Tökéletes aerodinamika és villámgyorsaság

Egyelőre még kísérleti és tesztelési fázisban van, de elképzelhető, hogy egy-két év múlva a kerékpárosok már bicikli helyett egy ilyen furcsa közlekedési eszközzel fogják szelni az utakat, ráadásul őrült sebességgel. A jövő kerékpárja furcsa, kapszula alakú, és a minél tökéletesebb aerodinamika érdekében hátrafelé csúcsosodik, mint egy kerékpárossisak. Az ARION1 nevű szerkezetet a Liverpooli Egyetem hallgatói dolgozták ki, és elmondásuk szerint a szénszálas burkolat az anyagának és a formájának köszönhetően mintegy negyvenszer jobb aerodinamikai tulajdonságokat mutat, mint a Bugatti Veyron szuperautó. Az ARION1 belsejében a versenyző fekvő helyzetben van, mindössze néhány centire a talajtól, ezáltal is javítva a légellenállást. Az utat egy számítógép-monitorral összekötött kamerán keresztül tudja figyelni, az viszont egyelőre titok, hogy a kormányzást hogyan oldják meg a biciklisek.

A Vörös Csend

Hamarosan robotok segítik a mozgásképtelen embereket. A Marokkói Egyetem Műszaki Karának mérnökhallgatói szemmozgással irányítható robotot fejlesztettek ki annak érdekében, hogy segítsenek boldogulni a mozgásképtelen embereknek a mindennapokban. A Vörös Csend nevű robot alapja egy kis gördülő felület, amely a szem mozgását vagy a pislogást követve hajt végre olyan egyszerű feladatokat, mint például az ablak becsukása, lámpa eloltása, étkezéshez köthető dolgok. A találmány azt is lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozottak kapcsolatban lehessenek családtagjaikkal az internethez csatlakoztatható irányító segítségével. A robot egyébként nem kerül többe kétezer dirhamnál (ez egy kicsivel kevesebb mint 200 euró). A találmány támogatói azt tervezik, hogy ötszáz darabot bocsátanak forgalomba.

Fontmilliók egy tudományos felfedezésért cserébe

Nagy-Britannia tízmillió fontot ajánl az emberiség egyik legégetőbb tudományos gondjának megoldásáért. A The Longitude Prize ihletője egy 1714. évi verseny volt, amely során meg kellett határozni egy hajó helyzetét a tengeren. John Harrison a tengerészeti kronométer feltalálásával nyert, amellyel forradalmasította a navigációt. Az idei évben közönségszavazással dől majd el, hogy hat jelentős tudományos probléma közül melyiket kell megoldani. A voksokat a paralízis visszafordítására, az antibiotikum-rezisztencia legyőzésére, a demenciával küzdő emberek életének javítására, az élelem és a tiszta víz mindenki számára elérhetővé tételére, valamint a légi közlekedés környezeti kárainak kiküszöbölésére lehet leadni. A nemzetközileg is nyílt versenyre ez év szeptemberétől lehet jelentkezni.

Az oroszok kolonizálnák a Holdat

Az Orosz Tudományos Akadémia szerint a 21. század a nyersanyagforrásokért folyó versenyről szól majd. Mivel a Hold egy kiaknázásra váró terület, Oroszország saját erőből fogja megkezdeni az égitest ásványkincseinek kiaknázását, és 2030-ra már állandó telepet létesít. Ezek az elképzelések egy orosz programtervezetben szerepelnek. A projektum olyan űrutazási technológia kifejlesztését irányozza elő, amely lehetővé teszi a nyersanyagkincs feltérképezését nemzetközi együttműködő partnerek nélkül is. A kutatási program első fázisa nagyjából 28,5 milliárd rubelbe (800 millió dollár) kerül majd. Oroszország az elkövetkező tizenhat évben több, egyenként három-négy éves időtartamú holdkutató programot indít el. A 2016 és 2025 között tervezett első négy program célja a Hold déli sarkán fellelhető fizikai és vegyi jellemzők feltérképezése. Az első oda-vissza utazásokra 2028 és 2030 között kerül sor, a terület emberi felderítését pedig 2030 és 2040 között végzik el.