A szokatlanul csapadékos esztendőnek köszönhetően az idén rekordtermések voltak a mezőgazdaságban. A talaj folyamatos nedvessége miatt azonban elhúzódott a tavaszi vetésűek tenyészideje, ezért jelentősen késtek az őszi munkálatok a szabadkai határban. December elején a gazdáknak a területek mindössze két százalékáról nem sikerült biztonságba helyezniük a terményt. Mintegy 400 hektárnyi kukorica és csaknem 600 hektárnyi cukorrépa vár még betakarításra.
— A kukorica betakarítása szinte már befejezettnek tekinthető, mert csak idő kérdése, hogy mikor sikerül learatni a talpon maradt tengerit. Az édesgyökér esetén azonban már egészen más a helyzet. A cukorrépa-betakarítás idénye az idén mintegy húsz napot késett, az édesgyökér szedése ugyanis október eleje helyett a hónap végén kezdődött el. A betakarítást az is lassította, hogy a felszedett nyersanyagot tíznapos időközönként szállították a cukorgyáraknak, emiatt a parcellák szélein gyűjtött gyökér csak szaporodott. Tekintettel a november elején uralkodó szokatlanul magas hőmérsékletre a termelők — félve a már prizmába rakott cukornak való öngyulladásától — lassították a répa szedését. A többi kapáshoz hasonlóan az idén ennél az ipari növénynél is rekordhozamokat értek el a termelők, hektáronként ugyanis az 50-55 tonna helyett több mint 67 tonna termett. Ekkora terméshozamra valószínűleg a cukorgyárak sem számítottak, valószínűleg ezért késnek a feldolgozással — mondta lapunknak Mirko Ostrogonac, a Szabadkai Városi Közigazgatás Gazdasági és Mezőgazdasági Szakszolgálatának vezetője.
Véleménye szerint ha azt az időjárási körülmények lehetővé teszik, december közepéig befejeződik a cukorrépa szedése a szabadkai határban. — Mint ahogyan azt már említettem, az idén szinte minden haszonnövénynek átlagon felüli volt a hozama. A kapások közül a répán kívül a szója és a kukorica is jól termett. A tengeri átlaghozama a községben sosem érte el a kilenc-tíz tonnát hektáronként. Az eddigi legnagyobb hozam alig haladta meg a nyolc tonnát, az idén ősszel viszont a termelők zöme tíz és tizenkét tonna közötti mennyiséget mért.
Szójából a legjobb években sem termett három tonnánál több, ebben az esztendőben azonban helyenként a négyet is meghaladta, tehát kiváló évet tudhatunk magunk mögött. Az átlagon felüli hozamok elérésében a kedvező vetési feltételeken kívül a folyamatos nedvességpótlásnak is kulcsszerepe volt. A növények a teljes tenyészidejük alatt (kelés, beporzás, szemfejlődés) hozzájutottak a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen vízhez, ami meg is látszik a hozamon. Az idei termelési eredményeink az USA kukoricaövezetében (ahol egyébként a szóját is termesztik) elért hozamokhoz mérhetőek. Ilyen számokkal korábban csak a szakirodalomban találkoztunk — emelte ki a szakember.
Az őszi haszonnövények vetése befejeződött. Az elővetemények tenyészidejének elhúzódása, valamint a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt néhány növény esetében csak részlegesen lehetett teljesíteni a vetéstervet. A búzát az idén 19 100 hektáron sikerült elvetni, ami 150 hektárral kevesebb a tervezettnél. Az őszi árpa vetésterülete 260 hektárral csökkent, így jövőre ezt a növényt 2650 hektárról kell majd betakarítani. A vetésidő eltolódása miatt az olajrepcénél lehetett tapasztalni a legnagyobb területcsökkenést, 314 hektárt tett ki. Ezt az ipari növényt 94 hektáron újra kellett vetni, ami ugyancsak befolyásolta a vetésterv betartását.
— November közepén elvétve ugyan, de még lehetett vetőgépet látni a szabadkai határban. Ezt azért fontos kiemelni, mert az őszi vetés vidékünkön október végéig, legkésőbb november első napjaiig be szokott fejeződni. Az idén azonban a vetésterület huszonhárom százalékán novemberben került földbe a mag. Ez a késés a szeptemberi és az októberi kedvezőtlen időjárási viszonyokkal, valamint az elővetemények betakarításának elhúzódásával magyarázható — mondta Mirko Ostrogonac.
