A Magyar-Turán Alapítvány által létrehozott Magyar Turán Szövetség, illetve a szövetség délvidéki tagozata, a Magyar-Turán Délvidék ezért szervezi meg a hagyományőrző programokat, melyeken népzenei és néptáncfellépéseket, továbbá nomád viseletet és harci bemutatókat tekinthetnek meg a kilátogató vendégek.

Előadás a hunok eredetéről

A rendezvény nyitónapján a topolyai városi múzeumban Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke és a Kurultáj — Magyar Törzsi Gyűlés fő szervezője tartott előadást. A tudományos, ismeretterjesztő értekezés címe A hunok eredete, vándorlása és utóélete volt.

Az előadás az utóbbi évek antropológiai és genetikai kutatásainak, valamint a keleti források adatainak tükrében mutatta be a hunok eredetét, illetve a magyarsággal való kapcsolatukat. Szó volt arról is, hogy a hunok hogyan éltek az európai hun birodalom felbomlása után, valamint a hallgatóság további érdekes információkat tudhatott meg a hun korszakról és a magyar őstörténet kutatásáról. A vetített, képes beszámolón a rendezvényre látogatók első kézből értesülhettek a magyar őstörténet kutatásának néhány fontos eredményéről, az embertan és a genetika, a néprajz és a régészet tükrében. Betekinthettek a magyarság rendkívül érdekes őstörténetébe, valamint az utóbbi évtized modern természettudományos kutatásainak ide vonatkozó adatait is megismerhették.

A Magyar Természettudományi Múzeum antropológus kutatója egyébként maga is több mint tíz expedíciót és adatgyűjtő utat szervezett a Kaukázus vidékre, a Dél-Urál térségébe, valamint Közép-Ázsia számos régiójába. A Bíró András Zsolt által alapított Magyar-Turán Alapítvány szerteágazó kapcsolatokat ápol a magyarok testvérnépeivel. Saját Turán hagyományőrző testvércsapatuk van íjászatban és lovasharcban Kazahsztánban három régióban, Üzbegisztánban két régióban és Kirgizisztánban, valamint Türkmenisztánban.

— Ezeket a csapatokat a megalakulásuktól fogva támogattuk nyergekkel, íjászfelszereléssel, védőruházattal és a köreikbe küldött edzők tevékenységével. Továbbá partneregyesületeik vannak Törökországban, Azerbajdzsánban, Bulgáriában, Mongóliában, a moldovai Gagauz Autonóm Tartományban, az Orosz Föderációhoz tartozó Baskíriában, Tatársztánban, Csuvasföldön, Kabard- és Balkárföldön, Karacsáj- és Cserkeszföldön, Dagesztánban, Kalmükföldön, Tuvában, Jakutföldön és Hakászföldön is.

Íjászat, solymász- és harci bemutató

Bajsán benépesült az egykori téglagyár területéhez tartozó tisztás. A löszfal aljában immár negyedik alkalommal rendezték meg ezt a hagyományőrző programot, mely előrendezvénye a magyarországi Kurultájnak, melyet augusztus 9-e és 11-e között Bugacon tartanak meg.

Június 15-én, szombaton az esemény táltosdobolással kezdődött, és az autentikus történelmi viseletbe öltözött résztvevők seregszemléjével. A hagyományőrző szervezetek képviselői harci öltözékkel, korhű viseletben idéztek meg egy régmúlt korszakot, a honfoglalás kori magyarság életét, mindennapjait.

Az ünnepélyes megnyitóval egy időben kézműves-kirakodóvásár és birkapaprikásfőző verseny is zajlott, majd a honfoglalás kori fegyverek bemutatóját láthatták az érdeklődők. A gyalogos harci bemutató résztvevői a Csongrádi Turán, a Tolnai Turán és a Magyar Turán Délvidék szervezetek tagjai voltak. Ezután színpadra léptek Topolya község művelődési egyesületeinek szakosztályai, a Kodály Zoltán MMK tánccsoportja, a bácskossuthfalvi Rezeda kórus, a bajsai Napsugár gyermek-néptáncegyüttes és a pacséri Magyar Dalkör.

A solymászbemutató után a szabadszállási Anda Lovasharc Egyesület tagjai következtek, a honfoglalás kori magyar lovasharc bravúros felelevenítését láthatták az érdeklődők. A Felvidéki Dalia Iskola harci bemutatóját vértes szablyavívó viadal követte, majd kopjadobásban is összemérték erejüket a benevezők. A Keleti Szél együttes koncertjét a szombati program befejezéseként táncház zárta.

Június 16-án vasárnap a seregszemle után íjászversenyre nevezhettek be az érdeklődők. A programokkal párhuzamosan kézműves-foglalkozásokat is tartottak gyermekek és felnőttek részére egyaránt, bőrt, gyapjút, agyagot munkáltak meg őseink által használt szerszámokkal.

Délután a solymászbemutató után az íjászverseny eredményeit hirdették ki, majd interaktív előadás következett az ősi magyar és a sztyeppei hitvilág jellegéről. A rendezvényt szertűz gyújtása zárta. A szertartás az ősmagyar rituálé szerint történt, hiszen a tűzben a teremtő isten jelenlétét érezhetjük, a máglya megrakásakor az ég áldását kérték rá, tisztelettel és áldozattal adóztak, mely búzából és tejből állt.

A szervezők bízva abban, hogy a jövő évben is megvalósul a rendezvény, mindenekelőtt azt hangsúlyozták, hogy hagyományainkat nemcsak ápolni kell, hanem megélni is.