home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A költői rom
Fehér Márta
2019.08.11.
LXXIV. évf. 32. szám
A költői rom

Aki már látta, érezte a hely kisugárzását, nem tud nem visszatérni oda.

A magasba emelkedő, romos falak között időről időre fel kell tekinteni az égboltra, hagyni, hogy átjárja az embert egy különös érzés a megművelt földterületek kellős közepén álló, a napraforgók fölé magasodó aracsi pusztatemplomban, Törökbecse közelében, nem messze Sóskopótól, Bánát legismertebb és legnagyobb szikes tavától. Érdemes mielőbb ellátogatni oda, a vajdasági magyarok kultikus emlékhelye ugyanis a közeljövőben új köntöst kap.

A templom az 1200-as években épült, fennmaradása állagmegóvó helyreállítási munkáknak köszönhető, bár vita tárgya, hogy ezek mennyire voltak minden esetben szakszerűek. A magyar kormány támogatásából megfelelő kezekbe kerül a romtemplom, a munkálatok során megőrzik az épület autentikus kinézetét, feltáró ásatások is folynak majd, és megfelelő távolságban egy látogatóközpontot létesítenek, megakadályozva, hogy az emlékművet illetéktelenek közelíthessék meg, hiszen ellenőrzés hiányában gyakran vált méltánytalan látogatások, illetve nem rendeltetésszerű használat áldozatává az épület és környéke.

— Történelmünk szerves része az aracsi pusztatemplom. Hitünk, kultúránk jelképe. Őrzője a tájnak, amiből vétetünk, és amibe visszatérünk. Feladatot adott nekünk. Ahogyan ezt Szekeres László megfogalmazta: Aracs. Keményen ropogó két szótag, csatakiáltás-szerű szókövület. Hangzása után ítélve parancsszóra hasonlít‚ s mintha még ma is parancsolna valamit‚ egy‚ két (?) ezredév távolából‚ porrá vált ősök‚ letűnt korok jelszavaként. Valami kicseng belőle‚ csak ma még nem tudjuk megfejteni harmóniáját. De üzenetét‚ azt meg tudjuk-e érteni? Az üzenetét megértettük, mert nem adtuk fel egyetlen pillanatra sem a küzdelmet a pusztatemplom állagmegóvásáért. Az üzenet a nemzeti egységben van, a közös gondolkodásban, értékeink megóvásában, abban a tudásban, hogy a jövőnk hitünk és történelmünk egybefonódó megismerésében is rejlik. A pusztatemplom harmóniáját pedig mindenki magában értheti meg, amikor tekintetét felemeli az ég felé — fogalmazott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az aracsi pusztatemplom idei emléknapja alkalmából megtartott ünnepi beszédében. Ekkor jelentette be a június 8-ai anyaországi kormánydöntést is tizenegy vajdasági projektum támogatásáról, melyek között kiemelkedő helyen áll az aracsi pusztatemplom.


Kartali Róbert felvételei

— A Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács tavaly döntött úgy, hogy hozzálát a mindannyiunknak nagyon fontos és jelentős aracsi pusztatemplom megújításához 1 milliárd forintból, akkor még nem igazán ismerve azokat a lehetőségeket, költségeket, amelyek majd kialakulnak — részletezte Hajnal Jenő, az MNT elnöke. — Ennek az összegnek az egynegyedéről döntött a magyar kormány. 250 millió forintból kell előkészítenünk a projektet, beleértve a pénzügyi konstrukciókat is. Ez azt jelenti, hogy az eddig elkészült terveket, amelyeket a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet dolgozott ki, és a köztársasági illetékes intézetek jóváhagytak, a mi szempontunkból — magyar szakembereket is bevonva — közösen kell átalakítani, módosítani. Közös döntéseket kell tudnunk hozni arról, hogy a 72 hektárnyi teljes műemlék területen — a régészeti lelőhellyel együtt, amely magát a templomot is magában foglalja — mi az, amit most föltárhatóvá tudunk tenni, milyen föltáró régészeti munkákat lehet elvégezni, amelyek megerősítik a templomromnak a rekonstrukcióját, felújítását. Az, ami egyértelmű, amiben mindenki egyetért, hogy a sziluett jelleg megmaradjon. A költői rom, ahogyan nevezni szokták, meg fog maradni, de minden más még kérdéses. Ezek a hónapok most arra ösztökélnek bennünket, hogy minél előbb a szerb és a magyar szakemberek kidolgozzák azt a végleges, úgynevezett generáltervet, amelyből már tudjuk, hogy annak milyen költségvetési vonzata lesz. Komoly vita folyik arról, hogy hol helyezkedjen el a látogatóközpont, milyen távolságra. A szerb szakemberek véleménye szerint valahol ott kellene lennie, ahol a főút elkanyarodik a templom felé, viszont a magyarországi és a mi szakembereink egy része még távolabbra szeretné elhelyezni. Az a célunk, hogy buszokkal, egyebekkel a látogatóközponton túl ne lehessen megközelíteni, legfeljebb kerékpárral vagy gyalog, esetleg villamos autóbusszal, hogy megőrizzük a műemlék jelleget, megőrizzük a tájnak, a Sóskopónak a védelmét, de ugyanakkor minden mai kényelmi igényt kielégítsen. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy egy kis kápolna is legyen ott, hiszen a jövőben az a cél, hogy ha a búcsújárók odaérkeznek, ne a műemlék épületben, hanem a kápolnában ejtsék meg az áhítatot, maga a templom pedig ott álljon a maga fenségességével, csodálatosságával, műemléki jellegét kiemelve. A tervezés már most folyamatban van, december végén már tisztábban fogunk látni. Nagyon sok érdek ütközik ebben a pillanatban, főleg az elkészült tervek revíziójánál lesznek komoly viták, nagyon nehéz futamok várnak ránk. Én nagyon bízom benne, hogy a magyar kormány támogatása lesz annyira vonzó mindenki számára, hogy a kompromisszumok embereként megtalálja a legjobb megoldást, és a jövő év második felében már az érdemi munkák is elkezdődjenek.

Ilia László, a törökbecsei községi képviselő-testület tagja elmondta, hogy Törökbecse önkormányzata az év elején már megvette a látogatóközpont kialakítására tervezett földterületet.

— Törökbecse önkormányzata úgy látta elő, hogy mindenképp szabályozni kell a romtemplom megközelítését, azaz a belépést a területére. Egy úgynevezett archeológiai múzeum keretében egy vizitorközpont épül, mely olyan távolságra lesz magától az objektumtól, hogy nem zavarja az ásatásokat és a további kutatásokat. Erre 5 hektáros területet sajátított ki a község, sikerült az egyik itteni földtulajdonossal megállapodni, és elfogadható áron ezt realizálni. Készülőben van az infrastrukturális tervek kidolgozása, beleértve az út kiépítését és a villanyáram idevezetését, amivel maga a beléptetés és az itteni rendezvények ellenőrzése megvalósulna. Mi ezeket a lépéseket már meghoztuk, a jövő évi költségvetésbe mindenképp be kell hogy építsük. Én nagyon optimista vagyok, és úgy látom, hogy 2020/21-re, egy-két éven belül ez meglesz.

Látogatásunk alkalmával elmondta, a helyiek rendszeresen kijárnak a romtemplomhoz, ő maga gyerekkorában kereste fel először, és azóta visszatérő látogató.

— Nem túl sűrűn szoktam kijönni, de ha kijövök, mindig van itt valaki. Az aracsi pusztatemplom benne van a Határtalanul! diákutaztatási programban, úgyhogy járnak ide csoportosan gyerekek. Nekünk is vannak kapcsolataink iskolákkal, főleg magyarországiakkal. Én úgy látom, hogy ez potenciálisan az anyaországi, Kárpát-medencei turisták számára lehet vonzó, hiszen ez a hely is megérdemel annyit, mint az erdélyi műemlékek! Pontosan ezen kell dolgoznunk, hogy megismertessük a templom egész történetét és jelentőségét. Sokan nem is tudják, mi az, hogy Aracs, rácsodálkoznak, amikor az ember elmondja, és amikor utána felkeresik, nagyon meglepődnek, sőt megihletődnek. Nekem, aki sokadszorra látom, még mindig rengeteget számít egy-egy találkozás a romtemplommal, olyan ereje, kisugárzása van!

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..