home 2024. június 26., János napja
Online előfizetés
A kisebbségi helyzet többletértékek forrása
Tóth Lívia
2023.04.21.
LXXVIII. évf. 16. szám
A kisebbségi helyzet többletértékek forrása

Április 18-a és 20-a között szakmai kiránduláson tartózkodtak a Magyar Nemzeti Tanács, valamint bizottságainak tagjai, és a vajdasági magyar sajtó képviselői Strasbourgban. A csoport Deli Andor EP-képviselő meghívására érkezett Franciaországba.

A program részeként Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke április 20-án az Európai Parlamentben a kisebbségi munkacsoport ülésén előadásban mutatta be a Magyar Nemzeti Tanács hatásköreit és működését, ami akár Európában is jó gyakorlat lehet a kisebbségek önrendelkezését illetően.

A munkacsoport ülésének első napirendi pontjaként a vajdasági küldöttség meghallgatta a Spanyolországban élő galíciai kisebbség helyzetének ismertetését. Az összefoglaló kapcsán megállapíthatták, hogy azok a problémák, amelyek a galíciai nyelv használata terén jelentkeznek, a vajdasági magyarság számára már megoldottnak számítanak.  

Deli Andor vajdasági származású képviselő, aki a Fidesz színeiben tevékenykedik az Európai Parlamentben, bevezetőjében elmondta, azt tapasztalják, hogy az Európai Bizottság nem foglalkozik érdemben a nemzeti kisebbségek helyzetével, valamint rámutatott, hogy Szerbiában megfelelő módon állnak ehhez a kérdéshez, amit a Magyar Nemzeti Tanács példája is alátámaszt.

Fremond Árpád, az MNT elnöke beszámolójának célja a Magyar Nemzeti Tanács és a szerbiai nemzeti tanácsi rendszer bemutatása, valamint szerepének kiemelése volt a kisebbségi jogok megvalósításában és a kisebbségi akcióterv kidolgozásában.

Vázolta a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, az MNT felépítését, bizottsági rendszerét, majd arra tért ki, mit is jelent a mindennapokban, hogy a vajdasági magyarságnak van nemzeti tanácsa, közvetlenül és demokratikusan megválasztott önkormányzata.

–Biztos pont a magyar családok, a fiatalok, a pedagógusok, a magyar civil szféra, a művelődési egyesületek, az iskolák, a színházak, a könyvtárak, a médiaházak életében, és ugyanakkor kapocs a magyar emberek és az állami hivatalok, a magyar családok és az iskolák, a magyar civil szerveződések és a politikai érdekérvényesítés között – hangsúlyozta az MNT elnöke, majd hozzátette: – Ugyanakkor párbeszédet kívánunk folytatni a többségi nemzettel, a többi nemzeti közösséggel és kapcsolatokat próbálunk építeni nyelvek és kultúrák között. A kisebbségi helyzet a maga nehézségei, konfliktusai ellenére így válhat a többletértékek forrásává.

Beszédének folytatásában kitért a stratégiák fontosságára és az MNT forrásaira, amelyek köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati költségvetésből, adományokból származnak.

–Stratégiáink megvalósulása nagymértékben függ egyrészt egy megértő, otthont adó, megmaradásunkat támogató hazától, Szerbiától, továbbá egy aktív nemzetpolitikát folytató anyaországtól, Magyarországtól, melynek támogatásával olyan stratégiai intézményeket tudunk megalkotni, melyek fogyásunkat lélekszámban kifejezve nagyban lelassították, lélekben pedig teljesen megállították.

Az MNT elnöke –pozitív példákat emelve ki, de az esetleges hiányosságokat és nehézségeket sem elhallgatva –, nagy figyelmet szentelt a Szerbiában megvalósuló kisebbségi alkotmányos jogoknak és lehetőségeknek, valamint az MNT hatásköreiből eredő feladatok gyakorlásának.

Kiemelte, a Magyar Nemzeti Tanács kisebbségi és jogérvényesítési problémáinak megoldási módját nagyrészt az európai uniós csatlakozási folyamat felgyorsulásában látja. Véleménye szerint Szerbiának szüksége van egy megújított kisebbségi cselekvési akciótervre.

–Amit nem építünk be szilárdan a szerbiai jogrendbe, a közigazgatásba, az intézményekbe és a költségvetési rendszerbe, azt később már csak politikai döntések révén lehet megvalósítani. Mi azt szeretnénk, ha Szerbia stabil intézményrendszerrel és jogállami háttérrel léphetne be az Európai Unióba, amiben teljes mértékben partnerei vagyunk.

Fremond Árpád köszönetet mondott Magyarországnak is, mert mindent megtesz, „hogy csatlakozásunk állandó téma legyen az Európai Unió szerveinek napirendjén.” Mint mondta, a vajdasági magyarságnak ebben a folyamatban elsősorban az a dolga, hogy minél szorosabb kapcsolatban legyen mind a szerbiai, mind pedig az uniós intézményekkel, „hogy közvetlenül is közölhessük velük, hogyan látjuk a csatlakozási folyamatot és kisebbségvédelem helyzetét Szerbiában”.

Fényképezte: Hodolik Boglárka

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..