Az edzői továbbképzés célja a kosárlabda magasabb szintre emelése. Az ötlet a „jugoszláv kosárlabdaedzők atyjának”, Aleksandar Nikolićnak a fejéből pattant ki még a régi Jugoszláviában, aki összegyűjtötte a legnevesebb jugoszláv edzőket, többek között Božidar Maljkovićot, Željko Obradovićot, Ranko Žeravicát, hogy tudását átadhassa nekik, ezáltal elősegítve az akkori jugoszláv kosárlabda fejlődését, bízva abban, hogy a tanítványoknak is lesznek tanítványai, és ők is továbbviszik a gazdag örökséget. A tantervben kosárlabda-akadémiai tantárgyak vannak, az Euroligában szereplő csapatok edzői júniusban kapcsolódnak be a munkába. Az edzői testület elnöke a kilencszeres Euroliga-győztes Željko Obradović, alelnöke a kétszeres győztes, spanyol Pablo Laso, aki 2011 óta ül a Real Madrid kispadján. A képzésen részt vevő 110 edzővel olyan neves szakemberek foglalkoznak majd, mint az olasz Sergio Scariolo és Ettore Messina, a spanyol Xavi Pascual, a török Ergin Ataman, a horvát Neven Spahija és Velimir Perasović, a görög Dimitrisz Itudisz, a litván Šarūnas Jasikevičius, a szerb Saša Obradović, a montenegrói Zvezdan Mitrović és még sokan mások.

Harkai Hunor

— Az előadások hetente kétszer Zoom platformon valósulnak meg, utána szabadon kérdezhetünk az előadóktól. Többeknek annyira érdekfeszítő az előadása, olyan felkészültek, hogy szinte el sem tudjuk engedni őket. A hétfői és a keddi előadások után pénteken kérdezős nap van, vagyis az előadó bekapcsolódik a Zoom platformba, és válaszol a hét elején felmerült kérdésekre. Az edzők egymás között is kommunikálhatnak, így még jobban segítve a tapasztalatcserét. A négynapos edzői kongresszus, ahol az edzőkkel személyesen is találkozhatunk, június közepén a törökországi Antalyában lesz megtartva. Számomra óriási elismerés, hogy bekerültem a 110 edző közé, úgy érzem magam, mint amikor egy külföldi klubban elkezdek dolgozni, hiszen minden tettemmel Szerbiát, Vajdaságot és Topolyát képviselem. Örülök, hogy eddigi, tizenhét éves munkám — két kontinensen és hat országban tevékenykedtem — elismerik azzal, hogy bekerülhettem ebbe az előkelő társaságba. A jelentkezéskor öt kérdésre kellett válaszolni, ami elsőre egyszerűnek tűnt, az érintettek azonban a válaszok alapján látják, milyen személyiségek vagyunk, és ezt összevetik a beküldött önéletrajzzal. A jelentkezésemet májusban küldtem el, novemberben pedig felhívott a testület egyik titkára, és elmondta, milyen edzőket keresnek, valamint ismertette, hogy ők milyen programokat tudnak nyújtani — mondta Hunor, és hozzáfűzte, még el sem kezdték a kosárlabda-specifikus tantárgyakat, de máris sok pluszinformációt szerzett, melyet edzői pályafutása során hasznosíthat. A képzés nem vizsgával zárul, oklevelet azonban kapnak a résztvevők, de a legfontosabb a tudás, melyre nyolc hónap alatt szert tesznek. A szabályok, a játék, a felfogás, a filozófia állandóan változik, így érdemes meghallgatni minden véleményt, mert mindenből lehet valami újat tanulni.

A szerbiai csapatok nemzetközi kupaszerepléséről Harkai elmondta, hogy Partizan-szurkolóként minden szerbiai csapat nemzetközi sikeréért szorít. A Crvena zvezda az Euroligában mindössze hét győzelemmel és tizenhat vereséggel az utolsó előtti, 17. helyet foglalja el.

— Néhány évvel ezelőtt Dejan Radonjić, a piros-fehérek akkori vezetőedzője több fiatal, saját nevelésű játékost épített be a csapatba. Reménykedtem, hogy az edző még sokáig maradni fog, hiszen megtanultam az évek alatt, hogy az egyik edző által kialakított rendszert nem biztos, hogy a másik edző át tudja venni. Ha egy rendszer működik egy szakemberrel, akkor ahhoz nem szabad hozzányúlni. Radonjić távozása után a csapat messze alulteljesített, stabilitás helyett nagy hullámvölgyek jelentkeztek. Abban az időben talán sokkal erősebb külföldi és főleg tehetségesebb hazai sportolók játszottak a csapatban. Most a hazai kosárlabdázók nem képviselnek akkora játékerőt az együttesben, és az edző nem is igazán használja őket az idei bajnokságban. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nem vásárolhatunk olyan minőségű külföldi játékosokat, mint a nálunk nagyobb költségvetésből gazdálkodó egyesületek. Előnyünk azonban, hogy Szerbia tele van fiatal, tehetséges kosárlabdázókkal, őket kellene türelmesen, kitartó munkával beépíteni a csapatba. Ilyen felfogással jutott el a Partizan a Vujošević-érában az Euroliga négyes döntőjébe, majd később Radonjić vezetésével a Crvena zvezda is közel került ehhez. Vannak még fiatal tehetségek az országban, de egyre kevesebbet találni, mivel már nagyon fiatalon külföldi szerződés után néznek. A másik probléma, hogy a nagy klubok gyorsan cserélik az edzőket, meg sem melegszik egy-egy szakvezető alatt a kispad, máris távoznia kell. Pedig az edzőnek legalább három évet kell adni, hogy felépítsen egy működőképes rendszert. Radonjić első, Zvezdában töltött évében egyáltalán nem látszott, hogy egy olyan rendszert fog felépíteni, amely csak vele működőképes. Nagyon sajnálom, hogy a korábbi jugoszláv válogatott, edzőként pedig Németországban és Oroszországban sikert sikerre halmozó Saša Obradovićnak nem sikerült a piros-fehérek kispadján maradandót alkotnia, de tudni kell, hogy Szerbiában aki a Crvena zvezda vagy a Partizan kispadjára ül, az nagyon könnyen megégetheti magát, mert a csapattól mindig többet várnak, mint amennyire valójában képes. A fiatal játékosok beépítése a legfontosabb, erre kell helyezni a hangsúlyt.

A topolyai szakember a dán BKV ’81 Vejen csapatával bronzérmet nyert

A Partizan bekerült az Eurokupa legjobb tizenhat csapata közé, ott azonban egy győzelem mellett már két vereséget szenvedett. Hunor szerint a Partizan rossz irányba halad.

— A Trentót agyonvertük, de a francia Levallois és az orosz Lokomotiv Kuban ellen vereséget szenvedtünk. A játék semmit sem változott, az edzőcsere ellenére sem látom, merre tovább. Nem vagyok a fekete-fehérek jelenlegi edzője, a szlovén Sašo Filipovski ellen, de egy ilyen patinás klubba, mint amilyen a Partizan, sokkal nevesebb szakembert kellett volna hozni. A Partizannak is sokkal kisebb a költségvetése, mint a többi eurokupás csapatnak, így neki is a hazai játékosokat kellene beépítenie a csapatba, valamint egy kiemelkedő edzőre lenne szüksége. Csakis így lehet versenybe szállni a nagyobb költségvetésű együttesekkel. A külföldi játékosok szerződtetése bizonyos kockázatot rejt magában. Kiforrott, már bizonyított sportolóhoz kevés pénzből nem lehet hozzájutni, esetleg a török vagy az olasz első osztályból hozható néhány kosárlabdázó, aki nem topjátékos, és csak reménykedhetünk, hogy majd itt jobb teljesítményt nyújt. Nagyon sajnálom Marko Pecarskit, aki a szerbiai kosárlabda meghatározó játékosa lehetne, de nem tudta kiharcolni helyét a csapatban. Vujošević olyan kiváló játékosokat épített be, mint Tripković, Tepić, Veličković, a sikeredző távozásával azonban ez a folyamat megszakadt. Mindkét nagy csapatunknak nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a fiatal játékosok csapatba építésébe, mert fiatal tehetségek mindkét együttesben vannak. Több lehetőséget kell adni számukra, és ebben az esetben néhány éven belül fontos szerephez juthatnának bármely európai kupasorozatban — szögezte le Harkai.

Hunor biztos benne, hogy a képzésen szerzett új ismereteket hasznosítani tudja újabb csapatai kispadján.

Fotók: Harkai Hunor fotóalbuma