Bácskossuthfalván a kézimunkázás hosszú időre nyúlik vissza, a II. világháború után alakult nőszervezetekben ugyanis már szívesen alkottak az asszonyok. A kézimunkacsoport 2003-ban a nyugdíjasklub keretében jött létre, az első gyűlésen 65-en vettek részt, majd 2004 februárjában csatlakoztak az Ady Endre Művelődési Központhoz, és ekkor vették fel a Tarka Virág nevet. Első vezetőjük Tóth Erzsébet volt, akivel már az első évben beléptek a Vajdasági Kézimunka-kedvelők Szövetségébe, és különféle kiállításokon mutatták be alkotásaikat. 2009-ben, Tóth Erzsébet halála után, a csoportot Bece Angéla vette át, aki tizenöt évig, az idén februárig vezette a csoportot.

A Tarka Virág kézimunkacsoport jelenlegi tagjai, beszélgetőtársaink ülnek (balról jobbra): Torok Márta, Tímár Gabriella, Bece Angéla  (Fotó Rind felvétele)

— Akkor még nem voltam állandó tagja a kézimunkacsoportnak, de Erzsi néni a szomszédom volt, és kiállítások alkalmával én is szívesen adtam a munkáimból. A Vajdasági Magyar Folklórközpontban elvégeztem a kétéves népi hímzőtanfolyamot, és Tímár Gabriellával, az Ady elnökével úgy döntöttünk, hogy jobban megismerjük a kun hímzést. Részt vettünk a Kun Találkozón, majd egyik testvértelepülésünkről, Karcagról hímzőasszonyok érkeztek hozzánk, akiktől megtanultuk ezt a fajta hímzési technikát — mondta Bece Angéla, a kézimunkacsoport volt elnöke.

Az addig nagyon színes és saját kedvtelésből létrehozott minták és színvilág helyett a hiteles, népi motívumkincsek mellett tették le voksukat, hiszen vissza szerettek volna térni a Kunságból és a Jászságból eredő gyökereikhez. Mint ismeretes, 1786-ban a Nagykunságból 336 család érkezett Bácskossuthfalvára, viszont őseik nem hoztak magukkal sem kun, sem jász jellegű hímzést. A kun hímzés elsajátítása után a jász, a nagykunsági szűcs- és a fehérhímzés következett, de megtanulták az ókalocsai hímzést is. A kun hímzés alapjai a természetes anyagok, a lenből és kenderből készült vászonra ugyanis gyapjúval hímeznek. Az alkotásokon a föld színei, a barna, a zöld, a bordó, a mályva, a vörös jelennek meg, a motívumok közül pedig legjellegzetesebb a hat—tizenkét cikkelyből álló kun rózsa, de szívesen alkalmazzák a tulipánt, a gránátalmát és a tavirózsát is. A jász hímzés a szűcshímzés alapja, jellemzően nyers és fehér vászonra mohazöld fonallal szűcsmintákat, a többi közt tulipánt és leveleket hímeznek.

Kun hímzés (a szerző felvétele)

Az elmúlt húsz év bővelkedett gyönyörű alkotásokban, sikerekben, elismerésekben.  

— Több középületbe különböző lakástextíliákat készítettünk. A művelődési ház és az emlékház hímzett függönyeit, az esketőterem hímzett terítőit is a csoport készítette, ahogy azt a nyolc függönyelemet is, amely a színpad elejét díszítette a Gyöngyösbokréta és a Durindó alkalmával. A koronavírus évei alatt maszkot varrtak a kézimunkázó asszonyok. A kun magyarság körében nálunk készült el a második kunsági vetett ágy, amire nagyon büszkék vagyunk. Elképzelésünket közösségi munkával sikerült megvalósítani, melyből a csoport minden tagja alaposan kivette a részét. Jövőre a vajdasági fehérhímzéssel készült vetett ágyat szeretnénk elkészíteni. Meghirdettük a Ringó bölcső pályázatot, melyre különféle babakelengyék érkeztek, valamint a Kincsek a nagyi spájzából elnevezésű pályázatot is, melynek alkotásaiból, a különféle hímzések mellett, szintén látható válogatás a jubileumi kiállításon — mondta Tímár Gabriella, az Ady Endre Művelődési Központ elnöke.

A MIRK-en számos első helyet, nívódíjat és nagymesteri oklevelet szereztek az asszonyok, a Vajdasági Kézimunka-kedvelők Szövetsége által szervezett kiállításokról pedig rengeteg oklevéllel és serleggel térhettek haza minden alkalommal. A Hagyományok Háza által szervezett megmérettetésen a 40 alkotásból álló kun hímes kollekcióval kiérdemelték a Magyar Kézműves Remek díjat. Az indoklás szerint példaszerű a kun hímzés feldolgozása, hagyományos motívumvilágot felhasználó esztétikus, újrafogalmazott kivitele. Az első, 2021-ben Törökszentmiklóson megtartott tábor óta részt vesznek a Kézműves Örökség Egyesület által szervezett kézműves-alkotótáborokban, ahol minden alkalommal a nagykunsági kézművesség egy-egy újabb ágát dolgozzák fel. A helyi közösség tanácsa 2017-ben Faluplakettet adományozott a kézimunkacsoport számára, az idén pedig a csoport Faludíjban részesült.

A 2024. évben is számos programot szervezett a kézimunkacsoport. Februárban jubileumi teadélutánon látták vendégül a baráti csoportokat, ahol Bece Angéla átadta a stafétabotot a kézimunkacsoport új elnökének, Torok Mártának. Nyáron részt vettek a kunmadarasi alkotótáborban, szeptemberben pedig Bácskossuthfalván rendeztek hasonló tábort. Otthont adtak a fonalgrafikai tábornak is, melyre főleg a gyerekek részéről mutatkozott nagy érdeklődés, a rendezvények sorát pedig jubileumi kiállítással és könyvbemutatóval zárták. A munka azonban nem áll meg, az asszonyok ugyanis hozzáláttak a helybeli református egyház belső textíliájának és a budapesti Nemzeti Színház függönyének a hímzéséhez is. A tizenkét hatalmas sávból álló függönyt 68, a Kárpát-medence más-más szegleteiben élő asszony hímezi. A megtisztelő felkérésnek a bácskossuthfalviak is eleget tettek, és négyen, Torok Márta, Seffer Katalin, Kasza Szilvia és Juhász Anna már dolgoznak az egy személyre jutó 60 × 60 centiméteres mintadarabon. A kézimunkázó asszonyok a falu egyéb megmozdulásain is részt vettek, így a színház, a Reki és a Juhász bálterem felújításakor teljes létszámban szolgálták a közösséget.

A jubileumi kiállítás egy részlete (a szerző felvétele)

A februárban megválasztott új vezető, Torok Márta 2021-ben, nyugdíjba vonulása után csatlakozott a csoporthoz, de az Adyban korábban néptánccal foglalkozott, a Dalárdának pedig ma is tagja. Munkahelyi évei alatt kétéves szövőtanfolyamot fejezett be, tehát a kézimunkához már korábban is köze volt.

— Továbbra is ezt a vonalat visszük tovább, amelyet Angéláék elkezdtek. A csoport létszámát növelni szeretnénk, jó lenne, ha minél több fiatal és gyermek csatlakozna hozzánk. Ha nem is jönnek állandóan, de legalább annyi időre térjenek be, hogy megismerkedjenek a technikákkal, és felfedezzék a hímzés, illetve az alkotás örömét. Az egyhetes, nyári fonalgrafikai táborban rendszeresen 30-40 gyermek alkot. Fiúk is részt vesznek, és ők is nagyon szép munkákat adnak ki kezeik közül. Az iskola és a tanulás miatt nem nagyon jut idejük arra, hogy más technikákat is kipróbáljanak, a fiatal anyukákat pedig a család és a munkahely köti le. Arra biztatok mindenkit, ha csak vendégként is, de látogassa meg foglalkozásainkat — mondta Torok Márta.

Különféle használati tárgyakra (női táskákra, ajándéktárgyakra, ruhadarabokra, ékszerekre) is hímeznek, így próbálva közelebb hozni a fiatalokhoz ezt az alkotási módot.

A kézimunkacsoport tagjai foglalkozásaikat minden csütörtökön 15 és 17 óra között tartják, ahova minden érdeklődőt szeretettel várnak. Előzetes tudás nem szükséges, a feltétel mindössze annyi, hogy az érdeklődő hozza magával a varrótűjét, az ollóját és az alkotókedvét