A magyar kultúra napját 1989 óta január 22-én ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

A magyar kultúra napja vajdasági központi ünnepségén számos anyaországi vendég vett részt, így Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága Diaszpóra és Délvidéki Főosztályának vezetője, Rózsa Dávid, a magyarországi Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Antal Andrea, az Agrárminisztérium Hungarikum Főosztályának vezetője, Ócsai Géza ezredes, a Honvédelmi Minisztérium osztályvezetője, Csallóközi Eszter főkonzul asszony képviseletében Benyovszky Anna, Magyarország szabadkai főkonzulátusának konzul asszonya.

A rendezvény kiemelt vendége volt dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség megbízott elnöke, ifj. Juhász Bálint, a VMSZ Intézőbizottságának elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke, Sárközi István, az MNT Végrehajtó Bizottságénak elnöke és Lulić Emil, az MNT Hivatalának vezetője, továbbá Czegledi Rudolf, Zenta Város polgármestere.

A rendezvényen Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke hangsúlyozta a magyar identitást, a közös értékeket és a nemzeti örökség fontosságát. Kiemelte a magyar szellemiség, a közösségi erő és a közösségi élet építőinek szerepét, hangsúlyozva, hogy minden egyes egyéni és közösségi cselekedet része a nemzetformáló tettnek. A himnusz és az ünnepi szólamok által a VMMSZ elnöke arra buzdította a hallgatóságot, hogy büszkén vállalja a magyarságát és kötelezettségét a közösség iránt. Sutus hangsúlyozta, hogy a magyar kultúra az ittlétünket és azt a küldetést ünnepli, amely a jövőnket formálja és szolgálja. Mint mondta, a szív örül, és a nemzeti imánk biztosíték a mindennapi feladataink elvégzéséhez. Arra ösztönzött, hogy élvezzük ennek az eseménynek a nagyszerűségét, és érezzük az ebből fakadó édes felelősséget, hiszen ez a küldetéses szolgálat nemcsak a miénk, de általa és általunk él tovább az örökségünk is.

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a magyar kultúra napja vajdasági központi ünnepségén odaítélt elismeréseivel azt a hiteles őrző és teremtő munkát, a vajdasági és a Kárpát-medencei magyar közösségek összefogásáért és formálásáért, a nemzeti összetartozás erősítéséért, kulturális identitásunk gazdagodásáért, a nemzettudat fejlesztéséért végzett tevékenységet és teljesítményt ismeri el, amely nélkül értékrendünk és értékszeretetünk messze került volna, messze kerülne álmától, vágyaitól, erejétől.

Az ünnepségen Magyar Életfa díjban részesült Farkas Zsuzsa nyelvművelő, újságíró, szerkesztő, lektor; Kovács Frigyes Jászai Mari- és Pataki-gyűrű díjas színművész, rendező, színházalapító, társulatvezető, tanár; Molcer Mátyás zongoraművész, zeneszerző és -pedagógus, költő és műfordító, képzőművész, zene- és színházi kritikus, publicista; dr. Németh Ferenc művelődés- és helytörténész, egyetemi tanár.

Plakett díjban részesült a Flaman–Hézső-citeraduó; Király Sándor nagykikindai öntevékeny színjátszó és rendező, közösségszervező; Lukács Imre temerini néptáncpedagógus, koreográfus, népzenész, a vajdasági táncházmozgalom meghatározó személyisége; Tót Kása Piroska, az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör egyik alapítója, a kultúrkör volt titkára, az egyesület aktív tagja annak 1991-beli megalapítása óta, a Szivárvány festőcsoport vezetője; a Közép-Bánát magyar közösségi és művelődési életének szervezésében jelentős szerepet betöltő magyarcsernyei Ady Endre Művelődési Egyesület, mely 2023-ban ünnepelte fennállásának 75 éves jubileumát.

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Elnöksége a 2024. évi Aranyplakett kitüntetést posztumusz ítélte oda. A VMMSZ az elismeréssel Pásztor István megmaradásunkat, jelenünket és jövőnket is meghatározó életútja előtt tiszteleg. Az elismerést a család nevében Pásztor Ábel vette át.

A VMMSZ által odaítélt elismerések Nemes Fekete Edit keramikusművész alkotásaiból és egyedi oklevélből állnak. Az ünnepség keretében egyúttal kihirdették a Vajdasági Szép Magyar Könyv pályázatának eredményeit is. 2023-ban 10 kiadó, intézmény összesen 28 kiadványát mérettette meg, a zsűri 4 kategóriában 4 díjat és 6 elismerő oklevelet ítélt oda, illetve az idén is kiválasztották az abszolút győztest.

A legszebben gondozott kötetért járó elismerést, a Vajdasági Szép Magyar Könyv-díjat Szegedi-Szabó Béla Vili és a kék orrszarvú című kalandregénye érdemelte ki, mely a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában jelent meg.

A művészeti könyvek és albumok kategóriában a legszebben gondozott kötet díját a Szabadkai Városi Múzeum nyerte el, a Korhecz Papp Zsuzsanna szerkesztésében megjelentetett A pesti Schöfft festőművész család című albumért. A legszebben gondozott szépirodalmi kiadvány díját a Forum nyerte el Bogdán József Még egyszer utoljára című kötetéért. A legszebb tudományos és értekező prózai mű díját a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadványa érdemelte ki, az elismerést Gallusz László Elnémult méhzsongás — Tamaskó József életútja című kötetéért vehette át. A legszebb vajdasági magyar gyermek- és ifjúsági kiadvány Takarics Róbertnek a Szabadkai Kortárs Galéria gondozásában megjelent Ha a palota mesélni tudna című kötete lett.

A Hét Nap Lapkiadó Kft. által megjelentetett Tudom én már… című kötet dicsérő oklevelet kapott a gyermekkönyvek és ifjúsági kiadványok kategóriában, a kötet szerzője Juhász Gábor. Dicsérő oklevelet kapott továbbá a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar kiadványa, a Halasi Szabolcs — Lepeš Josip — Milić Zoran — Bagi Boján közös szerzőségében megjelent Egészséges életmódra nevelés című kötet, melyet a szakmai bizottság a tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategóriában ismert el. Itt külön kiemelték és dicséretben részesítették a kötet műszaki szerkesztését, Lackó Lénárd munkáját. A szépirodalom; a tudományos és értekező prózai művek; valamint a gyermekkönyvek és ifjúsági irodalom kategóriákban pályázott a Forum Könyvkiadó Intézet. A szakbizottság a Forum kiadványait mindhárom kategóriában dicsérő oklevéllel jutalmazta, így Fehér Miklós Minden rendben lesz című rövidprózakötete is elismerésben részesült. A zsűri külön dicséretben részesítette Csernik Elődöt a kötet fedőlaptervéért, melyet Nagy Dávid fotójának felhasználásával készített. A tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategóriában egy jelentős néprajzi munkát ismert el a zsűri, Silling István Kupuszinai népviselet című kötetét. Az oklevelet a könyv tördeléséért ítélték oda, külön dicséretben részesítve Csernik Előd műszaki szerkesztőt. Dicsérő oklevelet kapott a Forum gondozásában megjelent kalandregény, a Vili és a kék orrszarvú is, Szegedi-Szabó Béla legújabb, gyermekeknek is szóló alkotása. Szépirodalom kategóriában még egy dicsérő oklevelet ítélt oda a szakbizottság: Sándor Zoltán Apátlanok című novelláskötete a zEtna Kiadó gondozásában jelent meg. A zsűri a kötet esztétikai komplexitása mellett a borítótervet emelte ki, mely Beszédes János festményének felhasználásával készült, és melyért a zsűri külön dicséretben részesíti a kötet műszaki szerkesztőjét, Beszédes Istvánt.

A gála folytatásában a Zentai Magyar Kamaraszínház a díjazottak nemzet- és közösségszolgálatát köszöntő és köszönő alkalmi ünnepi műsora következett, melyet Mezei Kinga rendezett.