Annál inkább meg kell tenni ezt a tagolást, mert ha csak az alapján ítéljük meg a madarakat, hogy számunkra hasznosak vagy károsak-e, nem kapunk pontos képet egy-egy faj valódi értékéről. Miről is van szó?

A madarak közvetlenül vagy közvetve szolgálhatják érdekeinket, és így hasznunkra, de kárunkra is lehetnek. A házi szárnyasok mellett közvetlenül hasznosak számunkra a vadászható madarak (fürj, fogoly, fácán stb.), melyek fogyasztása gasztronómiai élményt nyújt az embernek. Ugyanígy közvetlen hasznunk származik a postagalambok hírvivő tevékenységéből, a kalitkában tartott énekes- és díszmadarak tartásából, de a keselyűk lakatlan területeken kifejtett hullaeltakarító munkájából is, mely már-már közegészségügyi szolgálatnak is tekinthető. Ugyanígy a madárhegyeken fellelhető guanó is értékes nyersanyaga a kertészeknek és gazdálkodóknak, tehát közvetlen hasznunkra lehet. Közvetlenül az emberre veszélyes madár környékünkön alig található, hacsak az újabb kori madárinfluenzából eredő veszélyeket nem vesszük figyelembe.

Közvetve hasznosak számunkra azok a madarak, amelyek a termesztett mezőgazdasági kultúráinkat veszélyeztető állatokat és növényeket tizedelik, de közvetve talán ellenségeinknek tekinthetjük azokat a madárfajokat, amelyek termesztett növényeinket és állatainkat, valamint azok szaporodását és fejlődését veszélyeztetik. És itt jelenik meg az a madárfajonkénti kettősség, amely teljesen megbontja az egyszerű besorolás lehetőségét. Bonyolítja a helyzetet, hogy a madarak viselkedése és aktuális káros vagy hasznos tevékenysége még egy sor más tényezőtől is függ: idő, hely, időjárás, évszak, ivar, kor, fajta stb. Talán néhány példával tudnánk legjobban érzékeltetni az átfedéseket, vagyis a legtöbb madárfaj egyidejű hasznos és káros tevékenységének jelentőségét.

Seregély (Sturnus vulgaris)

A mezőn nagy csapatokban, nagy területeket megszállva temérdek kártékony meztelencsigát, pondrót és pajort pusztít el. Ám nyárutón és ősszel felhőszerű, nagy csapatban a szőlőre veti magát, és irgalmatlan károkat tud okozni. Tehát egész éven át hasznosan tevékenykedik, de ősszel, ahol szőlő van, igencsak pusztít.

Seregély 

Dolmányos varjú (Corvus cornix)

Tavasszal a vetési varjúval együtt a szántóvetőt követi, és felszedeget minden kártevő rovart, de amikor a madarak költenek, fosztogatja a hasznos madárfajok fészkeit — lopja a tojásokat, valamint elfogja a szárnyasvadak apró csibéit, fiókáit, hatalmas károkat okozva ezáltal a vadgazdaságban. Egy cserebogaras vagy egérjárásos évben ezen kártevőket is előszeretettel ritkítja.

Dolmányos varjú

Kuvik (Athene noctua) 

Ez a kis bagoly nappal alig mutatkozik, ha igen, minden apró madár rátámad. Ami a külsejét illeti, tömzsi, nagy fejű, szemei aránytalanok. Nem szereti a fényt, mint általában a baglyok, ezért állandóan pislog, szóval nem valami vonzó jelenség. Éjjel jellegzetes, félelmetesen hangzó, vijjogó hangot ad. Régen a babonás emberek a halál hírnökének tartották. Ehhez járul hozzá, hogy esetenként rajtakapták apró madarak vadászatán. Nem csoda, hogy egykoron káros, csúnya, nemkívánatos madárnak tartották. A valóságban viszont hihetetlenül hasznos, kártevőpusztító ragadozó.

Kuvik — www.kozsu.blogspot.hu

Dankasirály (Larus ridibundus) 

Kacagósirálynak is nevezik. Halas gazdaságokban igen sok kárt tesz, de a mezőgazdászoknak kiváló hasznot hajt, mivel a mezőgazdasági területeken, a fészkelőtanyája közelében, százával látogatja a friss szántásokat, és temérdek pajort, álcát és kukacot pusztít el. Hasonlóan viselkednek a gémek is.

Dankasirály — www.mme.hu (fotó: Spinella Giovanni)

Szarka (Pica pica)

Egyesek által szeretett, mások szemében gyűlölt madár. Nagyon intelligens és kíváncsi. A daláról és az általa fogyasztott ételek sokszínűségéről ismert. Káros és hasznos tevékenysége a magyarázat erre a kettősségre. Évek óta azzal vádolják, hogy elpusztítja a termést. A vadászatban is gondot okoz, mert megeszi a kismadarakat és a fogolytojásokat, ami akkor fordul elő, ha gondja van a táplálékszerzéssel.

Figyelembe kell venni azonban azokat a változásokat is, amelyek jelenleg mennek végbe a környezetben, itt főleg az erdőirtásra gondolunk. Hasonlóképpen kell tekintenünk az állatok élőhelyének természetes rendjét megváltoztató peszticidek és vegyi anyagok használatára is. Ez megbolygatja az állatok viselkedését, amitől maga az ökoszisztéma is megváltozik.

Szarka

Amint látható, mi, emberek is nagymértékben hozzájárulunk madaraink viselkedésének alakulásához, mivel a madarak életmódja normális körülmények között nem változik ennyire gyökeresen és gyorsan. Ha a természeti feltételekben, de főleg a táplálkozási és az éghajlati viszonyokban óriási fordulat áll be, ők is megváltoztatják szokásaikat.

Akinek számít a természet valódi állapotának megőrzése, az minden bizonnyal szimpátiával és elfogadóan tekint a madarak viselkedésére. Pótolhatatlanul hasznos és szerves részei ők a mindennapi életünknek. Hagyjuk őket szabadon tevékenykedni!