Egy új élmény! Jó, hogy itt vagy! — ezzel a kedves üdvözlő üzenettel találkoztak a makramézni vágyók a foglalkozáshoz szükséges anyagot tartalmazó tasakon. Tízéves kortól várta az érdeklődőket a közös alkotásra Bohata Pósa Zsanett foglalkozásvezető, aki kalandos módon találkozott a makraméval, mely azóta teljesen magával ragadta.

— A Szakkör program keretében ismerkedtem meg ezzel a technikával, az interneten figyeltem fel egy nagyon szép felhívásra, s jómagam is jelentkeztem. Első körben lecsúsztam, és akkor egy kicsit a kedvemet is szegte, úgy éreztem, hogy mégsem ez az én utam, ám később szóltak a szervezők, hogy valaki visszalépett, így van helyem a csoportban — onnantól már tudtam, hogy nemhiába lépett az életembe ez a technika. Egy év alatt megtanultam a makramé alapjait, folyamatosan fejlesztettem magam, saját, egyedi terméket ötlöttem ki (ez a nagyon népszerű emlékőr, melyről lapunk egyik következő számában írunk majd), sőt, a makramé hozott olyan nem várt, új dolgokat is az életemben, mint például a táborvezetések több korosztálynak. Mindig az alapoktól indulunk, a három alapcsomózás elsajátításával — magyarázza. — A makramé technika már a XIII. században is jelen volt, de önálló technikaként, művészeti ágként csak a XVII. században jelent meg, és attól kezdte Európában is fénykorát élni. Különböző falidíszeket, dísztárgyakat, tárolókat, virágtartókat készítettek belőle az emberek. Most is nagyon közkedvelt, mert nem sok minden kell hozzá: a kezünk, a fonál és esetleg egy olló. Nagyon szép és ötletes dolgokat tudunk belőle megalkotni, akár a kis kulcstartótól egészen a nagy, 70-80 centiméteres keretekig, falidíszekig.

Szebbnél szebb modern díszek, kiegészítők készülhetnek csomózási technikával

A gyerekek is lelkesen és ügyesen csomóztak, és ámulva csodálták meg a gyönyörű tárgyakat, melyeket a foglalkozásvezető hozott a téli táborba kedvcsinálónak. Bábinszki Franciska, Fehér Janka és Robberecht Jonka örömmel meséltek arról, mennyire szeretnek kézműveskedni. Jonka Belgiumban él, ott is született, édesanyja magyarkanizsai származású, a téli ünnepekre érkeztek haza. Barátjuktól ajándékba Zsanett makramé technikával készült babáit kapták, melyekbe azonnal beleszeretett, és amikor meglátta a felhívást a foglalkozásra, megkérte az anyukáját, hadd jöhessen el. Jonka szeret festeni, rajzolni, agyagozni is, a csomózási technikát is nagyon élvezetesnek találja, nem lehet abbahagyni.

— Kulcstartót készítünk. Két hosszú szállal kezdtünk, melyekből valójában négy szál lett — mutatja. — Nagyon oda kell figyelni, mert könnyen hibázol. Otthon is fogok makramézni, szeretnék olyan szép dolgokat készíteni majd, mint Zsanett.

Janka, Jonka barátnője elmondta, már eléggé unatkoztak a téli szünidő vége felé, ezért jó ötletnek találták, hogy együtt kézműveskedjenek.

— Nagyon sok mindent csinálok otthon, képzőművész akarok majd lenni nagyobb koromban, tele van a szobám mindennel. Érdekel a festészet, ruhákat is varrok. Kitapasztalom, mit hogyan kell. Az iskolában rajzórán is tanulunk sok mindent, meg ha Jonka itthon van, vele is. Viszont jobban szeretek otthon magamtól rájönni a dolgokra. Nagyon sok emberarcot rajzolok, azokat tanulmányozom, és a csomózásnál is próbálgatom, mi hogyan jönne ki.

Bohata Pósa Zsanett a makramézó lányokkal

Franciska szerint a makramé egyáltalán nem nehéz — nála is szépséges rendben követték egymást a csomók a kulcstartón.

— Zsani mondta, hogy húzzam meg jobban a fonalat, és magam is rájöttem, hogy melyik szálat mikor és hogyan kell kötni. A társaság és a kézműveskedés miatt jöttem a foglalkozásra, de az is jó, hogy otthon majd megmutathatom a kisebb testvéreimnek, mit készítettem. Eddig horgoltam, anyától tanultam, és tanfolyamra is jártam, ahol ceruzatartót készítettünk, meg rajzolni is szeretek.

Kiváló hangulatban kötötte a csomókat a népes társaság a felsőhegyi Kaszás Ibolya körül.

A makraméhez csak fonál kell…

— Megcsapott A Szakkör szele, azért a jókedv. Ez egy kiváló közösségépítő program, akkorákat tudunk beszélgetni, nevetni! Már látom, milyen jó lesz együtt makramézni Felsőhegyen.

A házigazda, Muhi Zsuzsanna képtárvezető maga is ott ügyeskedett, magyarázott a résztvevők között. Elkelt a segítség, hiszen 17 felnőtt és 6 gyerek jelent meg a kétnapos foglalkozáson. Elmondta, a képtárban egyéb szünidei rendezvények már nem lesznek, hiszen a téli szünidő utolsó hetében a József Attila Könyvtár várja a gyerekeket — ahol játszóházat szerveznek, a több évtizedes hagyományra visszatekintő rendezvény idei témája a Föld, e tematika köré szerveződnek a kézműves-, személyiségfejlesztő, bábelőadást előkészítő és filmes programok —, viszont január 11-én, csütörtökön, 17 órakor egy gyönyörű kiállítással várják a látogatókat. A kamera szemével a természet szívében címmel Radomir Perin Raša természetfotó-kiállítását és könyvbemutatóját tartják majd meg. Nagyon sok fotó Martonoson, a szülőfalujában készült, de emellett a világ minden táján alkotott, egyebek között Afrikában, Kazahsztánban, Kanadában. A szerzővel Németh Ernő újságíró beszélget majd, a kiállítás pedig január 26-áig látogatható a képtár rendes nyitvatartási idejében.

…meg kézügyesség