home 2022. november 29., Taksony napja
A magyar dráma ünnepe
Szerda Zsófia
2022.09.21.
LXXVII. évf. 38. szám
A magyar dráma ünnepe

A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden év szeptember 21-én ünneplik a magyar dráma napját. S hogy mi is történt ezen a napon? Nem kisebb esemény, mint hogy 1883-ban ekkor volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének az ősbemutatója Budapesten, a Nemzeti Színházban. A darabot Paulay Ede állította színpadra.

S miért is ez az ünnep? Hiszen ekkor már minden színház megkezdi repertoárját, javában folynak az évad első előadásának próbái, a meglévőket pedig játsszák. A nap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, ösztönözze az írókat újabb alkotások létrehozására. Ezen a napon több magyar színház is külön programokat, rendezvényeket, előadásokat szervez, hogy népszerűsítse a magyar drámát. Ez az a nap, amikor átadják a Szép Ernő-jutalmat. Íme néhány név a díjazott művek szerzői közül: Weöres Sándor, Ottlik Géza, Tandori Dezső, Parti Nagy Lajos, Darvasi László, Esterházy Péter, Zalán Tibor, Visky András, Háy János, Spiró György, Pintér Béla, Nádas Péter, Tasnádi István, Závada Péter. Emellett ekkor van a Színházi Dramaturgok Céhe által alapított Az Évad Legjobb Magyar Drámája esemény díjkiosztója az előző évad kiemelkedő műveiért.

 

Madách Imre: Az ember tragédiája

A mű a magyar irodalom egyik legnehezebben értelmezhető alkotása, az emberiség sorsáról való töprengés drámai költeménye, melynek üzenetét újabb és újabb színpadra állítások próbálják megfejteni, értelmezni. A mű ősbemutatója idején Madách már csaknem húsz esztendeje meghalt. Az addig csak irodalmi körökben ismert drámát Paulay Ede igazgató, az intézmény főrendezője vitte színre. A látványos sikerhez a színház technikai felszereltsége is hozzájárult: az első ízben alkalmazott villanyfény, a jól működő süllyesztő és a megnövelt színpad. A valódi sikert azonban a szereplők aratták: Nagy Imre Ádámként, Jászai Mari Évaként, Lucifer szerepében pedig a pályakezdő Gyenes László lépett színpadra, utóbbi haláláig megtartotta szerepét a Nemzetiben. A kísérőzenét Erkel Gyula szerezte.

Az azóta eltelt években számos magyar és külföldi színház tűzte műsorára a darabot. A II. világháború után először 1947-ben mutatták be, a kommunista rendszer azonban nem sokkal később betiltotta. 1957-et írtak, amikor ismét játszhatták. A születésétől eltelt mintegy százötven évben Az ember tragédiája egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, a „Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.


Madách: Az ember tragédiája (Zichy Mihály illusztrálásával az 1888. évi második díszkiadás borítója)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..