home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
A magyar műholdfejlesztés sikerei
Bíró Tímea
2020.07.18.
LXXV. évf. 29. szám
A magyar műholdfejlesztés sikerei

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak közreműködésével fejlesztették ki azt a műholdat, amelynek köszönhetően elkészült a világ első elektroszmogtérképe. Az 5 x 5 x 5 centiméteres műhold, a SMOG-P december 6-án került Föld körüli pályára. Dudás Levente rendszermérnök mesélt lapunknak a kutatócsapat eredményeiről.

Dudás Levente

* Mi is az elektroszmog?

— Az elektroszmog a különféle emberi tevékenységek által keltett, kisugárzott rádiófrekvenciás jelből adódik, és mi a legnagyobb teljesítménnyel jelen levő forrásokat, vagyis a tévéadókat mérjük. Környezetszennyezésről beszélünk, de nem olyan értelemben, hogy eldobom a pillepalackot és a kólásdobozt vagy nem szelektíven gyűjtöm a hulladékot, hanem ez egy sugárzott elektromágneses hullám mint zavaró jel, melynek csak egy töredéke jut el a televíziót néző ember irányába, a sugárzott jel 99 százaléka a világűrbe áramlik, és egy rendkívüli interferenciajelenséget eredményez. Saját magunk okozzuk az űrszennyezést, és valójában ez azóta tart, amióta televízió- és rádióadókat üzemeltetünk. Az elektroszmogtérkép segítségével le tudjuk mérni a szmog mennyiségét, és hogy területileg hol van a legnagyobb mértékben jelen. Mi a publikus sávot monitorozzuk, ahol a kereskedelmi célú műsorok reklámjai miatt a legnagyobb a kisugárzott elektromágneses teljesítmény. Miután a Földre vonatkoztatva elvégeztük a méréseket, az így létrejött szennyezettségi térképet publikussá tesszük.

* Hogyan tudnánk csökkenteni ezt a káros sugárzást?

— Műszaki szempontból éppen ennek a sugárzott rádiófrekvenciás jelnek az interferáló tulajdonsága a probléma, tehát amikor egy parancsot sugárzunk az alacsony pályán keringő műholdnak, akkor a műhold vevője nemcsak az általa használt frekvencián levő jelet látja, hanem mindent, ami a Földről sugárzik. Ebből adódóan nem tudjuk a műholdat 1 wattos kisugárzott teljesítménnyel vezérelni, mert zavarjeleket is veszünk a Földről, ezért meg kell növelni a vezérlőteljesítményt, hogy bejussunk a műhold fedélzetére. Ha a tévéadók antennái másként lennének megtervezve, és jobban fókuszálnák a kisugárzott jelteljesítményt a tévénéző irányába, akkor feleakkora teljesítménnyel ugyanazt a tévévételkörzetet el lehetne látni jellel. Ha van egy 100 kW-os tévéadó, melyet csak 50 kW-os teljesítménnyel kell járatni, akkor az lefelezi a havi villanyszámlát. Tehát elmondható, hogy ennek gazdasági vonatkozása is van, hiszen ha egy egyszeri befektetéssel drágább antennát készítünk, és a tévéadó üzemeltetése során lefelezzük a villanyszámlát, akkor ez még mindig a pozitív oldalra billenti a mérleget. Ezzel nemcsak védenénk a bolygónkat, hanem spórolnánk is.

* Az elektroszmogtérképen látható, hogy hol van a legnagyobb űrszennyezés. Mit mutatnak az adatok?

— Ott a legnagyobb, ahol a népsűrűség is nagy. Úgy kering a műhold a Föld körül, hogy 24 óra leforgása alatt a Föld minden pontja fölött elhalad. Mértünk Csendes-óceán fölötti térséget is — egy körülbelül 4000 kilométer sugarú, kör alakú felületet látunk egy bizonyos pillanatban a műholdról —, és amikor itt haladt el a műhold, akkor a mérés eredménye csak a termikus zaj. Tehát nem volt tévéadó abban a körzetben, amelyet a műhold feltérképezett. Ahol sok az ember és a földfelszíni tévéadó, ott súlyos szennyezettség látható.

* A SMOG-P nevű zsebműhold december 6-án került Föld körüli pályára. Mik voltak az előzmények?

— 2007-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán két tanszék együttműködésével megalakult az első magyar műholdfejlesztő csapat. Egy tizennégy fős kemény magot alkotó társaságról van szó, mely elhatározta, hogy megépíti Magyarország első műholdját, a Masat—1-et. Egy ötéves fejlesztés eredményeként 2012. február 13-án az Európai Űrügynökség akkori első saját hordozórakétájával került olyan elliptikus pályára, amelynek a Föld-közeli pontja 350 km magasban volt, a távoli pontja pedig 1450 km magasban, és a pálya síkja az egyenlítő síkjával 69 fokos szöget zárt be. Ebből adódóan 100 perc alatt kerülte meg a Masat—1 a földgolyót. Ennek az egésznek a célja technológiai demonstráció volt, hogy a külföldnek is megmutassuk azt, hogy Magyarországon megvan az a bizonyos tudás, technológia és tesztháttérközpont, illetve minden olyan feltétel, amely ahhoz szükséges, hogy teljesen önálló műholdat hozzunk létre, és üzemeltessük az élete során. Kellemeset csalódtunk, hiszen három hónapot adtunk a Masat—1-nek, de 1062 napot volt fent a világűrben, és majdnem három éven át folyamatosan tudtunk vele kommunikálni. 1062 nap után az ionjaira szakadt, tehát működő műholdként semmisült meg, nem vált belőle űrszemét. A Masat—1-es fejlesztőcsapatából hárman maradtunk: dr. Gschwindt András, a projektum vezetője, Hödl Emil, aki akkoriban a földi vezérlőállomás operátora volt, illetve jómagam. Szerettünk volna a korábbiakhoz hasonlóan az egyetemi oktatásba integrálva műholdfejlesztéssel foglalkozni. Sejtettük, hogy Magyarországon lehetetlen lenne egy Masat—1 nagyságú második műholdat létrehozni, ezért úgy döntöttünk, hogy kisebb méretben gondolkodunk. Az első magyar műhold esetében sokkal több anyagi támogatónk volt, mint a másodiknál, még így is, hogy a kisebb méretű műhold kevesebbe került. Szerencsére kialakult egy együttműködés a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hivatalával, mely az elsődleges támogatója a SMOG-projektumnak. A műhold felépítése olyan, hogy van egy ötcentis kockánk, ebben van 5 darab nyomtatott áramköri panel és egy fedélzeti lítiumion-akkumulátor. December 6-án a Mikulás valójában két műholdat is hozott nekünk, az egyik a már említett SMOG-P, a másik pedig az ATL-1. A SMOG-P reggel 7 és 10 óra között, este pedig 20 és 23 óra között jár két-három alkalommal Magyarország felett. Egy-egy ilyen áthaladásnak az időtartama néhányszor tíz másodperctől maximum 8—12 percig terjed. Ez alatt az idő alatt lehet kommunikálni a műholddal a megfelelő földi állomás és antenna segítségével. A műhold 7,6 km/s sebességgel halad, melyet mi folyamatosan követünk. Az elmúlt napokban meglehetősen közel került egymáshoz a két magyar műhold, a SMOG-P és az ATL-1. A SMOG-P a kisebb tömegéből adódóan elhaladt az ATL-1 alatt, szerencsére nem következett be ütközés. Az életük során már nem fognak többet találkozni, mivel mindkét pálya magassága heti 4 km-el csökken, így várhatóan október-november környékén elérik a kritikus 100—200 km-es magasságot, amikor egy-két kör alatt drasztikusan elkezd csökkenni a magasság, és a Föld légkörébe érve egy pillanat alatt elég mindkét műhold. A SMOG-1 startja október végére van ütemezve, így ha minden jól alakul, akkor megérhetjük, hogy egyszerre három magyar műhold keringjen az űrben.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..