A szabadkai városi képviselő-testület maratoni, nyolcórás ülést tartott, melynek végén váratlan fordulatra került sor. Az ülésen a város közvállalatainak ez évi működési terveiről volt szó, szám szerint tizenötről. A képviselők igencsak aktívak voltak, a korábbi ülésektől eltérően sokan többször is a szószékhez járultak, és elenyésző kivétellel a napirendi pontot megkerülve egyfajta előválasztási kampányt folytattak.

A közvállalatok terveit vontatottan ugyan, de sorban megszavazta a hatalmi többség, melynek gerincét a Szerb Haladó Párt, a Magyar Mozgalom és a VMSZ alkotja. Az utolsó a Palics—Ludas Közvállalat működési terve volt, és ekkor állt be a váratlan fordulat. Miután Horváth Tímea a VMSZ részéről jelezte, hogy ebben a formában nem tudják támogatni a tervet, a demokraták frakcióvezetője, Slavko Parać ment ki a szószékhez, és a közvállalatot az úgynevezett nádvágó ügy miatt bírálta. Röviden: a közvállalat illetékesei elkobozták egy magánvállalkozó nádvágó kombájnját, mert szerintük a vállalkozó megfelelő engedélyek nélkül vágott nádat a Szelevényi-puszta természetvédelmi területen. A politikus tehát azt sérelmezte, hogy a közvállalat így jár el egy magánvállalkozóval. Ilija Maravić, a testület haladó párti elnöke is felszólalt az ügyben. Ő is arról beszélt, hogy a nádvágást díjmentesen kellett volna lehetővé tenni a vállalkozónak, ehelyett viszont a közvállalat megbüntette őt, ami miatt a párt nem támogatja a programot. Huzsvár József, a Magyar Mozgalom frakcióvezetője felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a működési terv elutasítása miatt meghiúsulhat a Palicsi- és a Ludasi-tó revitalizációs programja, melyhez a német kormány a KfW Bank által 6,5 millió eurós vissza nem térítendő támogatást nyújt. Csúszó Endre, az MM képviselője szerint ez a VMSZ támadása a közvállalat igazgatója ellen, hiszen Márton Ferenc az MM tagja.

Maglai Jenő polgármester sajnálattal állapította meg, hogy a jelek szerint a működési terv politikai játszmák áldozatává válik. Kiemelte, a kombájn elkobzása az illetékes szervekre tartozik, és semmilyen formában nem mosható össze a most vitatott dokumentummal. A tervre végül csak a Magyar Mozgalom kilenc képviselője szavazott, ezért a képviselő-testület nem fogadta el.

Jelentősebb vita alakult ki a Távfűtőművek működési terve kapcsán is, habár a szócsata tárgya ezúttal sem a dokumentum tartalma, hanem a távfűtés díja volt. Többen is egy önkormányzati szintű bizottság alakítását javasolták a kérdés kivizsgálására, ám a polgármester azt mondta, ez a lépés nem lenne célszerű, ehelyett inkább a város rendel majd el az ombudsmani hivatalon keresztül egy szakértői vizsgálatot.

Dervo Ahmetović, a közvállalat igazgatója elmondta, januárban hidegebb volt, mint decemberben, és ezért nagyobbak a számlák. Állítása szerint a több mint 10 000 háztartásból a számla csak 305 esetben volt magasabb a megszokottnál. Az igazgató azt mondta, hogy a fűtött lakóépületek energiahatékonysága is nagy gond, hiszen a hő 60 százaléka a falakon távozik, 30 százaléka az ablakokon, vagyis mindössze 10 százalék marad benn.

A leghosszabb vita a helyi foglalkoztatási akcióterv kapcsán alakult ki, noha ez sem a konkrét intézkedésekre tért ki, hanem a város gazdaságának állapotára vonatkozott. Hatalom és ellenzék is licitálásba kezdett arra vonatkozóan, hogy ki mennyi munkahelyet teremtett, illetve ki tette tönkre a Fidelinkát, a November 29-e gyárat vagy a Palicsi Pincegazdaságot.

A terv értelmében az önkormányzat az idén 6 millió dinárt fordít a nehezen foglalkoztatható populáció munkába állítására. Ebbe a kategóriába tartoznak az alacsony képesítésű munkanélküliek, valamint a 45 évnél idősebbek. A közmunkaprogramokra 10 millió dinárt fordítanak a városi költségvetésből.

Az ülés nyolcórányi vita után létszámhiány miatt megszakadt, három napirendi pontot majd a későbbiekben vitatnak meg. A választásokig valószínűleg még egyszer fog összeülni a testület.