home 2024. április 17., Rudolf napja
Online előfizetés
A magyar történelmi festészet előfutárai
Szerda Zsófia
2023.02.04.
LXXVIII. évf. 5. szám
A magyar történelmi festészet előfutárai

A Szabadkai Városi Múzeumban megnyílt a pesti Schöfft képíró család alkotásait bemutató kiállítás, melyen a vallásos tematikájú képek mellett több portré is látható. A kiállítás kurátora Korhecz Pap Zsuzsanna volt. A pesti Schöfft család művészeti hagyatékát a mai Magyarországon, Horvátországban, Romániában és Szerbiában őrzik.

Az 1770 és 1845 között működő festőműhelyt Joseph Schöfft alapította, aki tudását bizonyára a szászországi családi műhelyben szerezte. Pestre Bécsen keresztül érkezett, és megbecsüléséről tanúskodik, hogy a belvárosi Képíró utcát műhelyükről nevezték el (Maler Gasse). Fia, József Károly már mint kész festő iratkozott be a bécsi művészeti akadémiára 1802-ben. József Károly legidősebb fia, Ágoston bécsi tanulmányainak megkezdéséig, 1828-ig a családi műhely munkájában vett részt. Európai tanulmányútja, majd rövid pesti tartózkodása után 1835-ben világjáró útjára indult, nemzetközi karrierjét építve. A Schöfft-műhely kompozíciói barokk példákat követnek, többségük grafikai előképek után készült. A képeken a késő barokk stílus a klasszicizmussal keveredik, 1825 után a romantikus akadémizmus jelentkezik a műveken. A legtöbb megbízást a pest-budai templomok mellett az Alföld újonnan épülő plébániáitól kapták (Cegléd, Kecskemét, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Szeged, Baja stb.), mely terület hagyományosan a fővárosi mesterek piacának számított már a XVIII. században is. Győrtől Máramarosszigetig találkozhatunk alkotásaikkal. Vidékünkön Zomborba, Bácsra, Törökbecsére, Versecre és Németcsernyére is eljutottak a festmények. Az összes helyszín közül a legtöbb Schöfft-oltárképpel a szabadkai székesegyház büszkélkedhet. József Károly és Ágoston magán- és hivatalos arcképeit is számontartjuk. A Schöfft család tagjai mellett a Vojnichok, valamint a pesti polgárok portréit is bemutatja a kiállítás, például Gróf Széchenyi István, Pázmány Péter bíboros, I. Ferenc császár, József nádor vagy Miloš Obrenović szerb fejedelem arcképeit. Schöfft József Károly illusztrációi a reformkori sajtó fontos alkotásai.

A megnyitót Molnár Krisztina fuvolaművész játéka tette emelkedettebbé, s miután a múzeum igazgatónője, Mihajlović Anikó köszöntötte a megjelent egyházi és világi díszvendégeket, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott rektora, a kiállítás lelki atyja, dr. Rokay Zoltán szólt a kiállításmegnyitó közönségéhez.

— Számomra külön megtiszteltetés, hogy én mint az amatőr mondok köszöntőszavakat, de a Schöfft-témában azt hiszem, én vagyok a „nagy öreg”, aki egészen pontosan 1947. augusztus 7-e óta ismeri Schöfftöt, hiszen ekkor találkoztam vele először, amikor is keresztvíz alá tartottak a Szabadkai Szent Teréz-székesegyházban, a Schöfft által megörökített szentek árnyékában. Később, amikor Budapestre kerültem, ahol ugyan egész más volt a beosztásom és a munkaköröm, huszonkét éven keresztül naponta elsétáltam a Képíró utcában a Schöfft-műterem és -ház előtt, melynek falán ma már inkább csak sejteni lehet a Kazinczy-féle idézetet (nehezen olvasható). Mielőtt a látogató Boldogasszony-oltárképet leszállították volna Kiskunfélegyházára, előbb Budapesten, a Nagyboldogasszony belvárosi templomban állították ki, ahol nemegyszer celebráltam latin nyelvű szentmisét. Aztán ott a Ferenciek temploma, szintén Pesten, ahol gyakran gyóntattam, itt mondták az első gyászmisét Schöfft halálakor, ebbe a templomba most visszakerült az Assisi Szent Ferencet ábrázoló kép, melynek replikája megtekinthető az adai plébániatemplomban. Tehát folyamatosan kapcsolatban voltam Schöffttel — mondta Rokay, s kiemelte, örül annak, hogy vannak emberek, akik hajlandóak voltak időt, erőt és érdeklődést szentelni annak, hogy ez a kiállítás létrejöhessen. Külön megköszönte azon egyházi személyek nyitottságát, akik az oltárképeket kölcsönözték.

A tárlatot ezután dr. Szvoboda Dománszky Gabriella művészettörténész, nyugalmazott egyetemi tanár nyitotta meg, és beszédének elején örömének adott hangot, hogy egy ilyen ismeretlen név, mint Schöfft József Károly, mégis sok embert vonzott a múzeumba. Reméli, ennek köszönhetően egyre többen megismerik majd ezt a tehetséges festőcsaládot, hiszen tagjai sok évig voltak elfeledett alkotói a magyar művészettörténetnek.

— Generációkon át festők álltak a Schöfft család élén. Joseph Schöfft, József Károly édesapja Németországból költözött Magyarországra a XVIII. század utolsó harmadában, s igen gyorsan bekerült a pesti választott polgárok névsorába, vagyis egy vagyonos, elismert mesterként tartották számon. Van tehát a nagypapa, a fia, Károly s az unoka, Ágoston, aki a családi karriert a világhírnévig vitte, hiszen művei az utóbbi időben robbanásszerű áremelkedést értek el a legnagyobb aukciósházaknál, de mi őt sem ismerjük eléggé. Beutazta a világot, cárokat, fejedelmeket festett le. Nagyon érdekes számomra, hogy gyakran elhangzik az a kitétel, hogy Barabás Miklós volt Magyarországon az első, aki megélt a művészetéből, erre itt vannak Schöffték, egy jómódú, köztiszteletben álló, rangos házban élő család tagjai, akiknek munkássága behálózza a történelmi Magyarországot, és már sokkal korábban megéltek művészetükből — emelte ki Szvoboda Dománszky Gabriella, hozzátéve, véleménye szerint a nagypapa, Joseph volt a legtehetségesebb és a legképzettebb közülük, akinek lenyűgöző képei vannak, de sokról nem tudni, ki is festette pontosan, hiszen ami 1808-ig, a nagypapa haláláig a Schöfft-műhelyben született, az mind a nagypapa nevével van aláírva, holott nem mind az ő alkotása. Sokszor éppen ezért keverik hármuk nevét. — Említettem a nagyapát s a világhírű Ágostont, de Károly sem volt tehetségtelen. A műhelyben elsőként a kiskunhalasi templom számára festett egy három képből álló együttest, melyen még nem igazán látszik az oroszlánköröm, de óriási fejlődésen ment át, többször változtatott stílusán is, a klasszicizmusból és a barokkból átváltott a bécsi biedermeierbe. Ezek a képei teljesen ismeretlenek. Csak az a közösség látta őket, amely egy meghatározott templomba járt. Most tehát úgy nézzék ezeket a képeket, hogy először kerültek közönség elé, s ezzel remélhetőleg beemeljük őket a magyar művészet történetébe, s elismert históriai mesterekként beszélünk róluk — mondta a művészettörténész, megmagyarázva a históriai festő fogalmát is. Van ugyanis egy rangsor a festészetben: legalul helyezkedik el a csendélet, azt követi a portré és a tájkép, a tetején pedig ott a históriai festészet, melybe beletartozik minden kép, mely cselekményes, sokszereplős, történelmi vagy mitológiai jeleneteket ábrázol, de lehet egy családi összejövetelt bemutató alkotás is. Ennek is a Schöfft család mesterei voltak az előfutárai.

A kiállítás szervezőinek tervei között szerepel még egy katalógus megjelentetése is, illetve több festmény szorul restaurálásra, erről is igyekeznek gondoskodni a múzeum munkatársai. A kiállítás május végéig látogatható, aki teheti, nézze meg a Schöfft-festőműhely alkotásait.

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..