A Szenttamáson, Kishegyesen és Gunarason megtartott nyilvános főpróbák után június 24-ére hirdette meg a Tanyaszínház az idei bemutatóját. Kavillón, a hideg, esős idő ellenére is megtelt a Tanyaház udvara azokkal a kíváncsiskodókkal, akik a kísérőrendezvények mellett Tóth Ede A falu rossza című klasszikussá vált népszínművét szerették volna látni Táborosi Margaréta rendezésében.

A Mentés Másként Trió, azaz Ivánovics Tünde, Fábri Géza és Lipták Dániel fedett helyszínen, az úgynevezett Nyihogóban zenélt, majd a közönség kivonult a színpad elé. Akik nem hoztak széket magukkal, azok száraz oldalukra fordították az ülőhelyek gyanánt szolgáló szalmabálákat, elővették a pokrócokat, párnákat, szorosabbra húzták magukon az esőkabátot, illetve kinyitották az esernyőjüket, és letelepedtek. A magyarországi Soltis Lajos Színház társulata a kitartóan áztató esőben három vásári komédiát adott elő, majd következtek a tanyaszínházasok. Igaz is, előbb még lesöpörték a színpadról a vizet. Mert az időjárás nem könyörült rajtuk. És a nézőkön sem. Az eső csak valahol a darab felénél állt el, amikor, a változatosság kedvéért, jó kis hideg szél kezdett fújdogálni. Erre azonban egyre kevésbé tudtunk odafigyelni, mert a színen, Feledi bíró uram háza előtt, a kocsmában, majd a folyóparton lendületesen peregtek az események, táncoltak, nótáztak a fiatalok. Az előadás zenéjét Bakos Árpád szerezte, a koreográfiát Kiss Zselykó készítette.
Az alaptörténetet bizonyára mindenki ismeri: Feledi Gáspárnak, a falu bírájának a nevelt leányába, Bátki Tercsibe szerelmes egy szegény szolgalegény, Göndör Sándor. Mivel Tercsi, Lajosnak, Feledi fiának a jegyese, Sándor búnak hajtja a fejét, kocsmázni kezd, falu rosszává züllik. Ám Lajos húga, Boriska, és a faluban kétes erkölcsűnek tartott Finum Rózsi igen odavan Sándorért. A cselekményt számos történés és mellékszál bonyolítja, van itt gyilkossági és öngyilkossági kísérlet, verekedés, virtuskodás... Mindezt tovább árnyalja az enyves kezű Gonosz, a két cigány, a kántor és a többi falubeli figurája, valamint azok a részek, amelyeket a meglévő jelenetek alapján improvizáltak, írtak bele az eredeti szövegbe. Tóth Ede 1874-ben ezzel a színművével vált híressé, elnyerte ugyanis a Nemzeti Színház 100 arany értékű pályadíját. Sajnos, a dicsőséget nem sokáig élvezhette, mert a sok nélkülözés addigra annyira megrongálta az egészségét, hogy 1876-ban tüdőbajban elhunyt.
A Tanyaszínház átdolgozott, koreográfiákkal, mozgással, új dalokkal kiegészített változatában Feledi Gáspárt Huszta Dániel, Lajost Baráth Attila, Boriskát Pámer Csilla, Bátki Tercsit Nagyabonyi Emese, Göndör Sándort Hajdú Tamás, Finum Rózsit László Judit, Gonosz Pistát Mácsai Endre alakítja. Fellép még Kucsov Borisz, Lőrinc Tímea, Kardos Kinga, Hegedűs Anikó, Gombos Dániel, Nešić Máté, Búza Ákos, Crnkovity Gabriella, Dévai Zoltán, Mészáros Gábor, Virág György, Papp Arnold, Czumbil Orsolya, Rutonity Róbert, Mihály Szilárd.
A falu rosszát összesen 26 településen láthatják az érdeklődők. Akik eddig elmulasztották, azok még megnézhetik július 28-án Bácskertesen, 29-én Csantavéren, 30-án Oromon, 31-én Nagyradanovácon, augusztus 1-jén Kispiacon, 2-án Magyarkanizsán, 3-án Feketetón, 4-én Tiszaszentmiklóson, 5-én Tordán, 6-án Muzslyán, 7-én Temerinben, 8-án Bácsföldváron, 9-én Óbecsén, 10-én Pecesoron, 11-én Péterrévén, 12-én Moholon, 13-án Adán, 14-én Zentán, 15-én Bogarason.