home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A hét szentje: Szent Margit
Balázs Szilvia
2017.01.21.
LXXII. évf. 3. szám
A hét szentje: Szent Margit

IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Szent Erzsébet unokahúga 1270. január 18-án hunyt el.

1242. január 27-én jött világra, és szülei azonnal felajánlották őt Istennek Magyarország megmentéséért. IV. Béla király ugyanis egy vesztes csata után attól rettegett, hogy az ország hamarosan a tatárok kezére jut. A kislány a nevét Antiochiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek ereklyéit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával.

A kis Margitot már hároméves korában zárdába küldték, a veszprémi klastromba költöztették, és tízéves koráig ott nevelték. Már korán megmutatkozott rendkívüli személyisége, istenfélő volt, csendes, és mindig imádkozott. Tízévesen átkerült a Nyulak szigetén emelt Boldogasszony-kolostorba, melyet édesapja, IV. Béla király építtetett. A kolostor alapítólevelében IV. Béla azt írja: „[...] a Duna szigetén, kolostori életre alkalmas helyen, Isten anyjának, a Boldogságos Szűz Máriának tiszteletére templomot és körülötte monostort alapítunk, amelyben a szerzetesi regulák követelményei szerint jámbor szüzeknek kell a királyok Királyát és a Szűznek Fiát szolgálniok. S hogy Isten előtt ismert jámborságunk, amely nem maradhat rejtekben; másoknak is példa legyen, leányunkat, Margit asszonyt, akit gyermekeim közül annál gyöngédebb szeretettel ölelünk át, minél biztosabban látjuk benne a jámbor, Isten előtt kedves életnek előjeleit, elhelyezzük őt ebben a kolostorban, hogy élte fogytáig szolgáljon Istennek és a dicsőséges Szűznek.”

A Nyulak szigetén, azaz a mai Margit-szigeten emelt kolostorban Margit 1254-ben fogadalmat tett. A cseh és a lengyel királytól is kapott ajánlatot, de fogadalmát sohasem szegte meg. A keresztény szeretet példaképévé vált, szegénységben élt. Királyi származása ellenére a leghitványabb, legpiszkosabb munkákat végezte, és szakadt, foltos, piszkos ruhákban járt. Éjszakánként buzgón imádkozott, és sokszor kínozta magát korbácsolással. Túlzott alázatosságát a bennlakó társnői nem értették meg, Margitnak nem voltak barátai, lelki társai, magányosan élt, és az emberek helyett Istennel beszélgetett. Bizonyos legendák szerint a jövőbe látott, ez a tulajdonsága pedig édesapja segítőjévé tette annak mindennapi, az országot illető dolgaiban.

Margit 1270. január 18-án halt meg a Margit-szigeti kolostorban. A monda szerint holtteste hetekig virágillatú volt, nem indult oszlásnak. Már 1276-ban boldoggá avatták, szentté avatására azonban — melyet XII. Piusz pápa végzett el — csak évszázadokkal később, 1943-ban került sor.


(Forrás: Szentek élete)


A nyitóképen Kovács Sándor/MTI felvétele

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..