Zombori Péter, Csábi Szabina, Nagy Éva Edit, Mátyás Marin és Horvát Noémi, valamint két tanáruk, Lajkó Sára és Pásztor Lajos november 13-án a Határon innen nemzetiség, határon túl nemzet című projektum résztvevőiként utaztak Komáromba, és ott a marosvásárhelyi Elektromaros Iskolaközpont, a budapesti Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és a házigazda, a komáromi Ipari Szakközépiskola diákjaival közösen több tanulmányi kiránduláson vettek részt. Megismerték a régió történelmi jelentőségű helyszíneit. A helyi hagyományőrzők segítségével játékosan felelevenítették a vidék legfontosabb történelmi eseményeit és népszokásait. Többek között megismerték a tulipános láda készítésének fortélyait, ellátogattak Nagyudvarnokra és a dunatőkési vízimalomhoz is. Az ott töltött napok élményeiből pedig dokumentumfilmet és fotóalbumot készítettek, melynek szerkesztői és kivitelezői is a diákok voltak.

— Sok izgalmas programban vettünk részt — mondta Csábi Szabina, a Műszaki Iskola negyedikes diákja. — Busszal vittek bennünket a lovas íjászokhoz, akik bemutatót tartottak nekünk, és sok érdekes dolgot tudhattunk meg tőlük, a többi között azt is, hogy őseink milyen fegyverekkel harcoltak. A bemutató után magunk is kezünkbe vehettük az íjakat, és lovagolhattunk is. Nagyon hideg volt, és jólesett a jurtában a tűz mellett felmelegedni. Elmentünk a dunatőkési vízimalomhoz is, amely mostanra már műemlék, de nagyon jó állapotban van, és működőképes. Ez egy védett terület, ezért a tájéka gyönyörű. Később megnéztük a csicsói kastélyt, amely egykor a Zichy család tulajdona volt. Ma is ott él egy gróf a családjával. S nekünk alkalmunk volt belesni a magánéletébe. Érdekes volt látni, hogy mit olvas, vagy éppen milyen kabátot visel — magyarázta Szabina.

— A projektum célja az volt, hogy a nemzeti összetartozás érzését erősítse a gyerekekben, hogy megtapasztalják: noha országhatárok vannak közöttünk, mégis egy nemzethez tartozunk — folytatta Lajkó Sára magyartanár, aki a diákok kísérőjeként utazott Szlovákiába. — Az eredeti terv az volt, hogy a Szlovákiában, az Erdélyben meg a Budapesten élő magyarokén kívül a Vajdaságban élők életmódját, sajátos hagyományait, szokásait is megismerjék a gyerekek, és megízleljék a jellegzetes helyi ételeket, hallják a tájnyelvi kifejezéseket, ismerkedjenek, barátkozzanak. Pénz híján azonban csak a szlovákiai rész valósulhatott meg, de bízunk benne, hogy egyszer folytatása is lesz. A kirándulás jó alkalom volt arra, hogy a  gyerekek „világot” lássanak, és bővítsék történelmi és irodalmi ismereteiket is, hiszen Komáromban, a múzeumban megnézhettük a Jókai-kiállítást, valamint a Lehár Ferenc-tárlatot. De úgy vettem észre, a Komáromban látott Európa-udvar is nagyon tetszett nekik, ahol minden épület más-más építészeti stílusban készült, s szép példája volt annak, hogy a kultúrák milyen jól megférnek egymással — tette hozzá Lajkó Sára.