Tóth Zoltán, Horgos Helyi Közössége Tanácsának elnöke először az elmúlt két évben elvégzett munkákról számolt be. Kiemelte, hogy megünnepelték Horgos fennállásának 250. évfordulóját, megtartották a Szüreti Napokat, de több fejlesztést is megvalósítottak.

— A régi Bara területén szabadidőközpontot létesítettünk, a kosárlabdapályára aszfalt került, a strandröplabdapálya hálótartót kapott, és ki lett alakítva egy füves kispálya is, melyen focizni lehet. Egy IPA-pályázat eszközeiből és a Magyarkanizsa Önkormányzata által fedezett önrészből Horgos központjából Magyarkanizsa irányába kiépült a kerékpárút a falu széléig, köztársasági pénzekből pedig a vasútállomás épülete újult meg. Megkezdődött a régi, azbeszt vízvezetékcsövek cseréje és a szennyvízhálózat bővítése. Az önkormányzatnak köszönhetően a Horgos 2 közúti határátkelőnél megoldódott a közvilágítás kérdése. Tíz utcát martaszfalt-törmelékkel töltöttünk fel 2600 méter hosszan, valamint 560 méter hosszan mezőgazdasági utakat javítottunk. A vasútállomástól a régi E—5-ösig vezető útra 360 méter hosszan teljesen új aszfaltburkolat került. A faluban dolgozó két menekültügyi biztos és az egészségház az önkormányzat segítségével egy-egy járművet kapott. A magyarkanizsai Komunalac Kommunális Szolgáltató Közvállalatnak köszönhetően egy személy a központ karbantartását végzi, egy másik pedig a napokban kezd, ő a migránsok által hátrahagyott szemetet fogja összegyűjteni — számolt be az elvégzett munkákról a tanácselnök.

A falugyűlés vendégei

Horgosra 2015 óta folyamatosan érkeznek az illegális bevándorlók, a becslések szerint jelenleg mintegy 2500-an tartózkodnak Horgos külterületén. Óriási károkat okoznak a gyümölcsösökben, szőlőskertekben, veteményesekben, feltörik az ivóvízkutakat, lopják az áramot, szemetelnek. A helyiek a gyerekeket nem merik felügyelet nélkül elengedni az iskolába, hiszen az illegális bevándorlók csapatostul vonulnak a faluban, egyes üzletekből már teljesen kiszorultak a helyiek. Az emberek félnek, zárják a kapukat, sötétedés után, hacsak tehetik, már nem mennek ki az utcára. Az egyik jelenlévő arról számolt be, hogy néhány órával a falugyűlés előtt a gyümölcsösében dolgozó fiát megverték a migránsok.

A falugyűlés polgári kezdeményezés révén jött létre, 475 polgár írta alá. Stojanović Olga, a kezdeményezés elindítója hét pontban foglalta össze követeléseiket.

— Aktív rendőri jelenlétet kérünk Horgoson. Érthetetlen és felfoghatatlan, hogy egy határ menti, tranzitzónában fekvő településen, mely tele van migránsokkal, és nagyszámú roma lakosság is él itt, nincs rendőrség. Tisztában vagyunk azzal, hogy rendőrhiány áll fenn, viszont kérni kell az állomány áthelyezését olyan városokból, ahol a migránsválság nem öltött ekkora méreteket. Ellenőrizzék a zöldhatáron lévő kaput, így a magyar oldalról visszaküldött határsértőket a szerb hatóság a kapunál átvenné, így nem szóródnának szét a faluban és az erdőben. Működésbe kellene helyezni a 2015-ben bezárt magyarkanizsai befogadóközpontot. Sok horgosi diák naponta utazik Szabadkára, az autóbuszok viszont gyakran tele vannak migránsokkal, akik számára külön autóbuszjárat indítását kérjük, ami mindannyiunk érdeke, hiszen ha akár egy gyereket is baj ér, annak beláthatatlan következményei lennének. Erőteljesebb fellépést követelünk a taxisokkal szemben, biztonságunk érdekében növeljék a menekültügyi főbiztosság helyi embereinek a számát. Mérjék fel a migránsok egészségi állapotát, mivel a hátrahagyott szemét és fekália következtében különféle betegségeknek vagyunk kitéve. Követeljük a kábítószer-kereskedelem és a prostitúció felszámolását, valamint az ebben részt vevő személyek felelősségre vonását — foglalta össze követeléseiket Stojanović.

A tarthatatlan helyzetre való tekintettel a helyi közösség augusztusban öt tagot számláló közbiztonsági munkatestületet alapított. Vass Zoltán, a magyarkanizsai községi tanács és a közbiztonsági munkatestület tagja elmondta, mindannyian azt szeretnék, ha a felolvasott követelések megvalósulnának.

— Mi is azt szeretnénk, ha egyetlen migráns sem lenne a falu területén és környékén, de ez nem helyi közösségi és községi, hanem sokkal magasabb fórumokon dől el. A munkatestület több alkalommal összeült, meglátogattuk az összes migránstelepet, megnéztük, hogyan élnek ezek az emberek körülöttünk. A testületi üléseinkre meghívtuk a felügyelőség és a szociális központ vezetőjét, másfél-két hónappal ezelőtt levelet írtunk a menekültügyi főbiztosság részére, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy nem áll módukban több embert alkalmazni Horgos területén. A taxisok ellenőrzésével kapcsolatban megkértük a felügyelőséget, hogy rendszeresen végezzen ellenőrzést. Kéréseinket, követeléseinket az önkormányzatban is napirenden tartjuk, az illetékes szerveknek rendszeresen átadjuk, továbbítjuk őket. A menekültügyi főbiztosság részére írt egyik levelünkre — amikor a migránsok száma meghaladta az 1000-et a településen, és már akkor kezelhetetlen volt a helyzet — azt a választ kaptuk, hogy ez nem az ő hatáskörük. Annyit tehetünk, hogy felettes vezetőinknek gyakran elmondjuk, hogy Horgoson a helyzet tarthatatlan. Önökkel együtt háborgunk mi is, apró sikereket néha elérünk, de tartós, igazi eredményeket nem — mondta Vass.

Megtelt a művelődési ház nagyterme

Lackó Róbert, a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület elnöke egyetértését fejezte ki a kezdeményezéssel kapcsolatban. Elmondta, hogy az elhangzottakról tudomásuk van, és minden információt felsőbb szintekre továbbítanak. Hangsúlyozta, az eredményekhez két fél szükséges, az önkormányzat és az, akinek ez valóban a hatásköre.

— Én is a községben élek, és naponta hallom a fegyverropogást. Martonosról hívnak emberek, hogy félnek, hiszen három kisgyermekkel élnek, és már tíz kutyát vásároltak. Kapcsolatban vagyunk a belügyi szervekkel, folyamatosan jelentéseket írunk, melyek egészen Vučić elnök úrhoz is eljutnak. Helyi szinten ennél többet nem tudunk tenni. A katonaságot mi nem tudjuk idehozni, rendőrséget nem tudunk toborozni. Követeléseik jogosak, melyeket továbbítunk a megfelelő helyre — szólt a polgárokhoz Lackó.

Nebojša Rakić alpolgármester szerint a helyzet javulása várható attól a megbeszéléstől, amelyet Belgrádban folytatott az osztrák kancellár, a magyar kormányfő és a szerb elnök. Az aláírt szerződés értelmében a három ország szorosabban működik együtt az illegális bevándorlás kérdésében.

— Bízom benne, hogy hamarosan sokkal kevesebb migráns lesz, és ellenőrizni fogják őket. Reményeink szerint már decemberben szemtanúi lehetünk a helyzet javulásának. Vučić elnök úr a megbeszélésen kiemelte, nem szeretné, ha Szerbia a migránsok parkolóhelye lenne, és kitért az ország északi részén, tehát az itt fennálló problémákra. Sajnos kevés fiatal szeretne rendőr lenni, pedig a magyar jelentkezők a felvételi vizsgát magyarul tehetnék le. Sokkal több, községben élő fiatalnak kellene jelentkeznie, így elkerülhetnénk azt a gondot, hogy olyan rendőrök teljesítsenek szolgálatot a községben, akik nem beszélik a magyar nyelvet — mondta Rakić.

A több mint három órán át tartó falugyűlés azzal ért véget, hogy a megfogalmazott követeléseket az illetékesek eljuttatják a megfelelő szervekhez, és az onnan kapott válaszok után újabb gyűlést szerveznek, melyen a további lépésekről döntenek majd.