home 2024. február 26., Géza napja
Online előfizetés
A mesterséges intelligencia fejlődése (3.)
Apró József
2022.09.28.
LXXVII. évf. 38. szám
A mesterséges intelligencia fejlődése (3.)

A mesterséges intelligenciára gyakran csak az MI kétbetűs betűszóval hivatkozunk. A tudományág célja leegyszerűsítve, intelligenciát igénylő feladatok automatizálása, rendszerezés, tervezés, tanulás, érvelés, problémamegoldás, mintafelismerés, diagnosztika és ilyen feladatok autonóm módon való elvégzése.

Lesznek szakmák, melyek eltűnnek, de ez a fejlődés velejárója. Annak idején a gőzgép vagy a szövőgép bevezetése is előrébb vitte a társadalmat. Sőt, mindegyik ipari forradalom után egy jelentős gazdasági fellendülés következett. Annak ellenére, hogy sok munkahely megszűnt, idővel a felszabaduló munkaerőnek is volt mit tennie (főleg azoknak, akik továbbképezték magukat). Gutenberg nyomdagépének feltalálása után a kódexmásolás szinte teljesen értelmét vesztette, viszont helyette megjelent a nyomdászszakma, mely sokkal több embert foglalkoztatott. A szövőgép is elvette valakiknek a munkáját, ám helyette a textilbolti eladók, szabók, varrónők is több munkához jutottak. Akiket érint a változás, akiknek megszűnik a munkájuk, azok biztosan tiltakozni fognak ellene, természetesen ennek is van jó és rossz oldala is. Viszont ha megnézzük a két végletet, hogy nagyobb kontrasztot kapjunk, a fejlett országokban, ahol több és fejlettebb ipari robot található, munkaerőhiány van, míg azokban az országokban, ahol fejletlen az ipar, inkább a munkanélküliség a jellemző. Persze nem lehet ezt ennyire leegyszerűsíteni, hiszen számtalan más tényezőtől is függ egy régió munkanélkülisége, de azt sem lehet ilyen egyszerűen kimondani, hogy a gépek elveszik az emberek munkáját. Ez így nem teljesen igaz, mondjuk, azt a gépet is le kell gyártani, szállítani, üzembe helyezni, hogy a többéves fejlesztésről, kísérletezésekről, tudományágak párosításáról, későbbi karbantartásáról, hálózatok biztosításáról ne is beszéljünk. Ezek mind-mind új munkahelyeket hoznak létre. Az ipari forradalom velejárója a változás, mely ellen az emberek tiltakozni fognak. Ha túl gyors lesz, sokan nem tudnak alkalmazkodni, és sokan veszítik el a munkájukat. Mint annak idején a ludditák, most is lesznek technofóbok, akik szétverik majd a gépeket, de a technológiai fejlődésnek nem lehet gátat szabni. Gondoljunk csak bele, régen volt mindenféle gőzzel hajtott eszközünk, gőzgép, gőzmozdony, gőzzel hajtott gyártás, ha nem léptünk volna egy szintet, és nem engedtünk volna teret az elektromosság terjedésének, a gőzgépekkel nem tudtuk volna létrehozni, csak hogy a legegyszerűbbeket említsem, a gőz-tv-t vagy a gőzporszívót. Ezekhez kellett az elektromosság és a vezetékek.

A 4. ipari forradalom hajnalán vagyunk, bízzunk benne, hogy most is jó irányba tart a fejlődés, mint az előző három alkalommal. Szinte már körvonalazódik, halványan már látni a jövőnket, hiszen nem is csak afelé haladunk, valamilyen szinten már benne is élünk. Mi „terelgetjük” az úton a fejlődést: ha olyan irányba halad, amerre nem szeretnénk, akkor egyszerűen nem engedjünk arra tovább. A 3. ipari forradalommal ellentétben, amikor egy gép csak azt tudta elvégezni, amire tervezték, mondjuk, egy hegesztőrobot csak hegesztett, addig az ipar 4.0-nál a robotok fejlődnek (ha nem is elsősorban fizikailag): a gépek fejlesztik magukat, tanulnak a hibáikból, képesek önállóan döntéseket hozni, optimalizálni a gyártást, megtalálni a legrövidebb utat vagy a lehető legkevesebb hulladékkal előállítani valamit. Hálózatba kapcsolt okoseszközök kommunikálnak egymással, egy okosrendszert alkotnak, és megjelenik a Dolgok Internete (IoT — Internet of Things). A cél a termelékenység és a hatékonyság növelése a meglévő erőforrásokkal. Ezzel közvetve hozzá lehet járulni az emberek életminőségének javításához, segítségével lehetségessé válik a forradalmi ötletek kigondolása és megvalósítása. Ráadásul ha kivesszük az embert a termelésből, akkor nem kell tovább a világítással, fűtéssel, szünetekkel, étkeztetéssel, utaztatással, sérülésekkel számolni. Persze egy gép is megsérülhet, viszont egy robotkar sokkal strapabíróbb, mint egy emberi, és a javítása/cseréje is egyszerűbb. A problémákat is könnyebb megelőzni: mondjuk, ha a diagnosztikai adatokat begyűjtjük és folyamatosan elemezzük, könnyen észre lehet venni a gondot. Például ha valahol növekszik a fogyasztás, talán azért, mert egy csapágy szorul, vagy ha egy lítiumakkumulátornak lejár az élettartama, és elkezd melegedni, akkor lecseréljük, mielőtt kigyulladna.

A mesterséges intelligencia fejlődését alig lehet kísérni, szinte mindenhol jelen van, hogy levegyen egy kis terhet a vállunkról: okosházak és -autók, robotporszívók, automatizált környezet, gyártás, tervezés, és a sort napestig folytathatnánk. Gondoljunk csak arra az apróságra, hogy ha egy e-mailben azt írjuk, hogy „csatolom”, és ha semmit sem csatoltunk, a rendszer jelez nekünk, hogy elfelejtettük. A viselhető eszközeink odafigyelnek az egészségi állapotunkra, gyakran megelőzve a bajt és megmentve viselőjük életét, akár egy idejében felfedezett szívrendellenességgel vagy egy balesetet észlelve automatikus segítséghívással. Okoseszközeink mindent megcsinálnak helyettünk, amire csak vágyunk, egyetlen szóval le lehet kapcsolni az összes lámpát a házban vagy elindítani a locsolást, felporszívózni, mire hazaérünk. Ha valaki feltenné a kérdést, hogy mégis miért kell egy olyan egyszerű háztartási eszközt, mint a robotporszívó, lecserélni okos-robotporszívóra, az gondoljon csak arra, hogy a házimunka megkönnyítésére beszerzett egyszerű robotporszívó elszórt csokis Smokinak nézi a házikedvencünk nappaliban elhelyezett kis kupacát, és mire hazaérünk, az egész szobában végig lehet követni, merre járt a gép.

Ezeknek a mesterséges intelligenciáknak még csak egy „keskeny” felhasználási területük van, ezért is nevezhetjük ezeket angolul úgy, hogy ANI (artificial narrow intelligence), melyek egyetlen dologra vannak tervezve, s a feladatot tökéletesen el tudják végezni, az embernél pontosabban és gyorsabban. Egy embert helyettesíteni tudó intelligencia, vagyis mesterséges szuperintelligencia ASI (artificial super intelligence) még odébb lesz…

 

(Folytatjuk)

Kapcsolódó cikkek
Iránytű
A mesterséges intelligencia fejlődése (2.)
2022.09.22.
LXXVII. évf. 37. szám
A mesterséges intelligenciára gyakran csak az MI kétbetűs betűszóval hivatkozunk. A tudományág célja leeg…
Bővebben
Iránytű
​​​​​​​A mesterséges intelligencia fejlődése (4.)
2022.10.06.
LXXVII. évf. 40. szám
A mesterséges intelligenciára gyakran csak az MI kétbetűs betűszóval hivatkozunk. A tudományág célja leeg…
Bővebben
Iránytű
A mesterséges intelligencia fejlődése — ChatGPT
2023.05.21.
LXXVIII. évf. 20. szám
A mesterséges intelligenciára gyakran csak az MI betűszóval hivatkozunk. A tudományág célja leegyszerűsít…
Bővebben
Iránytű
Az MI nem lassít
2024.02.17.
LXXIX. évf. 7. szám
A ChatGPT megjelenése után mindenki számára elérhetőek és kézzelfoghatóak lettek a mesterséges intelligen…
Bővebben
Iránytű
A mesterséges intelligencia fejlődése (1.)
2022.09.14.
LXXVII. évf. 36. szám
A mesterséges intelligenciára gyakran csak az MI kétbetűs betűszóval hivatkozunk. A tudományág célja leeg…
Bővebben
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..