitelről szóló megállapodásban foglaltak miatt Szerbiának viszont jövőre több mint 35 ezer közszférában dolgozótól kell megválnia. Emellett az IMF továbbra is elvárja, hogy Szerbia csökkentse a költségvetési hiányt, valamint a GDP 76 százalékát kitevő államadósság mértékét.
A magyar-szerb gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében a Magyar Nemzeti Kereskedőház három irodát is nyitott Szerbiában, valamint a magyar kormány 50 milliárd forintot hagyott jóvá vajdasági gazdasági- és területfejlesztésre. A támogatása egy 30 milliárdos hitelprogramból és egy 20 milliárdos vissza nem térítendő állami támogatásból áll. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, a turizmusra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezik, a cél pedig az, hogy megállítsák, illetve visszafordítsák a fiatalok külföldre vándorlását.
