Az elmúlt időszakban igencsak megnövekedett a drónok és a drónfelhasználók száma, hiszen ebben az ágazatban rengeteg lehetőség rejlik, gondoljunk csak az ipari, a mezőgazdasági, de akár a hobbiszerű alkalmazás jelentőségére.
De mi is az a drón? A hivatalos elnevezés szerint pilóta nélküli légi jármű (UAV) vagy pilóta nélküli légi rendszer (UAS). Igazából ez egy pilóta nélküli repülő robot, mely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes. Ez alapján drónnak minősülnek a leggyakrabban alkalmazott multirotoros és merev szárnyú távvezérlési eszközök, a helyből felszálló drónok, de a klasszikus értelemben vett modellrepülőgépek, RC-helikopterek és a nagyon kis méretű, kamera nélküli játékok is.
Tehát egy egyszerű drónt akár a közeli áruházban is be lehet szerezni. Viszont az, hogy kire milyen drónhasználati szabályok vonatkoznak, nagymértékben függ attól, hogy hol és milyen eszközt röptet valaki. Szerbiában 2020. február 5-én lépett életbe az új drónhasználati szabályzat, mely az aktuális európai uniós előírásokon alapul. A törvény szerint minden olyan drónt regisztrálni kell, amely nem játék, illetve minden magán- vagy jogi személynek regisztrálnia kell magát a légügyi hatóságnál, aki a játék dróntól eltérő kategóriába tartozó készüléket működtet.
De mi is tartozik a játék drón kategóriába? A szabályzat olyan repülő eszközöket sorol ide, amelyek össztömege nem haladja meg a 0,25 kg-ot, sebessége nem lépi át a 19 m/s-ot, és kinetikus energiája kisebb mint 80 J. A továbbiakban nem kell regisztrálni a zárt légtérben repülő drónokat sem. A 150 kg össztömeget meghaladó repülő eszközök, a katonaság, a belügyi szervek és a vámhatóság által használt drónok működtetését pedig külön törvény szabályozza.
Az új szabályzat az engedélyköteles kategóriát négy csoportra osztja fel, a drón tömegétől függően:
- kategória: 0,25—0,9 kg,
- kategória: 0,9—4 kg,
- kategória: 4—25 kg,
- kategória: 25—150 kg.
A szerbiai légügyi hatóságnál elvégzendő regisztráció kötelezettsége alapból vonatkozik a 3. és a 4. kategóriára, de az 1. és a 2. kategóriára is, ha a röptetett eszközök 100 méternél magasabban repülnek, ha repülőterek közelében használják őket, ha a kezelő személytől számítva 500 méteres horizontális síknál távolabb röptetik, ha emberek felett és azok közelében repülnek, ha feltételesen tiltott zónában repülnek, ha éjjel működtetik, vagy ha különféle anyagok szórására, illetve szállítására használják őket, melyek nem szerves részei a repülő objektumnak. Tehát a 250 grammnál nehezebb drónt röptető tulajdonosok kötelesek regisztrálni a szerbiai légügyi hatóságnál, és a továbbiakban betartani még egy sor, szabályzat által meghatározott előírást. Akik nem tesznek eleget a szabályzatban említett feltételeknek, például nem regisztrálnak, vagy törvénysértést követnek el, azok súlyos pénzbírsággal büntetendőek. Jogi személyek esetében a vétség súlyosságával összhangban 100 000 — 2 000 000, természetes személyek esetében 10 000 — 150 000 dináros bírság róható ki.
A különféle események követése, elemzése, rögzítése céljából gyakran alkalmazott pilóta nélküli légi járművek annyira elterjedtté váltak manapság, hogy szinte mindenkinek van valamilyen személyes tapasztalata velük kapcsolatban. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet definíciója szerint a pilóta nélküli légi járművek olyan repülő eszközök, amelyek az irányításukat lehetővé tevő eszközzel kiegészülve rendszert alkotnak.
A jellemzően drónnak nevezett légi jármű műszaki értelemben több részből áll. A távolról irányítható, háromdimenziós mozgásra képes járművet azok a műszerek és eszközök egészítik ki, amelyeket elhelyeznek rajta. Ilyen lehet a kamera, a hangfelvételt lehetővé tevő berendezések, az infravörös- és az UV-szenzorok, a radarok, illetve minden olyan egyéb technológia, amely a felhasználó számára valamilyen módon hasznos lehet. Egyes becslések szerint az Európai Unió légi forgalma az elkövetkező 20 évben 50%-kal fog megemelkedni. Ezen belül a pilóta nélküli légi járművek ágazata 2035-re több mint 100 000 embert fog közvetlenül foglalkoztatni. Ez évente több mint 10 milliárd euró értékű gazdasági hatással fog járni.
Feltehetjük a kérdést: hogyan tovább? A technológia megállíthatatlanul fejlődik. Így például a drónok elleni védekezés eszközévé válhat az adott területre érkező drónok észlelése, elűzése, hatástalanítása a jelenleg jellemzően még csak a hadiiparban alkalmazott technológiákkal.
Ezek, bizonyos formában, várhatóan a civilek számára is elérhetőek lesznek. A drónok hadicélokra való felhasználása természetesen mindannyiunk számára ismert, és sokéves múltra tekint vissza. Egy háború kiváló alkalom arra, hogy a meglévő, hadrendbe állított „repülő robotokat” megfelelően, éles helyzetekben teszteljék, és korrigálva a felmerülő hiányosságokat, még hatékonyabbá tegyék őket. Sajnálatos példa erre a jelenleg is zajló orosz—ukrán háború és a napjainkban kitört közel-keleti konfliktus is.
A drónok békés célokra való felhasználása is szerencsére egyre népszerűbb, igencsak hasznos megoldások léteznek, melyek megkönnyítik egy-egy technológia alkalmazását. Ezek közül is a drónok ipari és mezőgazdasági igénybevétele a legelterjedtebb. A hadicélok és a hadászat mellett ez a két ágazat fejleszti leginkább a meglévő készülékeket.
(Folytatjuk)
