A NOBORDER (HUSRB/23R/22/018) projekt átfogó célja a teljes, két országon is átnyúló bácskai (és részben a bánáti) régióban élő lakosok európai hovatartozásának erősítése a kulturális és oktatási intézmények közötti széles körű együttműködés révén. A közös európai identitás hangsúlyozása mellett azonban cél az is, hogy közben megőrizzék a közös bácskai kulturális örökséget és segítsék az itt élőket abban, hogy büszkék legyenek.

A projekt 2024. április 1-jén kezdődött és 2026. márciusában fejeződik be. Az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának projektzáró rendezvényére pedig március 26-án került sor a Kar épületében.

Az Al-Duna menti települések bekapcsolása a projektbe a határok relativitását hangsúlyozza, hiszen a székelység, de egyben a magyarság legdélibb határszakaszáról van szó és a velük együtt élő szerb, szlovák, bolgár és egyéb etnikai csoporthoz tartozó helyi lakossággal. Egy példát kiemelve, olyan népcsoport jelenik meg a szóban forgó régióban a székely magyarok révén, amely határokon átkelve, hazáját hátrahagyva talált új otthonra az Al-Dunán. A fizikai határok ellenére identitását már közel 150 éve őrzi ez a népcsoport, máig megőrizte különbözőségét a vajdasági magyarok más csoportjaival szemben, ugyanakkor számos megnyilvánulásában hozzájuk (is) tartozik. A NOBORDER (HUSRB/23R/22/018) projekt támogatásával több alkalommal történtek szervezett kutatások egyetemi hallgatók részvételével Hertelendyfalván, Székelykevén és Sándoregyházán. A terepmunkák mellett, több műhelymunka keretében a Bukovinából hozott tojásfestési technikákat is felélesztették a helyiek Boja Patyi Sarolta segítségével, aki maga is a hagyományos tojásfestés mestere, Az így létrejött tojásíróműhely alkalmával a helyiek és a kutatók, egyetemi hallgatók együtt elevenítették fel, illetve ismerkedtek meg az írott tojások elkészítésének hagyományával.

A terepkutatások összefoglalásképpen létrejött egy kétnyelvű kötet Határ, identitás, örökség (Terepjegyzetek az Al-Dunáról) címmel, amelyben helyet kaptak azok a témák és gondolatok, amelyek a NOBORDER (HUSRB/23R/22/018) keretében történő, Al-Duna menti kutatásokat jellemezték. A kötet számos olyan fotót is tartalmaz, amely az adatközlőkkel történő közös munkát, a környezetet, illetve a kutatás más elemeit jelenítik meg. A projektben vállalt tevékenységek részeként a kutatómunkát megelőzte, majd a kutatás lezárulását követően a feldolgozást kísérte a két-három heti rendszerességgel tartott Kutatóműhely, melynek helyszíne az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épülete volt. Résztvevői pedig a kutatást végző egyetemi hallgatók voltak, illetve az Egyetem oktatói, Raffai Judit, Vukov Raffa Éva, Németh Ferenc és Fehér Viktor voltak, akik a kutatásra és az adatok feldolgozására készítették fel a hallgatókat, illetve értékelték a kutatás eredményeit.

A Kutatóműhely mellett, havi gyakorisággal a Médiaműhelyek megszervezésére is sor került az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épületében a hallgatók részvételével, melyet a Kar oktatója, Zakinszky Toma Viktória irányított. A Műhely tevékenységei keretében két oktatófilm készült, és tíz podcast, melyek a NOBORDER (HUSRB/23R/22/018) projekt keretében végzett tevékenységeket összegzik, s olyan további témákat dolgoznak fel, melyek a határ különféle reprezentációival foglalkoznak.

A NOBORDER (HUSRB/23R/22/018) szerbiai tevékenységeinek ugyancsak meghatározó eleme volt egy kelebiai terepkutatás, amely a határ mindkét felén zajlott. Témája magának a határmentiségnek a megélése volt az előnyökkel és a hátrányokkal együtt. A megkérdezett lakosok a határ mindkét oldalán számos érdekes történetet, kordokumentumot osztottak meg a határvonal megszületésétől a határok megynyitásáig a kutatókkal, akik ezúttal is egyetemi hallgatók és társadalomtudománnyal foglalkozó kutató szakemberek voltak. Felszínre kerültek azok a kapcsolati hálók, amelyek a határ két oldalán élőket összekapcsolták, továbbá azok a közös jegyek, amelyek együttműködési formákat alakítottak ki a két oldalon élők magán-, illetve szakmai szférájában. Ilyen kiemelkedő tényező a vasút, azaz a vasúti határátkelés irányítása, de a családi kapcsolatok határon átívelő emlékei is teret kaptak az interjúk során.

A projekt egyik kiadványa egy pedagógiai füzet, amely magyar és szerb nyelven egyaránt megjelent Határ, ami összeköt – Granica koja nas spaja címmel. Célja, hogy az alsós gyerekek körében kialakítsunk egy olyan határfogalmat, amely nyitottá teszi számukra az utat a határátkelésre, továbbá a hasonlóságok és eltérések könnyebb befogadására, például a különböző nyelvet beszélő, különböző identitású személyek, szomszédok megértésre és elfogadására.

A határ mint olyan elválasztóelem, amely egy adott pillanatban össze is köthet, jelenik meg annak a projekthez tartozó vándorkiállításnak a vezérgondolataként, amely a Vajdaságból elszármazott, híressé vált, majd ide akár vissza is térő személyek köré szerveződött, s melynek létrehozásában mindhárom projektpartner részt vett. Ilyen személyek: Pechán József, Bosnyák Ernő, Domonkos István, Danilo Kiš és még mások. A kiállítás címe Bácskaiak Európában – európai bácskaiak (jó gyakorlatok) és Szabadkát követően, március 31-től Zentán, majd Baján tekinthető meg.

A NOBORDER (HUSRB/23R/22/018) keretében a határjelenségek és -jelentések bácskai régióra vonatkozó, illetve egy tágabb térben történő minél többrétű körüljárásának céljával jött létre a Határ és identitás (Border and Identity) elnevezésű interdiszciplináris konferencia. Az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara adott otthont az eseménynek 2025 október 22-én. A rendezvény a határok és az identitás témáját társadalomtudományi, történeti és kulturális megközelítésben vizsgálta, különös tekintettel a Kárpát-medence és a volt Jugoszlávia térségeire.

Célja az volt, hogy elérje a volt Jugoszlávia és a Kárpát-medence kutatóit, és párbeszédet kezdeményezzünk a kutatási eredményekről. A Kar hallgatóinak előadásait is meghallgathatták az érdeklődők. Közülük többen is bekapcsolódtak azokba a kutatásokba, amelyek Kelebián zajlottak a magyar–szerb országhatár mentén, illetve amelyek az Al-Dunán, Hertelendyfalván folytak az elmúlt években. A konferencián 21 előadó volt jelen, a résztvevők többek között Budapestről, Pécsről, Belgrádból, Újvidékről, Zentáról és Szabadkáról érkeztek.

A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg az Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia együttműködési programon belül A határ, ami nem választ el nevű pályázat (NOBORDER, HUSRB/23R/22/018) keretében. A Türr István Múzeum és Bácskai Művelődési Központ, Baja, vezető partnerségével valósult meg (142 712,48 € támogatás), partnerei az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka (77 134,44 €) és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta (49 621,89 €) voltak.

Ezzel összefüggésben rendszeresen került sor egyeztetésekre a projektpartnerek között, s nagyszámú olyan rendezvényre, melynek megvalósításában mindahányan részt vettek. A szerbiai partnerek, többek között előadásokat tartották a Türr István Múzeum által szervezett konferenciákon, részt vettek több múzeumpedagógiai foglalkozáson, kiállításon és előadás-sorozaton Baján, míg a Magyarországi partner beszámolt a pályázat keretében végzett tevékenységeiről a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán szervezett rendezvényeken, tematikus előadásokon és foglalkozásokon, hozzájárult a kiállítás létrehozásához a Műhelyek munkájához is.