A miniszterelnöki főtanácsadó a Bihar megyei település református temploma megépítésének 300. évfordulója alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten vett részt. Köszöntő beszédében emlékeztetett: a magyar alaptörvény kimondja: Magyarország kormánya felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért. Úgy vélte, az elmúlt 15 évnek köszönhetően mára „összetartozó nemzet vagyunk".

Fotó: MTI/Soós Lajos

Szili Katalin azt kívánta az érmelléki település lakóinak, hogy amilyen szilárdan áll a templomuk 300 éve, ugyanolyan erős hit tartsa össze a közösséget, nemzetet is. Ha erre alapoznak, 300 év múlva is lesz magyar szó Csokalyon - mondta.

A miniszterelnöki főtanácsidő felidézte, hogy milyen körülmények uralkodhattak a térségben 300 évvel ezelőtt, amikor a templom felépült. Felidézte, hogy akkor ért véget a Rákóczi-féle szabadságharc, a török kiűzése, és már az ellenreformáció uralkodott. Erős közösség kellett legyen az, mely ilyen helyzetben elhatározta, hogy templomot épít és meg is valósította döntését - mondta.

A csokalyi születésű Fényes Elek földrajztudós és statikus emlékét is felidézte, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként elkészítette Magyarország és tartományai teljes földrajzi és statisztikai felmérését, leírását. Aláhúzta: Fényes Elek mutatta meg először, hogy a magyar életképes nemzet, melynek több évszázados múltja mellett életképes közösségei is vannak. A jubileumi istentiszteleten iránta való tiszteletből a statisztikai hivatal küldöttsége is jelen volt.

Szili Katalin emlékeztetett: a magyar történelemnek voltak olyan időszakai, amikor "a templom és iskola" tartotta meg a magyarságot, és az egyház nemzetmentő munkát végzett. Hangsúlyozta: a templom nemcsak épület, hanem egy élő közösség otthona, a csokalyiak „hitének gerince". Megköszönte a közösségnek, hogy tagjai magyarul imádkoznak, magyarul taníttatják gyermekeiket.

A hálaadó istentiszteleten Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök hirdette az igét, aki arra intett: miközben a mesterséges intelligencia és a közösségi média korában az emberek a legjobb oldalukat igyekeznek mutatni, Isten valójában arra kíváncsi, hogy mi van a szívükben.

A templom 300 éves történetét Fazakas Ildikó csokalyi lelkész ismertette, majd Bara László, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese és a holland testvéregyházközség képviselői köszöntötték a gyülekezetet.

Ezután bemutatták Bartha Kálmán egykori csokalyi lelkész A szél szembe fúj című verses prédikációs gyűjteményét. Elhangzott: a kötet különleges színfoltja az erdélyi református irodalomnak, nem egyszerű szöveggyűjtemény, hanem élő találkozási pont múlt és jelen között, a közösség emlékezetét, történetét, lelki kötődését tükrözi.

A jubileum alkalmával a templomban leleplezték a csokalyi egyházközségben szolgáló lelkészek névsorát tartalmazó emléktáblát, majd az utcafronton felavatták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület címerét.