A mintegy kétezer lélekszámű Királyhalmán egy hónapja megszűnt az orvosi ügyelet, gyógyszertára sincs a lakosságnak, a háztartások húsz százalékának pedig megfelelő ivóvize sem. A helyi közösség vezetősége és a lakosok is abban reménykednek, hogy ha kiépül a határátkelőhely, nagyobb figyelem övezi majd a falut mind az önkormányzat, mind a befektetők részéről.
Felsőkirályhalmán, amely a vasútvonal és a határ közötti területen húzódik, még nem épült ki az ivóvízvezeték. Katona Róbert, a helyi közösség elnöke ezt tartja az egyik legnagyobb gondjuknak.
— Mivel hamarosan megépül a határátkelőhely, így mindannyian abban reménykedünk, hogy nemcsak ennek a területnek, hanem egész Királyhalmának a fejlődése fellendül, és beindul az élet. Mivel a határátkelőhely Felsőkirályhalmán lesz, így annak a résznek az infrastruktúrája is megépül majd, s remélhetőleg lesz tiszta ivóvíz minden háztartásban — mondta az elnök, majd hozzátette, hogy betonutak ugyan vannak, bolt viszont nincs, jóllehet nagy igény lenne rá, hiszen a lakosság húsz százaléka él itt.
— Máris érezhető, hogy Felsőkirályhalmán a házak és a földek ára kissé felugrott, eddig ezeket a földeket azelőtt aprópénzért árulták — jegyezte meg.
Legújabb információik szerint március közepén fejeződik be a határátkelőhely kiépítése. A magyarországi oldalon, egy közös épületben dolgoznak majd a magyarországi és a szerbiai rendőrök, határőrök. A lakosok abban reménykednek, hogy hamarosan benzinkút és boltok is működnek majd itt.
— Ha megnyílik az árátkelőhely, nagy lehetőségek elé nézünk. Esélyünk lesz a faluturizmus és a szórakoztatóipar fejlesztésére. Királyhalma korábban is híres volt szórakozóhelyeiről, diszkóiról, amelyek régen nagyon jól működtek. Elképzeléseim szerint helyi közösségünk ugyanúgy funkcionálhat, mint például Mórahalom. Reméljük, sikerül idevonzanunk azokat a magyarországi, budapesti turistákat, akik Mórahalomra is ellátogatnak, az anyaországban elő magyaroknak ugyanis mi egzotikumnak számítunk, más a gasztronómiai világunk és jó borászataink is vannak.
Katona Róbert elmondta azt is, hogy a november közepén meghozott törvény értelmében a helyi közösségeknek semmilyen vagyona nincsen, ebből kifolyólag semmilyen keresete sem, ezért nem tudnak támogatást nyújtani a civil szervezeteknek. Az önkormányzat a költségvetésből támogatja a helyi közösséget, így csak saját fenntartásunkra jut pénz. Ezt nagy akadálynak tartja, ezért segíteni fogják a civil szervezeteknek abban, hogy lobbizzanak a közvállalatoknál.
A helyi közösség központjában kialakult egy kisebb illegális szemétlerakóhely, a falu mezőőre ezért feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen.
— Nagy port kavart fel a napokban ez — mondja Katona Róbert —, de a kérdés most megoldódott, helyreállt a rend. Erőszakos cselekmények, rablások nincsenek, az ősz folyamán viszont volt példa erre: a trafóállomásokból kilopták a rézhuzalokat, a tetteseket azonban elkapta a rendőrség. Mint kiderült, bánáti származású fiatalok voltak, akik nem akartak hazai terepen rabolni — nyilatkozta Katona Róbert.
A helyi közösség területén nincs gyógyszertár, helyi orvosi ellátásra sincs lehetőség, a gyermekeket is általában a palicsi rendelőbe szállítják a szülők ellenőrzésre.
— Királyhalmán azelőtt volt orvosi ügyelet, sürgős esetekben bármikor felkereshették a lakosok. Körülbelül egy hónapja azonban megszüntették ezt az egészségügyi illetékesek, és most baj esetén a mentőállomást kell hívni. A falunak nincs gyermekorvosa sem, így a csöppségeket a palicsi rendelőbe kell orvosi ellenőrzésre szállítani, még télen is. A megoldás az lenne, ha legalább hetente egyszer működne gyermekorvosi ügyelet a faluban — fejezte be a beszélgetést Katona Róbert.