Ajándék

Kölyökkutyát kapott az orosz elnök Aleksandar Vučićtól. A szerb államfő egy aranyos sárhegyit választott Vlagyimir Putyinnak. Paša nem akármilyen család sarja: felmenői hét generáción át előkelő pedigrével büszkélkednek. Ezen túlmenően a gesztusnak egyéb jelentőséget is tulajdonítanak az esetre rácuppanók: a jugoszláv medveölőnek nevezett fajta ugyanis kitűnő házőrző, nem ismeri a félelmet, nem ijed meg semmitől — még a medvétől sem, mely tudvalevőleg Oroszország szimbóluma. Ezért is vélnek felfedezni egyesek mögöttes tartalmat, mélyebb mondanivalót az ajándékban. Köztudomású, hogy Vučić szereti hangoztatni, hogy kizárólag Szerbia érdekeit tartja szem előtt politikai tevékenysége során, Putyin pedig az őshonos kutyafajok nagy szerelmese, mint amilyen a sárhegyi, melyet Belgrádban kapott — írja a Blic. Putyin kitüntetést hozott Vučićnak. Az orosz államfő a múlt héten, csütörtökön látogatott a szerb fővárosba, itt-tartózkodása során huszonegy szerződést és együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a két ország. A közös sajtótájékoztatón Vučić hangoztatta, hogy Szerbia Oroszország megbízható partnere, Putyin pedig azt hangsúlyozta, hogy Moszkva osztozik Belgrád aggodalmában a koszovói helyzet miatt. A Szent Száva-templom előtt hatalmas tömeg várta az orosz államfőt, az ország minden részéből indítottak buszokat a szervezők. (Vajdasági RTV, Szerbiai RTV, Blic)

Kevesebb a hamisított dinár

Viszont több hamis eurót találtak. A Szerbiai Nemzeti Bank tájékoztatása szerint 2018-ban mindössze 3854 darab hamisított dinárt foglaltak le az országban, harmadával kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az 1000-es, az 500-as és a 2000-es bankjegy a legnépszerűbb a pénzhamisítók körében. S amíg dinárból kevesebbet, addig euróból több hamisat leltek: pontosan 1225 darabot, ami 29,6 százalékkal több, mint a megelőző évben. Az 50-es és a 100-as címletű euró a leggyakoribb hamisítvány az elmúlt kilenc évben. (Tanjug)

A gépjárművezetők egytizede oda sem bajszint a vasúti átjárókra

(Fél)sorompó ide vagy oda, a szerbiai autósnak nem számít, ha siet. A főváros területén végeztek felmérést a közlekedési kar képviselői 1120 sofőr megkérdezésével, és kiderült, minden tizediket nem tud megállítani egy leengedett sorompó, gond nélkül áthajt a síneken. A volán mögött ülők sietnek, sokat kell várni, türelmetlenek, ezért nem várják meg, míg elmegy a vonat — sorolták az okokat. A közelmúlt tragikus balesetei sem riasztják vissza őket, ahogyan a pénzbírság sem. A közlekedési illetékes szerint eredményesebben és bővebben kellene oktatni az autósiskolában az erről szóló tananyagot. (Beta)

Vissza a honvédelmet az iskolákba!

Nem lesz új tantárgy, hanem osztályfőnöki órák keretében tanítják majd a középiskolásoknak. Az oktatási minisztérium erről írásban értesítette az igazgatókat. Eszerint még ebben a tanévben két órát kötelesek megtartani a honvédelemmel kapcsolatban: arról, hogyan kell védekezniük és reagálniuk a civileknek katasztrófahelyzetekben vagy természeti csapások idején. A jövő tanévtől félévenként két-két órában tizenegy témában kell a fiatalok ismereteit bővíteniük az osztályfőnököknek, fakultatív módon, akár vendégeket hívva a védelmi minisztériumból. A kezdeményezés éppen ettől a tárcától származik, hiszen a vonatkozó törvény szerint a középiskolásoknak is kell bírniuk ismeretanyaggal ahhoz, hogy szükség esetén katasztrófahelyzetben vagy hadiállapot során megvédhessék az országot.

Íme néhány a tizenegy kötelező témából: a szerb katonaság szerepe az ország védelmében; hogyan lehet valakiből hivatásos katona; milyen az ország katonai szolgálata; melyek a fegyvertelen ellenállás formái; mit tehet a civil védelem. Szakértők máris megkérdőjelezték az oktatás eredményességét, a kukacoskodók szerint vajmi keveset tanulhat meg egy diák évi négy órában, ha nincs semmilyen előtudása. (Politika)