home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
A fékrendszer
Lábadi Loránd
2019.05.07.
LXXIV. évf. 18. szám
A fékrendszer

Ez az autó legfontosabb része, melynek minden körülmények között — havas, jeges vagy nedves úttesten is — működnie kell.

A lejtőkön lefelé menet nagyon kell ügyelni, hogyan használjuk, ne fékezzünk állandóan, inkább a sebességünket csökkentsük visszaváltással, azaz motorfékkel ereszkedjünk, így csak keveset kell a fékpedálra lépnünk. Ezzel a megoldással megkíméljük a fékbetéteket, és természetesen biztonságosan tudunk közlekedni.

A működési elv nagyon egyszerű: amikor rálépünk a pedálra, a fékhengerben keletkezett nyomás, melyet a benne levő speciális olaj gyakorol a fékdugattyúra, mozgásba hozza a féktárcsán elhelyezett fékbetétet vagy a fékdobnak nyomott fékpofát. Ezeket az alkatrészeket egyébként nagyon fontos ellenőriztetni, mivel életet menthetnek. Magát a féket állandó fejlesztés kíséri, ezért ma már elmondhatjuk, hogy tökéletesen ki van dolgozva, noha még mindig vannak olyan részei, amelyek változni fognak az idők során. Az új szerkezetek a fékezés könnyebbé tételében segítenek, ilyen például a fékszervódob, mellyel észszerűen tudjuk növelni vagy csökkenteni a fékhatást, anélkül, hogy ez megterhelővé válna számunkra.

Az ABS akkor aktiválódik, amikor a kerék elkezd csúszni. Előbb visszavesz a fékerőből, majd újra ráengedi, mindeközben pedig a gépjármű egyenesben tartásában is segít. A működése a kerekekre szerelt szenzorok segítségével valósul meg, melyek érzékelik a kerekek blokkolását, majd a másodperc töredéke alatt kiiktatják a fékezést. Az első szerkezetet, mely meggátolta a kerekek állóra fékezését, 1964-ben tesztelték, de nem érte el a kívánt hatást, ezért nem került be a sorozatgyártásba. A Bosch 1978-ban elsőként egy olyan eszközt dolgozott ki, amely megbízható volt, és minden körülmény között kiállta a próbát. Az ABS ma már tökéletesen el tudja osztani a fékerőt a kerekek között. Több fajtája van forgalomban, ezek az érzékelők és a szelepek száma szerint különböznek. Egy- vagy kétcsatornás, két kerékre ható változat főleg a teherautókban található. A hátsó kerekeken egy-egy érzékelő helyezkedik el, ezek egy közös vagy két külön szelephez csatlakoznak. A kétcsatornás, négy kerékre ható, kereszt elrendezésű típus esetében minden kerékhez csatlakozik egy szenzor, két keresztben elhelyezkedve. A bal első kerék blokkolása esetén a bal első és a jobb hátsó kerék lassulásának szabályozása együtt valósul meg. A háromcsatornás, négy kerékre ható változat a személyautókra jellemző, az első kerekek egymástól és a hátsóktól függetlenül fékeződnek, a hátsók pedig közösen.

A klasszikus fékrendszer részei: fékolaj, fékpofa, fékdob, féktárcsa és fékbetét. Az elektronikamentes, klasszikus autók idejében mi magunk is meg tudtuk bütykölni a féket, és ha kellett, alkatrészt is cseréltünk benne. A jövő a teljesen elektromos autóké, ezért esetükben a fékrendszert is modernizálni kellett, pontosabban egy merőben új típus kidolgozása vált szükségessé. Itt amikor rátaposunk a fékpedálra, a hidraulikus fék még nem lép működésbe, hanem a motor átkapcsol generátorüzembe, és így lassítja a járművet. Amikor viszont túlnyomjuk a fékpedált, és a rendszer ezt érzékeli (tehát nagyobb lassítást akarunk), akkor lekapcsolódik a villamos fék, és működésbe hozza a hidraulikusat.

A közlekedési szabályok értelmében minden gépjárműben két fékrendszernek kell lennie. Az egyikről, a lábfékről már tudjuk, hogyan működik. A másik szerkezet, mely mechanikus, és kézzel aktiválható, a vezetőülés jobb oldalán található, olyan magasságban, hogy bármikor használni tudjuk. A kézifékkel sokan nem törődnek, ezért ha nagyon elhanyagolják, járművük nem fog megfelelőnek minősülni a műszaki vizsgán. Ez a szerkezet a két hátsó keréken fejti ki hatását, és a lábféktől függetlenül kell hogy fogjon — ami a berozsdásodott huzal miatt nem mindig kivitelezhető. Azoknak, akik parkoláskor sebességben hagyják az autót, és még a parkolóféket is behúzzák, vagy a piros lámpánál is igénybe veszik lábfék helyett, nagy valószínűséggel sikerülni fog a műszaki vizsgájuk.

Huzalcsere esetén érdemes valamilyen kenőanyagot használni, hogy egy jó ideig ne kelljen tartanunk korróziótól. Menet közben nem ajánlott a kézifékhez nyúlni, mert a hirtelen behúzás hatására a gépkocsi hátulja oldalra mozdul el, vagyis ez a művelet igencsak balesetveszélyes. Ha kell, akkor szaggatottan használjuk, és ne húzzuk fel teljesen. Egy ilyen igénybevétel után a kocsit azonnal vigyük el szerelőhöz, hogy ellenőrizze a huzal állapotát, és szükség esetén kicserélje. Fékezéskor a gépjármű hátulján piros lámpák jelzik a mögöttünk haladóknak, hogy lassítunk, így ők is be tudják tartani a biztonságos követési távolságot.

Ezek után már tudjuk, mi történik fékezéskor, azaz hogyan működik a járművek fékrendszere. Az is tény, hogy a kézifék használatával biztonságosabban parkolhatunk, akár lejtőn is, ezért ne feledkezzünk meg róla!

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..