A szerző felvételei

Államalapító királyunk tiszteletére a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban ünnepi misét celebrált dr. Ternyák Csaba egri érsek, majd Palicson ünnepi beszédet mondott Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Pásztor István, a VMSZ elnöke.

Hazánk születésnapja van. Szent István örökségét ünnepeljük, mely eggyé tette a Kárpát-medence népeit, és mely olyan ország sziklaszilárd alapjait fektette le, amely megadta számunkra a lehetőséget, hogy ma is itt legyünk. És mi, magyarok éltünk ezzel a lehetőséggel, megmaradtunk, létezünk, és együtt vagyunk — emelte ki Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ünnepi beszédében.

— Szüleink, nagyszüleink és valamennyi ősünk ösztönből jövő kötelességnek tekintette, hogy magyarságát a legnehezebb időkben is megőrizze, így hát kötelességünk ez nekünk is. Most ünnepeljük keresztény kultúránkat is, mely erkölcsi gerincet adott nemzetünknek, és megtanított minket mások tiszteletére, de hitünk állhatatos védelmére is. Kereszténységünk és annak alapjain kiérlelt kultúránk feladásával nemzetként is szertefoszlunk, ezért ennek megőrzése Szent István-i parancs a következő ezer évre is. Ünnepeljük nemzetünk közösségét, annak lelki és fizikai erejét, mely az elmúlt száz évben is segített minket abban, hogy az elszakított országrészek magyarjaival együtt maradjunk. Így tudtuk bebizonyítani a világnak, hogy a magyarokat határokkal elválasztani ugyan lehet egymástól, de nemzetként szétszakítani őket soha. Bebizonyosodott az is, hogy egy nemzetből létrejöhet egy állam, de pusztán egy államból nem lesz nemzet. Mi, magyarok itt vagyunk, egymás szemébe nézünk, egymás kezét fogjuk, és ezt fogják tenni utódaink is, mert maradunk! Ez Szent István életműve, és ez az ok az ünnepségre.

Kocsis Máté továbbá arról is szólt, hogy Magyarország támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását, azon belül ugyanis a határok elmosódottá válnak, ez pedig segítené a magyar—magyar és a magyar—szerb kapcsolatok erősítését is. A két ország jó együttműködése kapcsán elismerően szólt a VMSZ szerepéről.

Pásztor István a döntés ünnepének nevezte Szent István király ünnepét, mivel a magyar nemzet szempontjából létfontosságú döntést kellett meghoznia. El kellett döntenie, hogy a Kárpát-medencében hazára talált magyarok miként maradhassanak meg magyarnak, miként lehessen államuk, milyennek kell lennie az államnak ahhoz, hogy Európában, más népek ölelésében és szorításában fennmaradhasson.

— Nem tudhatta, hogy döntése helyes lesz, de vállalnia kellett a kockázatot. Negyvenkét évig uralkodott, volt ideje látni és megélni azt, hogy döntése helyes volt. Nagy kiváltsága a magyarságnak, hogy lehetősége van ilyen horderejű mondat kimondására, aminek bizonyítéka nem más, mint a ma is létező magyarság. A ma is létező magyar állam, a magyarok létező országa. A történelem sohasem volt kegyes a magyarokhoz, ugyanakkor megtanította velük a túlélés taktikáit és fortélyait, de legfőképpen azt, hogy a túlélés egyetlen biztosítéka az a helyes döntés, ami mögé a nép saját akaratából felsorakozik.

2019-ben a magyarok már ismét közösen hoznak döntéseket, és nem jelent elzártságot a nemzettől az, hogy nem élünk egyazon országban — mutatott rá a VMSZ elnöke.

— A döntéseink közösek: vállaljuk és akarjuk, hogy Magyarországot olyan kormány vezesse, amely az országot magyarnak akarja megtartani, függetlennek és kereszténynek. Ebben a vonatkozásban a vajdasági magyar közösség is ilyen döntést hozott. Ugyanakkor nekünk, vajdasági magyaroknak is meg kell hoznunk a saját döntéseinket, amelyek részben egyéniek, részben közösséget érintők. Mindkettő kihat és visszahat úgy az egyénre, mint a közösségre, de nem túlzás azt állítani, hogy az egész nemzetre. Jövőre lesz száz éve annak, hogy a vajdasági magyarok új országban ébredtek — szülőföldjükön és kultúrájukban, nyelvükben és szokásaikban, vallásukban és mentalitásukban kisebbségbe kerülve. Száz év alatt sohasem hoztunk olyan döntést, amivel a nemzethez tartozásunkat megkérdőjeleztük volna. Száz év alatt nem csappant magyarságtudatunk, de megcsappant a számunk.

Pásztor szerint az elvándorlás nem nemzeti kérdés, hanem a XXI. század kihívása. Hangsúlyozta, hogy álságos és hazug dolog azt állítani, hogy ez a magyar vagy a szerb politika, avagy a gazdasági kényszer következménye. A gazdasági kényszer nem igaz, a jobb munkalehetőség igaz. De álságos és hazug dolog azt állítani, hogy ez a politika következménye — hiszen a politika, a magyar politika támogatottsága töretlen, erősödő, össznemzeti szempontból, vajdasági magyar szempontból is — tette hozzá.

— Ezt csakis úgy lehet megoldani, ha a közösség nem mond le arról, ami őt közösséggé teszi, ez pedig ugyanaz, mint ami volt István király idején: a hit abban, hogy fontos, hogy megmaradjanak a magyarok mint közösség, a Vajdaságban. Az egyénenként másfajta döntés nem zárja ki a közösség támogatását. Ez érzelmi kérdés, hit, elkötelezettség kérdése. A választások a közösséget érintik, de egyénenként vesz részt azon minden magyar, akinek van érvényes igazolványa. Nem politikai döntés a választásokon részt venni, hanem a közösségért való cselekvés. A közösségi döntéseknek pedig a választások idején jön el az ideje. Ilyen döntésre kerül sor jövőre, szerbiai általános választásokon. Ami száz év szétválasztottságban is töretlenül megőrzött magyarságunk igenlését jelentheti, és a Szent István-i döntés megerősítését, ugyanakkor a jövőnknek is irányt fog szabni. Az idők változásaihoz alkalmazkodva kell meghozni a döntéseket. A XXI. század egyik európai és globális politikai irányvétele a közösségek megszüntetését tűzte ki célul. Az egyén minden fölé emelésével a család fontosságát, a kisközösségek jelentőségét, a nemzetben gondolkodás elvét rombolja. Nekünk ezzel szemben az az elvünk, hogy nem kívánjuk megmondani, mit tegyen az egyén, hogyan éljen, hol éljen, kivel és kikkel éljen, de azt gondoljuk, ahhoz közösségként jogunk van, hogy egységes és megkérdőjelezhetetlen választ adjunk arra, miképpen akarunk mi, magyarok, mi, vajdasági magyarok élni. A jövő évi választásoknak ez a tétje.

Soha nem leszünk elég kevesen ahhoz, hogy ne tudjunk közösségben dönteni. De ha nem leszünk a közösségi döntésnél elegen, akkor azok kezébe adjuk a sorsunkat, akik mindent megkérdőjeleznek, ami megtartott bennünket nemzetben és közösségben — tette hozzá a VMSZ elnöke.

— Nem az a kérdés tehát, amikor döntést kell hoznunk, hogy egyetértünk-e bizonyos vitás kérdésekben, egyetértünk-e a szerb többség választási döntésével, egyetértünk-e abban, hogy jobban élünk-e, mint húsz éve. Nekünk abban kell döntenünk, hogy mindenekelőttinek tartjuk-e azt, hogy jogunk van közösségként alakítani az életünket. Ehhez pedig olyan sokunknak kell azonos módon döntenünk, hogy a számokat ne vitathassák azok, akik a nemzet, a közösség létezése elleni XXI. századi politika képviselői. Éppen ezért nyilvánosan arra kérek minden vajdasági magyart, éljen és dolgozzon, boldoguljon bárhol, álljon a nemzet oldalára, álljon a vajdasági magyar közösség oldalára, jöjjön haza, és szavazzon majd a nemzeti közösségre.

A központi ünnepség ökumenikus kenyérszenteléssel kezdődött, a történelmi egyházak képviselői megáldották az idei búzából készült újkenyeret, dr. Ternyák Csaba egri érsek és Verebélyi Árpád főesperes a katolikus egyház képviseletében, valamint Orosz Attila református esperes és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes. Az ünnepi beszédek után Kocsis Máté és Pásztor István felvágták a megszentelt újkenyeret, majd szét is osztották a tömegnek. A rendezvény a Budapesti Operettszínház művészeinek fellépésével zárult, melyet szintén nagy érdeklődés övezett.