Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy állatfajok pusztulnak ki, vagy az egyedszámuk jelentősen csökken. Ez a méheket és más porzórovarokat is érinti. Az ő gyérülésük súlyos környezeti gondokat okozhat. Ha nincsenek tavaszi nyíló virágok, a méheknek nincs mit felkeresniük. Később nem lesz, aki beporozza a gyümölcsfákat és a veteményeskertben a virágzó növényeket. Ez élelemhiányhoz vezethet.

Egyes tudósok, például a világhírű természettudós, sir David Attenborough szerint ha nem változtatunk az életmódunkon, a későbbiekben járványokkal, élelmiszerhiánnyal és népvándorlással is számolnunk kell, hiszen a kizsákmányolt területekről az emberek oda fognak költözni, ahol találnak megművelhető földeket. Most még tehetünk a bolygónkért, a környezetünkben élő növényekért és állatokért. Meg kell őriznünk a természet sokféleségét — ez a jövő. Ebben a folyamatban fontos szerepe van az egyénnek, a kisembernek, aki apró szokásai felülvizsgálásával sokat tehet a környezetért. Azért a kis területért felelősek vagyunk, amelyet birtokolunk. Az állatbarát kerttel máris sokat tettünk.

Irányított káosz — az angolkert a jövő záloga

A franciakert is hódít világszerte. Ezt a geometriai formák és a hivalkodás jellemezi. Ennek ellentéte az angol kertészeti irányzat, mely a természetre igyekszik hasonlítani. Monty Don, a legismertebb angol kertész tévéműsoraiban számtalan tanácsot ad az ilyen típusú előkertek kialakításához. A klasszikus angolkert lényege az irányított káosz, a sűrűn ültetett növények, melyeket változatos módon kombinálnak a kertészek. Az évelőket és az egynyáriakat szabálytalan formájú ágyásokba helyezik, hogy azok minél inkább olyan hatást keltsenek, mintha természet alakította volna így az elrendezést. Fontos, hogy kora tavasztól késő őszig legyenek nyíló virágok. A krókusz és a hóvirág például az első tavaszi napsugarakra előjövő méheknek fontos táplálékforrást nyújt. Az állandó virágzás pedig kellemes látvány az embernek.

Az angolkert növényei

Az említett kertészeti stílus az egyszerű, könnyen gondozható növényekre épül. Nincs kihasználatlan terület. Ahova csak lehet, változatos növényeket ültetnek. Meghatározó évelő virágok a hortenzia, a hibiszkusz, a csillagfürt, a veronika és a levendula. Az egynyáriak közül gyakran megjelenik a pillangóvirág, mely rendkívül könnyen szaporodik, a fagyokig ontja a virágokat, igénytelen növény. Az árvácskát és a bársonyvirágot is gyakran látni az ilyen elrendezésben. Fontosak a rózsák, a cserjék és a bokrok is, melyek keretet, hátteret nyújtanak, valamint a pázsit, mely többnyire útként szolgál az ágyások között. Díszfüvet is szívesen alkalmaznak a kertészek, de ezeket nem nyírják. Az angolkert nem határolja el élesen a konyhakertet a virágoskerttől. Vidékünkre az jellemző, hogy a ház előtt hagymás virágok és rózsák kapnak helyet, a zöldségeket pedig a ház mögé ültetik, elrejtve őket a látogatóktól. Az angolkertek esetében a zöldségágyások, az eperbokrok és a bogyós gyümölcsök jól megférnek a hortenziák és a páfrányok közelében. A konyhakerti kultúráknál nem a mennyiségen van a hangsúly, nem anyagi haszonszerzés céljából ültetnek ilyen növényeket, hanem a minőség számít. Mindenből legyen egy kevés. A sokféleséggel pedig a rovarokat és a madarakat is támogatjuk.

Az említett stílushoz az úgynevezett boszorkánykert is hozzátartozik. A többnyire kis, fehér léckerítéssel határolt területen fűszer- és gyógynövényeket telepítenek. Ilyen az oregánó, a bazsalikom, a menta, a körömvirág, a citromfű, a rozmaring, a kapor és sok más. Ezek szintén virágzó növények, melyek vonzzák a porzókat, akár az illatos levendula, mely szintén helyet kaphat a boszorkánykertben.

Etessük és itassuk a madarakat!

A kert nem csak a miénk, az ott élő állatokkal is osztozunk rajta. Napjainkban egyre többen döntenek úgy, hogy kerülik a mesterséges növényvédő szereket és permeteket, melyeket természetes főzetekkel, különféle növények teáival helyettesítenek. Ezzel nem csak a rovarokért teszünk, hiszen a mérgek az emberi szervezetre is károsak.

Azok, akik egész télen etetik a madarakat, tavasszal megtapasztalhatják ennek előnyeit. A kellemes madárcsicsergés mellett a kertben is láthatják ennek pozitív hatásait. Sok madárka például lecsipegeti a tetveket és más élősködőket a rózsákról, egyéb bokrokról. A tavaszi és a nyári hónapokban sem szabad megfeledkezni róluk, ilyenkor fontos számukra ivóvízről gondoskodni. Odúkat is kihelyezhetünk, hogy ezzel is segítsük őket. A nagyra nőtt magas fák, fenyők és bokrok is kiváló rejtekhelyek, és a rovarhotelek is egyre divatosabbak. Néhány faágból az interneten található útmutatók szerint bárki könnyen kialakíthatja őket, de készen is megvásárolhatóak.

Egy egészséges kertben a rovarok és a madarak mellett az apró emlősök is megjelennek, őket sem szabad elűzni. A sünöknek is jól jön a nyári melegben néhány korty ivóvíz. Ha értük teszünk, magunkért teszünk. Kezdjük a bolygónk megmentését a házunk táján!