(Az utóbbi évek legnépszerűbb zenei stílusáról, oktató jelleggel a túl időseknek... ,,Too many mc's, not enuff mics'' - szólt kilencvennégyben a Fugees. 16 nyár eltelt, elmúlt már azóta, és most ismét indul a pop-mc kínzó'sztízó és ez a rapdolog.)
Amint az közismert, a rap a durva beszéd, a zenével aláfestett feslett lingvalitás zenei forma, mely később a hiphop gyűjtőfogalom, a hiphopkultúra által vált népszerűvé. Az Amerikai Egyesült Államok megapoliszainak utcáin született, a gettókat benépesítő színes bőrű (értsd: fekete és latino) lakosság ajkán körülbelül - nem tévedés! - az 1960-as évek vége felé. Az akkori történések színhelyén persze ott voltak az igazán ambiciózus utcai ,,professzorok'' is, a hiphop műfaj teoretikusai, akik alátámasztották azt az állítást ezen új zenei-nyelvi formával kapcsolatban, mely szerint a hiphop úgy jött világra, hogy a New York-i, Los Angeles-i stb. számos, vadászterületét védő, illetve megkaparintani igyekvő banda tagjai verbális szintre ültették át az egymás közötti konfliktusok rendezésének módjait. Aki jobbnak, vagányabbnak bizonyult szövegelésben, az nyert.
Bizony, hatalmas előrelépés lehetett ez, ha igaz a fáma, hogy az egymást addig Uzi típusú automata fegyverekkel kaszaboló ,,fekete testvérek'' életében, akik az utcai ,,drive-by''-okhoz (az autós lövöldözések már akkor is mindennapos jelenségnek számítottak pl. a Los Angeles-i lakónegyed, az akkoriban szinte színtisztán fekete Compton utcáin), automatasorozatokhoz szokottan békülni, békíteni s egyesülni kívántak.
Okos ötlet minden bizonnyal, s hogy valóban a valóság volt-e ez, vagy csupán annyi történt, hogy néhány utcán unatkozó nehézfiú a sarkon összeállt kemény szövegeket, rímeket nyomni, ,,köpni'' egy-egy kihagyhatatlan ritmusra, azt fedje a mítoszba vesző múlt legendás homálya. Az utcasarkokon tömören kiélt kreativitás hamarosan megabiznisszé fejlődött.
A rapnek is nevezett zene (ez az elnevezés későbbi keletű, amikor már a fehérek közt is, főként a Beastie Boys és a Licensed to ill című lemezük nyomán, melynek amcsiszinten is botrányosnak számító koncertjein 9 méteres műfalloszok ugráltak ki a színpad deszkái közül, népszerűvé vált a ,,piszkos beszéd'', s ez került előtérbe a ,,zsíros'', nehéz ritmussal szemben) a gettóbeli hétköznapok szerves részévé vált, miközben hatalmas, igazi, életízű dolgokra éhes közönségre és egyúttal piacra talált.
Amerikában, a gettóban lassan számbeli fölénybe került színes bőrű kiközösítettek, a még mindig kisebbségnek számító feketék, mexikóiak csak úgy falták a szebbnél szebben dübörgő ritmusokat és zenei érzékkel előadott rímeket, melyek főként a szexről és erőszakról szóltak.
,,Life ain't nothing but bitches and money'' - közvetítette a nyolcvanas évek vége táján az akkortájt s még most is az egyik csúcstartóként elkönyvelt, legskandalózusabbnak számító, a gettó legmélyéről feltört sztárcsapat, a NWA, azaz Niggers With Attitude, azaz Fekák Állásponttal, amely bandanév rövidítve kísértetiesen a No Whites Allowedra, azaz Fehéreknek Tilos elnevezésre emlékeztet. A keménykötésű GR, azaz gangstarap, vagyis gengszterzsáner legjelesebb képviselőinek egyikévé vált egy szempillantás alatt az említett csapat, s a rengeteg hozzájuk fűződő incidens az akkor már végtelenül sikeres Public Enemyvel rokonította őket. Ilyen életszagú dumát azóta sem cs...ett a világ!
Az ilyen, hard-boiled vagy hardcore stílussal bizony azóta sem sokan válhattak népszerűvé a gyermekmorált a ,,mocsok felnőttszövegek”-től védő tiltakozó egyesületek táboraival összetűzésekbe kerülve, illetve ma már félig-meddig a biznisz szerves részeként tudatosan provokálva őket..., ám a pórnép mindig is jobban szerette a szókimondó igazságot és a Robin Hoodokat, akik szinte kunyerálva az immár sokfelé látható ,,parental advisory-explicit lyrics'' feliratú címkét, sokkal reálisabbnak bizonyultak, mint egy-egy nyálas, plasztik boy-band, s ezért a megbotránkozott kvázimoralisták csak annyit tehettek, hogy figyelmeztető felirattal látták el a szóban forgó korongokat, melyeknek képanyagán nem ritkán body-bagek (a hullák tárolására és elszállítására dizájnolt ,,testzsákok'') és hasonló ,,szépségek'' díszlettek. De hát a halál elvégre az élet legszervesebb, kikerülhetetlen része, hát még a forrongó gettóban! A HYPE pedig az, amit az újságírók és hasonló mamlaszok kreáltak körítésként vagy lényegként, hm, a rapdolog-dög köré...
*
Most, hogy letárgyaltuk, hogy mi is tulajdonképpen a rap, a hiphop, a hard-boiled, azaz hardcore, illetve gangsta-rap, további pár szót érdemes szólnunk a zenei, illetve stílusbeli megfogalmazás sajátosságairól. A Thug eredetileg - A2Pac Shakur előtt - egy militáns hátulról kötéllel fojtogató mozlim szekta tagjait jelölte, de az ,,örök'' világéjben is fekete árnyként posvadó gyilkos kört a francia koloniális kultúrkör tette ismertté.
A minél keményebb ritmus és egyenes vagy durva beszéd mellett a hiphop specifikus jellemzője még a Scratch. A szkreccs azt jelenti, hogy a ritmust játszó lemezjátszón a korongot oda-vissza mozgatva a DJ (disc-jockey/lemezlovas), aki a zenéért felelős a bandában, ,,kapar'', vakarja a fekete bakelitkorongot a tű ellenében, a legtöbbször ritmusra igazítva az így létrejövő s-s-ss-sitty-szkreccs hangokat. Az utóbbiból talán az is sikeresen kiderült, hogy az eredeti hiphophoz nélkülözhetetlen legalább kettő, azaz egy pár DJ-gramofon, közkedvelt típusok, a Technics 1210-esek például, újabban pedig a Numark egyeneskaros v. kifejezetten scratch-célokra szolgáló bizniszgramafonok, ill. a Vestaxok. No meg egy jó kis csúszófejes keverőpult (mixpult, lehet előre gyártottan beépített is 2 db primitív CD-MP3/4 lejátszó közé, amelyet szintén a leendő DJ fog irányítani. Persze ma már a komputerek ezeket is, pl. a progiTraktorral, illetve a Virtual DJ-vel v. hasonlókkal képesek helyettesíteni, de el ne felejtsük, hogy a hiphop hőskorában, amikor a számítógépek még rengeteg pénzbe kerültek, s a profi zenészek kizárólag powermaceken dolgoztak, az olcsóság volt a legelső irányelvek egyike, bizony sokszor esett meg az Ice-T kaliberű csillagokkal is, hogy a jól hasznosítható kis és nagy magnumjaikat eladták, hogy egy valamirevaló mikrofonhoz jussanak, vagy hogy teszem azt, a frissen elkötött Chryslereket keverőpultra, illetve lemezjátszóra cserélték, pl. a helyi orgazdánál. Ice Cube 1980-ban a legrothadtabb kivagdosott farmerben ,,játszott'', szörnyűbb volt, mint Michael Jackson egy darabig, vagy mint Snoop és Lauryn Hill az egyik nemrégi Exiten.
A hotshot (nagymenő) shaggy, a raggamuffin hip hop (reggae-vel elegyített hiphop, ragga MC-vel ) - 5 percre - koronázatlan királya például kendőzetlenül vallotta be egyik korongján, hogy: ,,I got a few more cars to steal, so come back and see me in two years or more'' (magyarul: még egy pár autót el kell lopnom, úgyhogy gyertek vissza megnézni, hogy s mint, úgy két év múlva). Midőn a Navynél, a haditengerészetnél szolgált - ahol a legtehetségesebbek, a legkeményebbek és a legeslegszegényebbek végzik általában -, akkor hallotta meg felcsendülni ,,szimfóniájá”-t az egyik körzeti adó hullámhosszán, és azon nyomban leszerelt, s a színpadra ugrott. Onnan az MTV-re, a hölgyei közé, s pimpet (makró) játszva, mintha az valami szuperdolog v. naooonjóóóóó volna, röhögött kicicomázva, műfogsorát villogtatva a stúdióbárban bazinagy havannákkal... Szerintem szappanért se mert lehajolni a Navy-tusolóban...
Míg a Boo-Yaa T.R.I.B.E 1150 kilós szupanigái a New funky Nation lemezük borítójáról lemásztak a stúdióba, és felvették a fúziós hiphop és a fúziós keménykötés egyik alapzenéjét, addig a Faith No More-ral felvették az Another Body murderedöt... a Judgement Night-filmzenealbumra, amelyen a House of Pain is nyomult, méghozzá sisakkal (a Helmet-tel), meg a Sonic Youth meg Sir Mix-a-lot és még sokan mások.
És mi is a hiphopszövegekben oly gyakran emlegetett MC? Az MC, az kérem szépen a Master of Ceremony, azaz a ceremóniamester, a vokális előadó, aki ha kell, ajakzenével nyomja akár a ritmust is, amit beatboxolásnak hívnak, mivel a ritmusgép zajait utánozva pörög, ,,boom''-ol, és szájával úgy csűri-csavarja kénye-kedve szerint a szavakat, ahogyan csak akarja, hogy minél többféle módon lehessen érteni. Ennek szellemében LL. Cool J., az egyik veterán a Fa Ha - talán az angol ,,fine whore'' kifejezésre utalva elsősorban - című számot készítette el a 10 c. albumára, de addigra már mindenki elfeledte a múlt század '80-as éveiben dúló Eric B. and Rakim-őrületet, a 2Live Crew-t, mely együttes először nyomatott kemény szexszövegeket nagy nyilvánosság előtt, KRS-1-t, a Public Enemy kollaborációját az akkoriban nagyon keménynek számító és divatos, mindmáig kiváló metálos Anthraxszel... A rímesebbnél rímesebb szövegek csak úgy patakzanak belőle, az emszíből, akiről kisdiák koromban az járta, hogy ,,Em si hamer, em si budala''... A gettónyelv nagymestere ő, a főhős, akinek mindig azon jár az esze, hogy minél egyénibb stílust építsen ki, s hogy túljárjon a konkurens MC-k nyelvén, mivel csakis akkor fog dagadozni a bukszája, ha kikönyökli magának nyelvével a helyet a ,,2 many mc's not enough mics'' (túl sok ceremóniamester, emszí, kevés mikrofon) világában, mert különben a ''perverz” fehérek csak legyintenek a bukszájukkal: bláááhh, ilyet is sokat láttunk má'! A stílusa lehet nyers és kőkemény (pl. Ice-T - O. G., azaz az eredeti gengszter, X-ZIBIT, DMX, Paris) vagy éppen puhán lágy és megnyerő (Smooth B és esetleg a mára abszolútumnak, institúciónak számító Snoop Doggy Dogg), metodikus (Method Man), profetikus (RZA a Wu-Tang Clanből múlt évtizedbeli képünkön, amely szójáték ressurectort, azaz feltámasztót jelent, illetve Chuck D. a Publlic Enemyből, valamint 7th Ambassador), vagy éppen semmilyen előképre sem visszavezethető (Ol' Dirty Bastard - a ,,jó öreg szutykos fattyú'', mivel a rap stílusának nincs atyja).
Ezek a rapzsenik Dr. Dre kulcsemberének, az NWA egykori tagjának, a mára egyszemélyes institúció-szuperproducernek az elnökletével a hiphop éra meghatározó figurái is egyben. S akkor még a már életében legendává vált, Notorious B.I.G-ről, s főként a 25 évesen kivégzett, világhírnevű 2pac Shakurról még nem is szóltunk... A nagyon fanatikusoknak ajánlanék 1 C kategóriás trashfilmet az azóta a süllyesztőben eltűnt hogyishíjják... Demi Moore-ral és Dan Aykroyddal, melyben 2pac 12 éves kiadásban táncikál. Sebaj, a folytatás a jövő héten következik, akkor talán elmondjuk, hogy ki is volt ő, a Fekete Párduc apuka és militáns junkie anyuka csemetéje, s hogy milyen eszméket vallott, mi és ki is lehet a sűrűn emlegetett Playa, miket megcselekszik a jó Mc stb., ééééés, hogy 1990-ben hogyan is jött, mivel futott be a Fugees, a sok kiskölök bálványa... (Folytatjuk)