Pásztor Bálint szabadkai okleveles jogász, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőjeként az egyik legfiatalabb honatya lesz a Köztársasági Képviselőházban. A 28 éves politikus a Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának az elnöke, és mind ez ideig ő tölti be ezt a tisztséget, mivelhogy az MNT újraválasztására még nem került sor, jóllehet a tagok mandátuma már lejárt. Mindez elsősorban az előző felállású parlament képviselőinek a mulasztása miatt történhetett meg. Véleménye szerint első feladataik egyike a nemzeti tanácsok hatásköréről és megválasztási módjáról szóló törvénytervezetnek az elfogadtatása lesz. Emellett fontosnak tartja a magyar érdekek minél hatékonyabb képviseletét. Ennek érdekében már lépéseket is tettek a VMSZ-es képviselők: az első parlamenti ülésen közös frakciót hoztak létre a Szandzsákért lista koalíció két képviselőjével. Ennek a képviselőcsoportnak a vezetője Pásztor Bálint. Az érdemi munka elkezdéséhez azonban arra van szükség, hogy végre megalakuljon az új kormány.
- Természetesen nagyon fontos volna, hogy a kormány minél előbb megalakuljon. Úgy gondolom, a kormány megalakulása elhúzódásának első számú felelőse az a párt, amelyik a legtöbb mandátumot szerezte a demokratikus blokk tömörülései közül: ez pedig a Demokrata Párt. A VMSZ képviselői bíznak abban, hogy néhány hét múlva feláll az új kormány, előterjeszti a programját, és mi elmondatjuk róla az észrevételeinket. Ez azért is fontos, mert amíg a demokratikus pártok nem egyeznek meg a miniszterelnök személyéről, addig egész biztosan a parlamentnek sem lesz elnöke, és addig nem fog összeülni a parlament sem, következésképp mind az ideig nem lehet elkezdeni a törvényalkotási munkát. Ez azért fontos, mert június-július óta szünetel a munka a parlamentben, úgyhogy elég hosszan tartó pangó időszak van már mögöttünk. A VMSZ-nek is vannak olyan elképzelései, előkészített javaslatai, amelyeket szeretnénk előterjeszteni, de minderre csak akkor kerülhet sor, ha majd lesz már elnöke a parlamentnek.
* Az alakuló ülés napján a VMSZ közös frakciót hozott létre a Szandzsákért lista koalíció két képviselőjével.
- A jelenlegi parlamenti ügyrend értelmében 5 képviselő hozhat létre egy képviselőcsoportot. A frakció létrehozásának nagyon sok pozitívuma van. Azok a képviselők, akik képviselőcsoportba tömörülnek, sokkal több megszólalási lehetőséget kapnak a parlamentben, az ügyrend ugyanis azt irányozza elő, hogy a frakcióvezető - vagy akit a frakcióvezető kijelöl - minden egyes kérdésben 20 percig beszélhet, azt követően pedig az általános vitára meghatározott időn arányosan osztoznak a pártok, attól függően, hogy hány képviselőjük van, tehát ezáltal, hogy megalakítottuk a közös frakciót, megtöbbszöröződött a felszólalási lehetőségünk. Ennek a csoportnak - tekintettel arra, hogy a VMSZ-nek van több képviselője - jómagam lettem az elnöke, Bajram Omeragić pedig a helyettese. A másik jelentősége a frakció létrehozatalának pedig abban van, hogy voltaképp az első naptól kezdve minden egyes egyeztetésre meg kell hívniuk bennünket, így sokkal több információhoz juthatunk.
* Vannak-e közös célok a frakción belül?
- Mindenképpen lesznek közös céljaink, ugyanis kisebbségi érdekeket képviselő pártokról van szó, de én úgy gondolom, hogy nem föltétlenül kell minden kérdésben azonosan szavaznunk, elvégre Szandzsákot és a Vajdaságot nem lehet teljes mértékben kiegyenlíteni. Ezt mindjárt az első ülés szavazása is megmutatta, ugyanis a két bosnyák képviselő megszavazta a kosovói rezolúciót, mi pedig úgy gondoltuk, hogy ez a határozat több oknál fogva nem támogatható, ezért nem is szavaztunk rá. Amiben egész biztosan egyetértünk majd, és amiben közösen képviseljük a választóink, a szavazóink érdekeit, azok a kisebbségi és a decentralizációra vonatkozó kérdések. Továbbá síkraszállunk nemzeti közösségeink és az egész ország gazdasági megerősödéséért, föllendüléséért. Természetesen nyitottak vagyunk a többi kisebbségi párt képviselői iránt is.
* Több belgrádi székhelyű párt is keményen kampányolt Vajdaságban a magyar szavazatokért. Ennek ellenére ezek a pártok mindössze két magyar nemzetiségű képviselőt juttattak a parlamentbe, egyet a radikálisok, egyet pedig a Demokrata Párt.
- Úgy gondolom, hogy a Szerb Radikális Párttal semmiféleképpen nem tudunk, de nem is akarunk együttműködni, és azt hiszem, azzal a magyar képviselővel sem juthatunk közös nevezőre, akit a parlamentbe küldtek. Ami a Demokrata Pártot és a többi Belgrád-központú pártot illeti: a vajdasági magyarság az elmúlt napokban nyilván láthatta, hogy ezeknek a pártoknak igazából csak a szavazatukra volt szükségük, mert abból a több tízezer szavazatból, amit kaptak, mindössze csak egy magyar nemzetiségű képviselőre futotta. Nagyon remélem, hogy a vajdasági magyarság levonja ebből a megfelelő következtetést. Természetesen a Demokrata Párt magyar képviselőjének az együttműködésére és ezzel együtt az egész DP támogatására is számítunk minden olyan kérdésben, amely a vajdasági magyarság szempontjából fontos. Azt gondolom, nagyon gyorsan ki fog derülni, hogy a DP-nek mennyire elfogathatóak a VMSZ célkitűzései és esetleg nem maradunk-e magunkra. Hadd emeljem ki, hogy a VMSZ képviselői az egész vajdasági magyarságot szeretné képviselni, függetlenül attól, hogy ki hogyan szavazott.
* Véleménye szerint a választási programban meghatározott célokat milyen ütemben valósítják majd meg?
- Tekintettel arra, hogy a választók akarata a Vajdasági Magyar Szövetséget nemcsak a választási kampányban érdekli, folytatni fogjuk a legközvetlenebb kommunikációt: lakossági fórumokon találkozunk majd képviselőtársaimmal együtt a választópolgárokkal, fogadóórákat tartunk, tehát a polgárok számára tulajdonképpen bármikor elérhetőek leszünk. Hogy milyen ütemben és mértékben valósítjuk majd meg mindazt, amit terveztünk, az attól is függ, hogy mennyire fognak a demokratikus pártok felsorakozni az elképzeléseink mögé. Ebből is láthatja majd a vajdasági magyarság, hogy mennyire őszinték ezek a pártok. Természetesen rengeteg kérdés van, melyet a parlament megalakulása után napirendre tűzünk majd: elsősorban mint legfontosabbat a műsorszórási törvény módosítását emelném ki, a több nyelven sugárzó, önkormányzati alapítású elektronikus médiumokat szeretnénk kivonni a kötelező privatizáció hatálya alól. 2004 óta ezért szállt síkra a VMSZ és az MNT. A másik fontos kérdés az a körzethatárok módosítása, ehhez egy kormányrendeletet kell módosítani. A harmadik nagyon fontos kérdés pedig a nemzeti tanácsok hatásköréről és a megválasztása módjáról szóló törvénytervezet elfogadása. Lesz tehát munkánk éppen elegendő.