Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: elődeik példáját követve a város aktuális vezetősége igyekszik a lehetőségekhez mérten tenni a közösségért, mert csak így érhető el fejlődés. 
— Az önkormányzatban azon fáradozunk, hogy városunk és a hozzá tartozó falvak mindannyiunk számára otthonossá váljanak, hogy érdemes legyen itt élni, családot alapítani, gyermekeket nevelni, terveket szőni — fogalmazott, majd kitért az elmúlt egy év legfontosabb eredményeire is. Ünnepi beszédét Kossuth Lajos szavaival zárta: „Nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.”
Širková Anikó, a községi képviselő-testület elnöke az összefogás erejét emelte ki, amely a testvérvárosi kapcsolatokban is kifejezésre jutott, hiszen az elmúlt években egymást segítve számos közös projektumot valósítottak meg.
A díszülésen átadták a község legrangosabb elismeréseit is. A Pro Urbe díjat az idén Gergely József okleveles biológusnak, a Magyar Szó újságírójának és Muhi Béla tanárnak, okleveles fizikusnak ítélték oda. Iuventus Pro Urbe díjban Juhász Kristóf tanuló és Ana Gebeješ egyetemi hallgató részesült, nevükben szüleik vették át az oklevelet. Zenta község díszpolgári címével dr. Kószó Pétert, Hódmezővásárhely alpolgár-
mesterét tüntették ki. A község polgármesterének köszönőlevelét kiváló sportolói teljesítményéért Váradi Alex motokrosszversenyző kapta.
A díjazottak nevében dr. Kószó Péter mondott köszönetet. Rámutatott: a kitüntetetteket — akik között van újságíró, tanár, fiatal kutató és egyetemi hallgató is — a közösség szolgálata köti össze. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Zenta város eddigi vezetősége valóban testvérvárosi szeretettel viszonyult Hódmezővásárhelyhez. Lehet, hogy a díjazottak nem egy politikai családból kerültek ki — mondta — , de mindig mindnyájukat az éltette, hogy szűkebb pátriájukon minél többet segítsenek.
A program folytatásában a Művelődési Házban Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete megnyitotta a Hidak —  Korok —  Budapest című fotókiállítást.
A vándorkiállítás 2011. május 8-án került először közszemlére a strasbourgi Európai Parlamentben az Európa-nap alkalmából. Ott mintegy 15 ezren tekintették meg a fotókat. A Budapest két partját összekötő hidak története — megépítésük, pusztulásuk, újraépülésük — élményszerűen mesél a magyar nemzet történelméről, és mintegy két évszázadot jelenít meg, külön fejezetet szentelve 1848–49-nek, 1945-nek és 1956-nak.
Végezetül a vendégek a Tisza-parton megkoszorúzták a zentai csata emlékhelyét.