Kishegyes jelenleg település és község, a Krivaja-patak (Bácsér-patak) mentén helyezkedik el, a Telecskai-dombokkal körülvéve, Topolya és Szenttamás között. Délvidék egyik legkisebb községéről van szó, területe mindössze 181 négyzetkilométer. Nemzetiségi összetételét tekintve még mindig magyar többségű, viszont élnek itt montenegróiak, szerbek és romák is. Manapság pezsgő, aktív közösségi élet zajlik a településen, ám nem mindig volt ez így.

Noha Kishegyes nevével először a Mátyás király által 1462-ben kiadott adománylevélben találkozunk, a falu lakossága 1514-től folyamatosan fogyatkozott: előbb a Dózsa György-féle parasztfelkelés jelentős anyagi és emberi áldozatokat követelt, majd pedig a török hódoltság után szinte semmi sem maradt ezen a tájon. Mária Terézia idejében érkeztek az első telepesek erre a vidékre, Kishegyesre főleg Baja környéki és békésszentandrási katolikusok jöttek. A vallási életet kezdetben a szegedi, majd a topolyai ferencesek tartották fenn. Alig két évvel ideköltözésük után a telepesek 1771-ben imaházat építettek, a mai templomot pedig 1788-ban kezdték el felhúzni Szent Anna tiszteletére, és még abban az évben fel is szentelték.

A templom 35 méter hosszú és 13 méter széles, a torony magassága szintén 35 méter, területe 525 négyzetméter. Az orgona különösen régi darab, még 1831-ben alkotta meg Kovács István szegedi orgonakészítő. A kórusok 1939-ben épültek, hiszen a templom egyre szűkösebbnek bizonyult. Ekkor készült el a lourdes-i barlang is. A harmadik mellékoltár a lourdes-i barlangban van, műkőből készült 1938-ban, Molczer Károly mérnök tervei szerint Siller Jakab kőművesmester kivitelezésében, aki egyúttal a három kórust is készítette. A főoltáron kívül három mellékoltár is található a templomban, a főoltárkép Joseph Franciscus-Falconeri 1791-ben Budán született alkotása, Szent Joachimot és Szent Annát ábrázolja a kis Szűz Máriával. A mellékoltárok képei Than Mór alkotásai, a többi falfestményen zágrábi akadémiai festők is dolgoztak. Lenyűgöző szépségű az oltárnál térdelő két nagy angyal, ezeket Ulman Alojzija készítette.

Jelenleg négy harang csodálatos, öblös hangja tölti be Kishegyes utcáit. A Szent Anna tiszteletére felszentelt nagyharang alsó átmérője 107 cm, és 1938-ban készült Újvidéken. Noha közelről nem csodálhattam meg, Brasnyó Ferenc helyi plébános elmondta, hogy a paláston két dombormű látható: Szent Annát ábrázolja a kis Szűz Máriával, Szent Anna könyörögj érettünk felirattal. A harangozást 1971-ben villamosították, illetve ekkor cserélték le a fa harangszéket is acélszerkezetűre. A szentmise kezdetét hétköznapokon a kis- és nagyközép-, vasárnap és ünnepnapon pedig mind a négy harang együttes kongatásával jelzik.

Brasnyó Ferenc atya 1991 óta szolgál Kishegyesen, azóta számos felújítást, munkálatot kezdeményezett a templomon, a plébánián és a hittantermen is, valamint cserkészmozgalom és karizmatikus imacsoport is indult. Jelenleg több terv is kivitelezésre vár, például a közösségi, ifjúsági hittanterem kialakítása. Ferenc atya azt ígérte, ha ezt sikerül teljes mértékben megvalósítani, akkor ismét meghív bennünket Kishegyesre, hogy lássuk az eredményt.

A legutóbbi nagyberuházás 2002-ben valósult meg. Akkor a templom elejét és a tornyot is sikerült felújítani, körülbelül 26 000 euró értékben. 2008-ban a teljes külső homlokzatot újrafestették, ezenkívül kicserélték az ablakokat is, csaknem 30 000 euró értékben, továbbá felújították a csatornákat, a templom körüli park és a járda pedig új arculatot kapott. 2010-ben kárpittal borították be a templom padjait, és a plébánián is nagyon sok újításra került sor.

Mindent összevetve: nem csodálkozom, hogy első látásra azt hittem, a kishegyesi templom viszonylag új építésű, hiszen a helybeliek — és Brasnyó Ferenc atya — szépen gondját viselik, rendszeresek a felújítások, a karbantartási munkálatok. Igen, Kishegyesen sem járnak elegen templomba, és itt is csökken a lakosság, ezzel együtt a hívek száma is, ám ahogyan Ferenc atya is megállapította: ez sajnos szinte minden egyházközösségben így van. Főként a fiatalok érdektelensége érezhető, viszont ottjártamkor úgy tapasztaltam, hogy a kishegyesi vallási élet pezsgő és gyümölcsöző, ebbe pedig a fiatalokat is be tudják kapcsolni. Az akarat és az igyekezet tehát megvan — a többiről majd Isten gondoskodik.