Hatodik alkalommal hirdette meg a Magyarország Legszebb Birtoka versenyt az anyaországi Agrotrend Csoport, s az idén először a külhonra is kiterjesztette a megtisztelő cím odaítélését. Partnerükkel, az oromhegyesi székhelyű Agrotech Kft.-vel együttműködve négy vajdasági gazdaságot kerestek fel: a nyertes Holló Companyt, a csantavéri Balassa Farmot, valamint Bíró Csaba ürményházi és Pera Đuričkov torontálvásárhelyi gazdálkodó birtokát. A közönségszavazás végig izgalmakat tartogatott, s a nagy hajrában végül a doroszlói gazdaság nyert. Holló Roland tulajdonos elmondta, az utolsó fél órában sikerült visszavenniük a vezető helyet, s emögött óriási „marketing” áll, hiszen minden ismerőst s az ismerősök ismerőseit is megmozgatták, majd kitörő örömmel fogadták, hogy a család évtizedekre visszanyúló kitartó munkáját e téren is siker koronázta.

A felvételek forrása: a Holló Company archívuma

— Az egész ’95/96-ban kezdődött. Édesapánk rendőr volt, de mellette mindig művelt földet, 70-80 holdon gazdálkodott, és amikor az említett évben a nagypapánk megbetegedett, és így apánk segítség nélkül maradt — hiszen a fivéreimmel Magyarországon jártunk középiskolába, s közben édesapámat megválasztották a falu polgármesterének —, otthagyta a rendőrséget, és teljesen a mezőgazdaság felé fordult. Látva, hogy a faluban senki sem vette át a gabonát, 20 helybeli erősebb termelővel létrehozott egy magánszövetkezetet, mely által elkezdték a termelőket is finanszírozni, amihez több helyi cég is csatlakozott. Így egy-két év múlva sikerült egy gabonatárolót építeni, de sajnos a szövetkezet többi tagja nem szeretett volna garanciát vállalni, így végül a családunk „vállalta be”, s így lett a miénk a gabonatároló, melyet a szövetkezetnek használatra kiadtunk. Később, amikor hazajöttem a katonaságtól, elkezdtünk sertéshizlalásba fogni, ez is édesapám ötlete volt. A testvéreim a földeken voltak, én vittem az irodai dolgokat édesapám mellett, illetve a sertéságazatot. Egy pályázatnak köszönhetően kiépítettünk egy százkocás telepet, akkoriban az egyik legmodernebb volt Szerbiában. Elkezdtünk foglalkozni a genetikával, és szép lassan haladtunk mindig fölfelé, 2015-ben megalakult a Topigs Norsvin AIM Doroslovo Sertés Mesterséges Termékenyítő Központ, mely hihetetlen gyorsasággal tett szert egyre nagyobb piaci részesedésre Szerbiában, és most már piacvezetők vagyunk. Most 1800 hektár földnél és 1000 kocánál tartunk, illetve évi 6-8000 süldő van a törzskönyves állományban, valamint évi 33 000 hízó, illetve malac nevelkedik nálunk.

* Ezek gyönyörű számok. Szeretnének továbbfejlődni? Vannak terveik?

— Terveink vannak, és igen, szeretnénk nőni, de nem biztos, hogy mindenáron. Emögött hatalmas munka van, rengeteg erőfeszítés, s én azt vallom, hogy egy nyugodt rendszert kell kialakítanunk, megvárva a következő generációt. Édesapánk öt évvel ezelőtt sajnos meghalt, s édesanyámra meg ránk, a három testvérre maradt a gazdaság. Időközben a bátyám kiszállt az üzletből, önállóan gazdálkodik, lovászkodik, mi meg az öcsémmel és édesanyámmal visszük tovább a céget. Bátyámnak van két fia, az öcsémnek pedig három. Nekem van egy fiam meg egy lányom, úgyhogy öt-tíz éven belül kezd érkezni az utánpótlás. Persze mindenkinek saját döntési lehetősége van, ám a gyereknevelés során erre helyezzük a hangsúlyt, hogy itt maradjunk, itt csináljuk, hiszen ez a miénk, és az évek során egy nagyon szép dolog lett kiépítve. Azért is akarjuk, hogy ne nőjünk tovább, hanem még jobban modernizáljuk a gazdaságot, úgy fejlesztve a rendszert, hogy nagyon jól funkcionáljon, ezáltal kedvet adjon a gyerekeknek a folytatáshoz.

Az is szóba került, hogy az utóbbi három év katasztrofális volt a sertéstenyésztést illetően. Beszélgetőtársam hangsúlyozta, azok jártak a legrosszabbul, akiknek nem volt föld az állattartásuk mögött, és mindezt a statisztikák is igazolták, hiszen három év alatt 40 százalékot esett vissza a sertésállomány Szerbiában. Csak a legjobbak tudtak pluszba termelni — fogalmaz. És bár a hízósertés ára most nagyon jó, az aszály miatt a gabonaárak az egekbe szöktek, így a várt extranyereség elmarad — teszi hozzá.

* Ön szerint mi a siker titka? Sokan azt mondják, hogy itthon nem lehet boldogulni. Vagy nagyon nehéz.

— Hogy nagyon nehéz, az biztos. Abban senki sem téved. Az, hogy nem lehet, szerintem hülyeség. Nincs lehetetlen, csak tehetetlen, ahogy az én asszonyom mondja. Nagyon sok munka kell, az igaz. Hatalmas kitartás, óriási föláldozás — mi is sokszor benyelünk békát-zabot, mindent, de megtérül. Maga a díj egy nagy elismerés, egy presztízs, olyan cím, amelyet nem kaphat meg bárki, főleg egy faluban. Hasonlíthatnám a szuperligához a fociban, olyan nagy dolog! A sertésteleppel elért eredményeinkkel a világ öt legjobbja között vagyunk, ami pedig a gabonatermelést illeti, már majdnem teljesen digitalizálva vagyunk, a legmodernebb gépekkel dolgozunk. Mindezt óriási kihívás volt elérni, s én vallom, hogy aki pénz nélkül nem tud pénzt csinálni, az pénzzel sem tud — aki meg pénzt csinál, az nem a pénzért csinálja, hanem a sikerért.

A Magyarország Legszebb Birtoka versenyt több kategóriában hirdették meg a szervezők, a díjátadó gálaestet szeptember 3-án tartják meg.