home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A maastrichti szerződés
Talpai Lóránt
2022.02.04.
LXXVII. évf. 5. szám
A maastrichti szerződés

Három évtizeddel ezelőtt írták alá a maastrichti szerződést, mely megalapozta a jelenlegi Európai Unió jövőjét. A dokumentumhoz köthető az uniós fizetőeszköz, az euró, az uniós állampolgárság, illetve az Európai Központi Bank intézménye. Dr. Hegedős Somát, a Danube Institute vezető kutatóját, geopolitikai elemzőjét kérdeztem a szerződés történetéről.

* Immár harminc esztendőre tekint vissza a maastrichti szerződés története. Miért is volt fontos, és mit tartalmazott ez a bizonyos szerződés, illetve miért is alapozta meg a dokumentumban szereplő három pillér a jelenlegi Európai Unió jövőjét?

— A II. világháború után felgyorsuló integrációs folyamatok kulcsjelentőségű állomása volt az 1992 februárjában aláírt maastrichti szerződés. Ez valójában az Európai Unió — mint politikai közösség — ma ismert formájának az alapjait helyezte le, még akkor is, ha azóta számos fontos változás történt, például 2009-ben a lisszaboni szerződés hatálybalépése, mely megszüntette a hárompilléres szerkezetet. Ma az Európai Unió inkább az úgynevezett közös ház modelljét követi. Ez egy olyan nemzetek feletti intézményrendszert jelöl, amely a tagállamaihoz képest önálló jogrenddel és független intézményekkel bír. Ennek a megteremtésében a maastrichti szerződés aláírása jelentős előrelépés volt, és egyúttal olyan fontos uniós vívmányok kezdőpontjának is tekinthető, mint az uniós fizetőeszköz, az euró, vagy éppen az uniós állampolgárság.


Dr. Hegedős Sima (forrás: Danubeinstitute)

* Valójában a szerződés aláírásával jött létre az Európai Unió. Visszatekintve a közelmúltban történt Brexitre: ilyen lovat szeretett volna Európa? Egyszerűbben fogalmazva: az elmúlt három évtized sikertörténet, kudarc vagy éppen a kettő közötti állapot volt?

— Az utóbbi években, különösen a 2015-beli menekültválság kapcsán, jelentősen felerősödtek a politikai viták az Európai Unió mibenlétéről és jövőjéről. A valóság azonban az, hogy számos ma vitatott kérdéskör valójában már évtizedekkel ezelőtt is dilemmákat vetett fel. Erre éppen a maastrichti szerződés a példa, hiszen az aláírása kapcsán mérvadó alkotmányjogi viták alakultak ki például Németországban is. Akkor egyes politikusok és jogászok azt állították, hogy az Európai Unió létrehozatalával a tagállamok lényegében elvesztették önálló államiságukat, illetőleg állami szuverenitásukat. Ráadásul az európai állampolgárok feje felett való döntések a demokráciát is sértik. Később a lisszaboni szerződés ezért is hangsúlyozta, hogy az uniónak kötelessége tiszteletben tartani a tagállamok nemzeti identitását. A gond tehát elsősorban nem a maastrichti vagy később a lisszaboni szerződés pontos szövege, hanem inkább az Európai Unió gyakorlati működése. Ennek fő oka, hogy a nagy népességű nyugat-európai államoknak a politikai vezetői már nem képviselik a klasszikus európai értékek és a nemzeti elköteleződés üzenetét az uniós politikában. Ezért is lenne nagyon fontos Közép- és Kelet-Európa országainak a szilárd elhatározása és kiállása például a nemzeti identitás védelme mellett, mely az állampolgárok tekintetében valójában nemcsak kulturális, hanem politikai védelem is. A Brexit összefügg az Európai Unió problémáival, de bizonyos szempontból független is tőlük, mert Nagy-Britannia, illetőleg az Egyesült Királyság útkeresésére is rámutat. Nem szabad elfelejteni, hogy a Brit Birodalom alig több mint száz évvel ezelőtt még egy globális befolyással bíró világhatalom volt.

* Az Európai Unióval együtt számos új intézmény is létrejött: az európai ombudsman, az Európai Rendőrségi Hivatal, avagy az Europol, a regionális bizottság vagy éppen az Európai Központi Bank. Ezek mennyiben váltak valóban meghatározóvá, illetve jelentős tényezővé az európai polgárok számára az utóbbi évtizedekben?

— Valóban, a maastrichti szerződés létrehozott, illetőleg tovább formált bizonyos uniós szerveket. Az Europolnak például már az 1970-es évektől megvolt a maga intézményi előtörténete, és azzal a várakozással alakították ki a szervezetét az 1990-es évek elején, hogy — egyfajta európai FBI-ként — amerikai mintára amolyan szövetségi szintű intézményként tud majd működni. Ezt a célt még nem érte el, ahogy az utóbbi egy-két évtizedben felállított más uniós szervek sem, mint amilyen az Európai Ügyészség vagy a Frontex. Ezeket az intézményeket ráadásul súlyosabb szakmai kritikák is érték, az Europolt például az adatvédelemmel, a Frontexet pedig a határvédelemmel és a menekültekkel való bánásmóddal kapcsolatban. Az Európai Központi Bank helyzete és szerepe már sokkal nagyobb volumenű kérdés, és a háttérben számos vita húzódik meg. Az EKB-vel szemben még olyan bírálatok is megfogalmazódtak, hogy valójában egyfajta monetáris politikai irányítást valósít meg az unión belül. Legutóbb pedig az infláció alakulása és az inflációs kockázatok értékelése vonatkozásában fogalmazták meg egyes mérvadó közgazdászok, hogy az EKB hibákat követett el. Összességében azonban ezeknek a szervezeteknek a működését az Európai Unió politikai sorsának alakulása fényében lehet majd igazán jól megítélni.


Forrás: Wikipédia

* A ’90-es évek után Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz. Ám a kezdeti eufóriát és az EU intézményeibe vetett hitet azóta számos értelemben csalódás követte. Napjainkra ugyanis világossá vált, hogy Nyugat- és Kelet-Közép-Európa között nemcsak gazdasági, hanem valójában örök érvényű életfilozófiai különbségek is vannak. Lehetséges lesz egyáltalán valaha is feloldani ezt az ellentmondást?

— Ez egy bonyolult téma, melyben demográfiai tényezők is fontos szerepet fognak kapni, és az is kérdés, hogy gazdaságilag az Európai Unió hogyan lesz képes majd átlendülni a jelenlegi nehézségeken. Ami fontos lenne, hogy az európai polgárok megértsék, a nemzeti szuverenitásnak, illetőleg a nemzetállami kereteknek a bizonyos fokú megőrzése, az Európai Unió struktúrájának megőrzésével is, hosszabb távon nem puszta politikai lózung. Egy egyre bizonytalanabbá váló világban minél távolabb kerül a döntéshozatal az európai polgároktól, az egyénektől, annál kevésbé érvényesül majd a demokrácia, és annál kisebb hatásuk lesz az őket érintő ügyekre. A feszültséget sosem lehet teljesen feloldani a politika világában, egyszerűen harcolni kell azért, hogy a nemzeti identitás, a nemzeti szintű alkotmányos értékek védelme szavatolva legyen az Európai Unió intézményrendszerén belül.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..