Bata Erzsébet völgyesi tanyája mellett kilenc hold föld terül el, melybe hamarosan búzamag kerül. A határban még nagyon kevesen vetették el a kenyérnekvalót, a gazdák az időjárás jobbra fordulását várták. Gondosan ügyelnek a vetésforgó betartására, hiszen nem mindegy, hogy például a napraforgó után mi kerül a kiváló földbe.

Bata Erzsébet (a szerző felvétele)

— Eddig elég nyomottak voltak az árak, a termelők nem tudták, mit is vessenek, a terményt mikor értékesítsék. Búzánk a raktárba került a kedvezőbb felvásárlási ár reményében. Legújabb információim szerint a kenyérgabona ára a tőzsdén 19,50 és 19,70 dinár között mozog, tehát lassacskán kúszik felfelé. Aratáskor nagyon minimális áron vásárolják fel a termelőtől, így általában kifizetődőbb tárolni. A kukorica csöves állapotban került a góréba. Tavasszal többet kapunk érte. Ha a gazda morzsolva adja el, akkor többet levonnak tőle, ha pedig a tárolás mellett dönt, akkor fel kell számolnia a tárolási és a szárítási költségeket. Legjobb otthon tárolni, a költségek ekkor a legkisebbek. Morzsolva tárolni kockázatos, mert nagy a veszélye annak, hogy a termés romlásnak indul és megpenészedik. A kukorica április derekán, május elején éri el a 12-13%-os nedvességtartalmat, ami az értékesítés szempontjából ideálisnak számít. A termés mellett a csutkát is eladjuk. Az óriási keresletre való tekintettel névsort vezetek azokról a személyekről, akik érdeklődnek e kiváló tüzelőanyag iránt. A hozamok vegyesek, mi nem panaszkodhatunk. Több érési csoportot próbáltunk a vetésszerkezetbe illeszteni, ami eredményesnek bizonyult. Tapasztalatok szerint a későbbi FAO-csoporthoz tartozó kukorica többet terem, és súlyra is nehezebb. A későbbi érésű kukoricáknak magasabb a fehérjetartalmuk, más színűek és a tömegük is nagyobb. A felvásárlási ár 14,50 dinárról indult, ma már eléri a 17 dinárt. A talaj biológiai életképességét szerves trágya alkalmazásával tartjuk fenn, emellett talajmintavételt is rendszeresen végzünk. A környéken főleg búzát, kukoricát és napraforgót termelnek a gazdák, a cukorrépa nem kifizetődő, a szója termelésével pedig a szárazság miatt hagytak fel — mondta Bata Erzsébet, a Magyarkanizsai Gazdakör elnöke, hozzátéve, hogy a falugazdász-szolgálat kiválóan működik, a három alkalmazott évente több képzésen vesz részt, így mindig naprakészek a legújabb rendelkezéseket illetően.

A napraforgóhozamok szerényebbek a vártnál. Kezdetben úgy tűnt, hogy jó termést takaríthatnak be a gazdák, hiszen a szemek megtermékenyültek, viszont a nyár második felében bekövetkezett szárazság nagy kárt tett bennük. A szemek üresen maradtak, nem telítődtek. A felvásárlók jelenleg 34—34,50 dinárt adnak a napraforgóért azzal, hogy ehhez még 1-2 dinárt hozzáadnak, melyet november folyamán fizetnek ki. Az olajtartalmú növények tárolása lényegesen bonyolultabb, így a betakarítás után Batáék is azonnal túladnak a terményen.

Batáéknál megteltek a górék

— Az őszi vetést a csapadékos időjárás egy időre félbeszakította, de nem vagyunk vele elkésve. Az évek óta hosszúra nyúlt ősz következtében a korai vetések rendre túlerősödnek. A vegetáció szinte meg sem állt, és a növények már kérték a tápanyag-utánpótlást, annyira „elfáradtak” a fejlődésben. A fejtrágyázást ajánlatos kétszer, előbb februárban, majd márciusban végezni, a későbbiekben pedig a gyomirtás, a gombabetegségek elleni növényvédelem, a levéltrágyával való táplálás következik. Környezetkímélő vegyszereket használunk, a termelőknek februárban előadásokat szerveztünk a témával kapcsolatban. Az érdeklődés sajnos elmaradt a várttól. Az emberek úgy vannak vele, hogy a termények felvásárlási ára nem tőlük függ. A fiatal gazdálkodókat önszerveződésre biztatom, lassan fel kellene váltaniuk bennünket, viszont pozitív viszonyulást nem nagyon tapasztalok részükről. A szigorú járványügyi követelmények miatt nehéz előadásokat és egyáltalán bármit is szervezni. Az élet jócskán lelassult, és a fiatalokban sem látom azt a lendületet, amelyet korábban tapasztaltunk. Szinte egyetlen feladatunk a falugazdász-szolgálat fenntartása, mást egyelőre nem tudunk nyújtani a termelőknek. Az őszi vetés folyamatban van, a gazdák jól érzik magukat a határban, ott legalább nem kell maszkot viselniük — mondta Erzsébet.

Király Zoltán (a szerző felvétele)

A gunarasi határban is alulteljesített a napraforgó, holdanként 12 és 20 mázsa között termett ez az olajnövény. A kukorica betakarítása még folyamatban van, a termelők igyekeznek, hogy a tengeri az újabb csapadékos időszak előtt biztonságos helyre kerüljön.

— A kukoricánál kényszerérés tapasztalható, azaz a szemek többnyire összeszáradtak, -aszalódtak. A határban nemcsak csőtörővel takarítják be a tengerit, hanem egyre többen morzsolva is, és egyre kevesebb górét raknak tele. A kukorica több mint fele még kint van a határban. Ha nedvességtartalma a megengedettnél nagyobb, akkor a termelőnek jelentős levonásokkal kell számolnia. 14 százalékos nedvességtartalom esetén — ekkor nem vonnak le — a felvásárlási ár 17,50 dinár. A legjövedelmezőbb haszonnövény még mindig a kukorica. Ez a kultúra kíméli leginkább a földet, a gazdáknak megvannak a gépeik hozzá meg a tapasztalatuk, emellett a klíma és az ár is a legmegfelelőbb, illetve legkifizetődőbb. A kalászosok, a búza és az árpa vetése megkezdődött, de a munka nagy része még hátravan — mondta Király Zoltán, a Gunarasi Gazdakör elnöke.

Folyik a kukorica betakarítása (Hodolik Boglárka felvétele)

A gazdákat tömörítő szervezet irodája egész héten nyitva áll a termelők előtt. A tavaszra és a nyárra tervezett tevékenységeket kénytelenek voltak elhalasztani, így a munkaakciókról és a hagyományos szántóversenyről is le kellett mondaniuk. Az elképzelések szerint november második felében egy munkaakció keretében megmetszenék az utak menti fákat. A következő évre szóló tervek megvalósítása azonban a vírushelyzet függvénye.