home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A délvidékiek lappangó magyar állampolgársága
Tóth Lívia
2005.06.29.
LX. évf. 26. szám
A délvidékiek lappangó magyar állampolgársága

Patrubány MiklósA december 5-i népszavazás után a Magyarok Világszövetsége kétnapos konferenciát szervezett Restitutio in integrum, avagy Törvényt a külhoni magyarok magyar állampolgárságáról címmel. Ezen az összejövetelen beszéltek először arról, hogy a délvidéki magyarok zömének és az ő l...

Patrubány Miklós

A december 5-i népszavazás után a Magyarok Világszövetsége kétnapos konferenciát szervezett Restitutio in integrum, avagy Törvényt a külhoni magyarok magyar állampolgárságáról címmel. Ezen az összejövetelen beszéltek először arról, hogy a délvidéki magyarok zömének és az ő leszármazottaiknak (a bácskaiaknak, a baranyaiaknak és a muravidékieknek) a magyar állampolgársága jog szerint él, anélkül, hogy erről az érintetteknek tudomásuk lenne. Dr. Gaudi Nagy Tamás európai szakjogász ezután írta meg tanulmányát a délvidékiek lappangó magyar állampolgárságáról, amelynek alapján Körömi Attila országgyűlési képviselő törvénymódosító indítványt nyújtott be. A téma természetesen hatalmas vitát váltott ki határon innen és túl, érvek hangzottak el az állítás mellett és ellen egyaránt. A zentai Városháza nagytermében szép számban megjelentek között a kívülállók mellett több párt tagjai képviseltették magukat.
A rendezvényen, amelynek házigazdája a Magyar Polgári Szövetség volt, többek között részt vett Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, Körömi Attila országgyűlési képviselő, Ágoston András, a VMDP elnöke, Tari István, a VMDK alelnöke, dr. Ribár Béla akadémikus, dr. Szalma József jogász, egyetemi tanár. A kérdéskör lényege tulajdonképpen az, hogy Magyarország sohasem vonta vissza azt a törvényt, amellyel az 1938 és 1941 között visszacsatolt területeken élő magyarok állampolgárságot kaptak.
Az egybegyűltekhez először Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke szólt. Elmagyarázta: ha Magyarország letagadja a délvidéki magyarok magyar állampolgárságát, akkor az 1948-ban hozott 60-as számú törvényre hivatkozva teszi ezt. Gaudi Nagy Tamás tanulmányából kiderül, amit eddig is tudtunk, hogy a párizsi békeszerződés egy szót sem szól az állampolgárságról, s amit nem tudtunk: az 1948-as törvény sem. Soha senki, sem hatóság, sem törvény nem fosztotta meg a délvidéki magyarokat a magyar állampolgárságuktól. A Magyarok Világszövetsége előkészítette a formanyomtatványokat azoknak, akik úgy gondolják, megpróbálják igazoltatni vagy ellenőriztetni, valóban megvan-e a magyar állampolgárságuk.
- Senkit sem szeretnénk azzal kecsegtetni, hogy mi biztosan állítjuk, így van. Mi nem vagyunk hatóság, de véleményünk van, és az a meggyőződés vezérel bennünket, hogy a magyar állampolgárságnak akkor is meg kellene illetnie minden magyart, bárhol éljen is a világon, ha ezer törvénnyel fosztották volna meg őket. Ezt felkínálásnak kell venni. Mi azokat keressük, akikben van elhatározás, hogy ráfordítják azt az energiát és pénzt, amivel egy ilyen kérelemnek a Magyar Főkonzulátuson való iktatása jár, amibe annak mellékletei, keresztlevelek, születési igazolványok, házassági levelek beszerzése, esetleges lefordítása kerül, majd végigjárják az utat. Azt is tudni kell, hogy két út van. Az egyik a magyar belügyminiszterhez vezető indítvány, amelyikben azt kérik, hogy igazolják a magyar állampolgárságukat, a másikon a köztársasági elnökhöz fordulhatnak és kérhetik, amennyiben mégis megfosztották volna Önöket a magyar állampolgárságtól, akkor a ma hatályos jog szerinti különleges eljárással, az úgynevezett nyilatkozattétellel nyerhessék vissza azt. Mi senkit sem biztatunk, senkit sem bérelünk erre fel, a szabad döntési jog az Önöké. Aki ebbe belevág, azt támogatjuk. Ha elutasítanák a kérelmüket, fellebbezni lehet a fővárosi bíróságon, aki ezt is vállalja, annak a jogorvoslati eljárását minden eszközzel segítjük - mondta Patrubány Miklós.
Körömi Attila országgyűlési képviselő az elképzeléssel kapcsolatos jogfolyamatot tárta fel. Összefoglalóját azzal kezdte, hogy építkezni kell december 5-ből, amikor a magyar társadalom szembesült az addig titkolt betegségével és kézhez kapta a látleletet. Ezután annak ismertetésével folytatta, hogy 1921-ben a 33. törvénycikkellyel, amely a trianoni békediktátumot beiktatta a magyar jogba, kollektív módon megfosztották a határon túli magyarokat a magyar állampolgárságuktól, majd következett 1938-41, a területvisszatérés négy éve, amikor ugyanilyen módon kapták vissza azt. A Délvidéket az 1941. évi 20-as törvénycikk érinti, de ennek a hatálya alá csak azok a magyar állampolgárok esnek, akik a Bácskában, a Muravidéken, illetve Baranyában éltek. A már emlegetett 1948-as törvény megerősíti azon magyarok magyar állampolgárságát, akik beköltöztek a csonka Magyarország területére, de nem fosztja meg azokat a magyar állampolgárságuktól, akik erre a lépésre nem szánják el magukat és vállalják a kisebbségi sorsot. A több mint másfél tucat jogszabály alapján kijelenthetjük, a Délvidéken élő állampolgárságról beszélhetünk, Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken pedig a jogra hivatkozva komolyan vitathatják az állampolgárságuk meg-, illetve visszaadását.
Rácz Sándor, az 1956-os forradalom harcosa, saját bevallása szerint már csak azért él, hogy a népe igazát hangoztassa, ha kell, a brüsszeli parlamentben is.
- A magyarságnak ma sincs más szerepe a Kárpát-medencében, mint hogy meg kell védenie az életfeltételeit, megteremteni a jövő nemzedéknek a lehetőséget a túlélésre, mert nincs még egy olyan veszélyeztetett nép, mint a magyar. Ennek a nemzedéknek az a kötelessége, hogy minden fondorlattal szemben védje a magyarságot és segítse még legalább ezer évig élni a Kárpát-medencében.
A témával kapcsolatban többen is kifejtették véleményüket. Ágoston András, a VMDP elnöke szerint az MVSZ kezdeményezése fontos és hasznos, dr. Szalma József jogászprofesszor pedig azt emelte ki, hogy a szakma is támogatja. Az összejövetelen kiderült, hogy az MVSZ javaslata alapján Sőregi Zoltán zentai nyugdíjas már át is adta a kérelmét az anyaországi illetékeseknek.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..