Mint olvasóink már tájékozódhattak róla, a közelmúltban hatalmas felháborodást keltett a közvéleményben a Koszovó ügyében szervezett belgrádi tüntetés, amelyen a szerb ortodox egyház montenegrói-tengermelléki metropolitája, Amfilohije, halotti imát mondott a kormány és a parlament tagjaiért. A tüntetésen ugyancsak felszólalt Anastasije nyugalmazott ortodox pap is, hazaárulóknak nevezve az államvezetőket Koszovó-politikájuk miatt, illetve a meggyilkolt Đinđić miniszterelnök sorsával párhuzamot vonva kijelentette, hogy őt sem (mármint Điniđićet) érdekelte a mennyei Szerbia. A fentebbi kijelentéseket és megnyilvánulásokat a közvélemény gyilkosságra történő felhívásként értelmezte, amit a legtöbb politikai párt elítélt, s az ortodox egyház feje, Irinej pátriárka is elhatárolódott tőlük. Ekkor már a belgrádi sajtó hetek óta a szerb ortodox egyházon belüli botrányokról cikkezett. Mindezzel kapcsolatban a legmegdöbbentőbb tényfeltáró cikket a belgrádi Blic napilap közölte.

Kačevanda félelmetes múltja. A napilap fókuszában Vasilije Kačevanda, a közelmúltban tisztségéből homoszexuális-botránya miatt felmentett zvornik-tuzlai püspök állt, akivel kapcsolatban a Blic titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva azt állította, hogy mintegy öt évtizeden keresztül — Pablo fedőnéven — a hazai és a külföldi hírszerzőszolgálatok ügynöke volt.
Az ügy előzménye az, hogy a belgrádi napilap még április 22-én hozta nyilvánosságra azokat a kompromittáló — a homoszexualitást megerősítő — hangfelvételeket, amelyek miatt a püspököt az egyházi zsinat még aznap felmentette tisztségéből.

Május 8-i számában már arról írt a Blic, hogy a püspököt még a hatvanas években szervezte be a jugoszláv titkosszolgálat, majd a boszniai háború alatt — politikai szerepvállalása miatt — az amerikai hírszerzés is érdeklődni kezdett iránta. A napvilágot látott adatok szerint azzal is gyanúsítják, hogy fontos szerepet játszott Radovan Karadžić háborús bűnökkel vádolt volt boszniai vezető rejtegetésében, s a szerb ortodox egyházon belül az ő nevéhez kötődik a homoszexuális botrányok egy része is. A Blic ezzel kapcsolatban Filaret és Pahomije püspököket is megemlíti, hozzátéve azt is, hogy ez utóbbi esetében Vranjében bírósági eljárás folyt kiskorú szexuális bántalmazása miatt. Kačevandát több gyilkossággal is vádolják. Bojan Jovanović segédlelkész a bijeljinai ügyészségen azzal vádolta meg a püspököt, hogy részt vett egy bizonyos Milić Blažanović meggyilkolásában, akivel előtte szexuális kapcsolata volt. A tuzlai kanton ügyészsége pedig tavaly óta folytat nyomozást az ex-püspök feleségének 1994-ben történt meggyilkolása miatt. Vuk Drašković ellenzéki politikusról 1994-ben pedig azt nyilatkozta, hogy „Drašković egy áruló, akit meg kell ölni.”
Itt jegyezzük meg, hogy a pedofilbotrányban érintett Pahomije püspököt azzal vádolták, hogy 1999 és 2002 között négy esetben is kiskorúakkal fajtalankodott, akik közül a legfiatalabb 13 éves volt. Két esetben bizonyíték híján felmentették, a másik két ügy pedig időközben elévült. Ezután a vranjei ügyészség a püspökség raktárosának kárára elkövetett szexuális zaklatás vádjával indított eljárást ellene. Pahomije a tárgyalás alatt a hitre és a nemzetre hivatkozott, azt állítva, hogy Krisztusért hoz áldozatot, és a vádakat tulajdonképpen a dél-szerbiai albán lobbi fogalmazta meg ellene.

Filaret, a Dveri és Arkan kísértő múltja. Egy másik tényfeltáró cikkében a Blic az előbb már említett Jelenko Mićević, papi nevén Filaret mileševski püspökkel kapcsolatban pedig azt írta, hogy a Dveri szélsőséges politikai szervezet egyik fő anyagi támogatója, illetve tanácsadója. 2011-ben ő kötötte össze ezt a szervezetet az egyik hazai bankkal, s így biztosították a választási kampányhoz szükséges pénzt. A nyugaton élő szerb szervezetek képviselői azzal vádolják Filaretet, hogy visszaélt azokkal a segélyszállítmányokat, amelyeket — vélhetőleg még a boszniai háború alatt — az egyház egyik humanitárius szervezetének küldtek, hogy a menekülteknek osszák szét. Ehelyett Filaret a segélyeket eladta a muzulmánoknak és a horvátoknak. Ehhez hasonló vádak 1999-ben is megfogalmazódtak a püspökkel kapcsolatban, s emiatt végül máshová irányították a segélyeket. A püspök akkor úgy reagált minderre, hogy az őt megvádoló személy az amerikai titkosszolgálatokkal állt kapcsolatban. A horvátországi menekültek egy csoportja még ennél is súlyosabb vádakat fogalmazott meg ellene. Azt állítják, hogy 1991-ben a hírhedt, időközben meggyilkolt Željko Ražnjatović Arkannal együtt Erdődön részt vett a horvátok meggyilkolásában. A napilap szerint a püspök személyes kapcsolatokat ápolt a zimonyi bűnbandával is. A Đinđić-gyilkosságban elítélt Milorad Ulemeknek és a klán fejének, Dušan Spasojevićnek az ügyvédje, Slobodan Milivojević többször is meglátogatta a püspököt, aki a Szent Száva érdemrenddel tüntette ki őket. Filaret a közelmúltban egyébként ugyanezt az érdemrendet adta Slavica Đukić Dejanović, mostani egészségügyi miniszternek is.

A sajtó cikkeire reagált Irinej bácskai püspök is, aki a médiumokat élesen támadva kijelentette, hogy egy demokratikus társadalomban nem normális dolog az, ha az újságok titkosszolgálati dossziékat használnak fel. Szerinte vagy visszaélésről van szó, vagy a rendőrség érdeke az, hogy egyes személyeket megfigyeljen.