Gabona Ferenc az újságíróknak a szövetség jelenlegi helyzetéről és a tervekről is beszámolt.

— A csapatbeszámolókat végighallgatva elégedett vagyok. Annak ellenére, hogy a járvány miatt nem mindig lehetett zárt helyiségben megtartani az őrsi gyűlést, a vezetőink rendkívül talpraesetten reagáltak. Több olyan gyűlést szerveztek csapataikon belül az őrsök, amelyet a természetben tartottak meg, akár biciklitúrával, szalonnasütéssel, szánkózással kiegészítve. Ezen a közgyűlésen még három alakuló csapatnak adtunk számot, és ők döntötték el, hogy melyik körzethez tartoznak. Így most 15 működő csapatunk van, és 1 alakulóban. Jelenleg 350 cserkész tartozik a Vajdasági Magyar Cserkészszövetséghez. Az idén arra próbálunk összpontosítani, hogy helyben erősítsük a csapatainkat. Mivel egyelőre kevés jelentkező van, nem biztos, hogy az idén tudunk vezetőképzést szervezni, de még átgondolhatjuk, és ha szükség lesz rá, akkor természetesen megszervezzük.

A három csapat közül, mely most kapott engedélyt a működéshez, az egyik a magyarkanizsai cserkészcsapat, a parancsnoka Leopold Imre.

— Felvettük a Hunyadi János nevet, tehát most már igazi cserkészcsapat vagyunk. Én egy felnőttképzésen vettem részt, és nem vagyok gyerekkorom óta cserkész, csak természetszerető, vallásos ember, és megtaláltam ugyanazt a cserkészetben, ami a hobbim és az életminőségem volt. 2018-ban olvastam egy felhívást a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség részéről, hogy felnőttképzést hirdet, azt befejeztem, majd 2019-ben tettem fogadalmat egy kelebiai táborban, és utána kezdtem bele a toborzásba. Ezt meghallották a Kanizsán élő, régen Szabadkán, illetve Palicson cserkészkedő barátaim, és a segítségemre siettek. Popov Tihomir és Farkas Miklós is besegített az első toborzás megszervezésébe, majd 2020-ban 6 gyerekkel kezdtük el a munkát. 2021-ben újabb toborzót tartottunk, ahol már többen jelentkeztek, és még 2 őrs alakult meg. Az első volt a Galamb őrs, a tavalyi év folyamán pedig az Orgona és a Tobzoska őrssel gyarapodott a csapatunk. Jelenleg 3 őrsben 17 személlyel folyik a cserkészmunka Magyarkanizsán — mesélte Leopold Imre.

A Vajdasági Magyar Cserkészszövetség először rendezett díjkiosztót, megköszönve azoknak a cserkészvezetőknek, cserkészeknek vagy támogatóknak, illetve azoknak a cserkészeknek, akik már nincsenek az élők sorában mindazt, amit a cserkészekért, illetve a vajdasági magyar cserkészetért tettek.

Hat kategóriában ítélték oda az elismeréseket. A Buzetzky Ferenc-plakettet Szabó Hunornak, Farkas Miklósnak, Oláh Istvánnak és Popov Tihomirnak adományozták, akik a csapatvezetői munkájukkal hasznosat alkottak a mozgalom számára.

A szövetség két Teleki Pál-plakettet osztott ki, az egyiket Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, a másikat pedig Hajnal Jenő, az MNT elnöke vette át, mindketten támogatták ugyanis a cserkészmozgalmat.

Pirityiné Szabó Judit nagy megtiszteltetésként élte meg a Teleki Pál-plakettet.

— Először nagyon meglepődtem, hiszen nem vagyok cserkész, és nem is vettem részt közvetlenül a cserkészek igen értékes munkájában, de mindenesetre nagyon-nagyon köszönöm ezt az elismerést. Azt gondolom, ezt főleg annak a tevékenységnek az eredményeként kaptam, amelyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság égisze alatt végzek, ezért hát a Nemzetpolitikai Államtitkárság nevében is köszönöm meg, hiszen a támogatások, a segítségnyújtás csak az államtitkárság által lehetséges. A cserkészek tevékenysége rendkívül fontos. Ahogy az ember egy kicsit jobban betekint az életükbe, láthatja, hogy a gyermekek, a fiatalok nevelése áll a központi helyen, és az élményalapú, szabadidős elfoglaltság olyan fontos értékrend mellett valósul meg, mint a nemzeti, keresztény értékek, és azt gondolom, hogy ez az alapja annak, ami lehetővé tette, hogy újra tudott alakulni itt, a Délvidéken is. A cserkészek, közöttük a délvidékiek is, igen fontos és hasznos munkát végeznek szerte a világon. A Nemzetpolitikai Államtitkárság által működtetett Kőrösi Csoma Sándor Programban és a Petőfi Sándor Program keretében is nagyon sok délvidéki fiatal a diaszpóra magyarságának segített a cserkészcsapatok munkájának élénkítésében, Amerikában több helyen cserkészcsapatok létrehozásában is. Én úgy tapasztalom, hogy a cserkészet, a magyar cserkészek behálózzák az egész világot, és ez a nagyon erős, összetartó közösség valóban össznemzeti érdeket fejez ki — nyilatkozta Pirityiné Szabó Judit.

— Aki ismeri Teleki Pál múltját, azt az örökséget, amelyet a cserkészmozgalomra is hagyott, úgy érezheti, ennél nagyobb megtiszteltetés nem érhet egy olyan embert, aki kívülről követi a mozgalmat, és megtapasztalja, mennyire fontos, mennyire jelentős mindaz, ami történik. Láthatjuk, hogy amióta létrejött ez a mozgalom, és itt, a mi vidékünkön is újjáalakult, azóta mennyi fiatalt tudott bevonni, és mennyire jelentős, hogy az oktatási rendszerbe is be tudják őket vonni. A Magyar Nemzeti Tanács kiemelt felelősséggel figyel a cserkészekre, és amiben lehet, támogatja, segíti őket, hiszen mi is kapunk tőlük nagyon sok olyan emberi értéket, hitbeli támogatást, példaértékű magatartást, amely a mai világban, azt hiszem, a legfontosabb érték, amelyből a felnőttek is, de különösen a fiatalok építkezni tudnak — hangsúlyozta a díjátadó után Hajnal Jenő.

Králik László-plakettben részesült Kantardžić Emil, Árvai Erzsébet, Kókai Magdolna és Sárkány Szintia, akik felnőtt cserkészek, aktívak, de képesítés nélküliek, és hosszabb ideje segítik a mozgalom vagy a cserkészközösségük munkáját. Sík Sándor-plakettet vett át Fujkin Gábor, Szakács Gusztáv és Szórád Gábor, akik kreatív és kitartó munkájukkal hasznosat alkottak a mozgalom számára.

Körösztös Krizosztóm-díjjal jutalmazták Surányi Réti Katalin református lelkészt, aki nem tudott jelen lenni az átadón. A Kaszap István-díjjal posztumusz ismerték el dr. Hegedűs Antal és Salamon Szilvia munkáját — a plakettet a hozzátartozók vették át.

A szerző és a cserkészszövetség felvételei