Egyházaskér a verbicai pusztán létesült, valamikor az 1780-as évek végén. A területet a Szegedről kirajzott dohánytermesztők népesítették be. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején a makói családok — elsősorban a Kocsisok és a Kószók — hozták be a fokhagymatermesztést a faluba, mely az Egyházaskér nevet 1888-ban kapta, előtte Verbicza, Verbica elnevezéssel szerepelt.
A település lakosai az ’50-es években kis területen termelték a fokhagymát, főleg Szlovéniába szállítottak, ahol nagyon keresett volt a verbicai tavaszi fokhagyma. A régen lápos, vizenyős terepen a lecsapolás után a fűszernövényt ősszel nem tudták elrakni, ezért alakult ki a tavaszi fajta, hiszen a területet csak tavasszal lehetett megközelíteni. A gépesítés megjelenésével a lakosság egyre nagyobb területen vágott bele a termesztésébe, végül abbahagyta az ősöktől örökölt dohánytermesztést, és teljes egészében áttért a fokhagymára. Ma már évente nyolc-tíz vagon olyan ízvilágú tavaszi fokhagymát termesztenek Csóka község legkisebb településeinek egyikén, amilyet sehol máshol az országban.
— Egész évben rengeteg munka van, pihenésre nincs idő, hiszen az előkészületi munkák egymás után következnek. Az ültetést kézzel, térdelve már január végén végezzük. Nagyon megterhelő munka, naponta 4-5 óra hosszánál többet nem lehet ültetni. Traktorral barázdákat alakítunk ki, melyekbe 4-5 centiméter mélyen, a nedvességet keresve rakjuk a fokhagymát. Addig kell elültetnünk, amíg van nedvesség a talajban, ekkor a mag gyökeret ver, és növekedésnek indul a kemény, szurkos földben. A talajt már ősszel elő kell készíteni, amit a fagy meg az eső is átdolgoz, és januárban kezdődhet az ültetés. A fokhagymaszedés június végén, július elején kezdődik, majd a tisztítás és az eladás jön sorban. A leghidegebb időben ültetjük és a legmelegebb időben takarítjuk be — mondta Fehér Mária, a 2012-ben alakult Verbicai Tavaszi Fokhagyma Egyesület korábbi elnöke, jelenlegi tagja.
Fehér Mária (a szerző felvétele)
Az egyházaskéri fokhagyma nemcsak fűszer-, hanem gyógynövény is. Fehérjét, szénhidrátot, vitaminokat, ásványi sókat tartalmaz, de megtalálható benne a kalcium, a foszfor, a kén, a jód és több illóolaj is, melyek meghatározzák az ízét és az illatát. Átlagon felüli fűszerezőértékkel bír, szárazanyag-tartalma igen magas.
— Magas vérnyomásra kiváló, emellett antibiotikumként is használható, három-négy gerezd elfogyasztása csökkenti a torokfájdalmat, de pattanás eltüntetésére és fogfájásra is kitűnő. Szívesen használják a gasztronómiában is, a fokhagymaszósz mindennapos az asztalunkon. A fokhagymát egy kicsit meg kell pirítani, szét kell törni, majd leveslével, vízzel vagy tejjel be kell sűríteni. Ezután tejfölt és őrölt borsot teszünk bele. Lehet édesen és sósan is készíteni. A rántott levest, a babot, a kocsonyát, a húslevest is fokhagymával készítem, kolbászba, fasírtba is használom. A sült húsok mellé héjastul gerezdeket rakok, és úgy kerülnek a sütőbe. Amikor kész, akkor a gerezdből kijön a paszta, melyet a húsra teszek. Romániában ezt muzsdélynak hívják. A fokhagymát összepréselik, felöntik valamennyi vízzel, befűszerezik, és a hús mellé kerül az asztalra. Nálunk jóformán nincs étel verbicai fokhagyma nélkül. A temesvári rokonok szerint is a mi fokhagymánk a legízletesebb — mondta Marias Ileana Ela, az egyesület új elnöke.
Marias Ileana Ela (a szerző felvétele)
Mária a közkedvelt verbicai lángos elkészítésébe avatott be bennünket, receptjét egyik ismerősétől kapta. A hatvan lángoshoz való tésztához 1,5 liter tejet, 2 liter vizet, 6 kilogramm lisztet, 3 kanál cukrot, 1 kanál sót, élesztőt tesznek, de van egy titkos hozzávaló is (Mária olajra vagy törött krumplira tippelt), melyet az ismerőse nem árult el. A dagasztás után meg kell várni, hogy a tészta megkeljen, majd alaposan ki kell dolgozni, egészen addig, amíg nem csöpög a tető, azaz amíg meg nem izzad az ember homloka. A lángossütés előtt a verbicai fokhagymát apróra reszelik, olajjal összekeverik, és állni hagyják, amíg össze nem ér a massza. A lángosra tetszés szerint mindenki annyi fokhagymás masszát tesz, amennyit szeretne.
Az idei termés a nagy szárazság miatt gyengébb a korábbiaknál, szedés előtt két héttel jégeső is elverte. Az égi csapás következtében a fokhagyma nem természetes úton, hanem erőltetve ért meg.
A verbicai fokhagyma márkanevét 2016-ban levédették, de a minőség-ellenőrzési bizonylatot még nem sikerült megszerezniük. A termelési, a tárolási és a tisztítási folyamatot ellenőrizték az illetékesek, hátravan még a vegyi elemzés és a csomagolás.
— Az Original Srbija nevű, termelőket és termékeket tömörítő szövetség találna számunkra piacot, külföldre is kijutna a termékünk bioéléskamrákba vagy nagykereskedelmi láncokba, ez azonban csak a minőség-ellenőrzési bizonylat birtokában lehetséges. Ennek megszerzését a község pénzelte volna, de egyesületünk elnöke a nyáron sajnos elhunyt, és a folyamat megszakadt. Próbálkozunk tovább, és bízunk benne, hogy már novemberben elindul a magnak való hagyma ellenőrzése, majd a gerezdre szedés. A szabadkai illetékesek folyamatosan megjelennének a terepen, mi pedig az egyesületben háromtagú bizottságot alakítanánk. Az egyesület képviselőivel szerződést kötnék, mely szerint betartom a tervezett termelési folyamat szabályait, melyet ők a hatástanulmányban feltüntettek. Ha az idén aláírnánk a szerződést, akkor a maghagyma ellenőrzése novemberben kezdődhetne. Lassan tízéves az egyesület, de az összekovácsolódás helyett inkább a széthúzás a jellemző, és ennyi idő alatt szinte semmit sem értünk el. Közös fellépésben reménykedtünk. Kellene egy hűtőház, ahova mindenki berakná a termését, mely le lenne számozva, a vásárló megnézné, értékelné. Az egyik kiállításon találkoztunk egy Écska környéki gazdával, aki saját maga ültetett 30 hold őszi fokhagymát, mi a faluban összesen nem ültetünk ennyit — mondta Mária.
A verbicai fokhagyma közkedvelt fűszernövény (Fehér Mária felvétele)
A betakarításhoz és a tisztításhoz nehezen találnak megfelelő napszámost. Elához Feketetóról járnak munkások, akik 150 dináros órabérért dolgoznak.
— Egy zsák fokhagymát öt óra alatt tisztítottak meg, ez 750 dináromba került. Nem sérthetem meg őket, mert munkaerőre tavasszal és télen is szükségem lesz. Sajnos oda jutottunk, hogy a napszámosok diktálnak, a termelőnek be kell fognia a száját. A fokhagyma kilójáért 2,5 eurót kérünk, mely összeg nem mondható kifizetődőnek. A profitabilitás 3 eurónál kezdődik, de annyit nem kapunk érte. Ma délután jön hozzám egy vásárló, állítólag 2,4 eurót ad a termésért, 2,5 euróról hallani sem akar — mondta Ela. Mária mindehhez még hozzáfűzte, hogy a fokhagymát čačaki és leskovaci online piacokon hirdeti, és 400 dináros kilónkénti áron postázza a megrendelőnek.
A termés így is értékesíthető, a hosszú távú megoldást azonban a külföldi piacon való megjelenés hozná el. Ebben az esetben valószínűleg az eladási ár is magasabb lenne, hiszen Nyugaton a minőséget tisztességesen megfizetik. A verbicai fokhagyma kiváló minőségében pedig senki sem kételkedhet.
