home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
A Szabadkai Rádió megmentéséért
(T.T.)
2014.12.17.
LXIX. évf. 51. szám

A Szabadkai Rádió tervezett magánosításával kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót Csonka Áron, a VMDK elnöke és Almási Szilárd, a Most Egyesület elnöke a rádió épülete előtt. Mindketten kiemelték: a nagy múltú rádió érdekében mindent meg kell tenni, hogy megmentsék a privatizációtól.

Almási köszönetet mondott a rádió minden szerkesztőjének és munkatársának, eddigi odaadó, kitartó munkájukért, az objektív tájékoztatásért.

— A Szabadkai Rádió túllépett a regionális határokon, és a világháló adta lehetőségeknek köszönhetően több százezren hallgatják. A Szabadkai Rádió igazgatója a kilencvenes években aktívan tette a dolgát, most pedig visszatért, hogy elvégezze azt, amit felettesei parancsolnak neki, azaz a rádió magánosítását. Nem normális, hogy néhány éve még együtt harcoltunk a Szabadkai Rádióért a képviselő-testületben, most pedig ugyanazok az emberek rábólintanak a magánosításra. Mi ezzel nem értünk egyet, és ezért megkértük Csonka Áront, hogy a nemzeti tanácsban vesse latba befolyását, és próbáljunk megoldást találni erre az áldatlan állapotra. Hiszünk benne, hogy van más út is, mint a rádió privatizációja — mondta Almási.

Csonka kiemelte, hogy a sajtótájékoztató nemcsak a Szabadkai Rádióról szól, hanem mindazokról a rádiókról, amelyek kisebbségi nyelveken is sugároznak műsort, tehát a topolyairól, a törökbecseiről, a nagykikindairól, a nagybecskerekiről is. Ők rákényszerültek, hogy részt vegyenek a privatizációs folyamatban.

— A szerb kormány olyan privatizációs és médiatörvényeket fogadott el, amelyek lehetővé teszik, hogy a kisebbségi nyelveken is sugározó médiaházak benne legyenek ebben a folyamatban. Mi ezt a kormánydöntést nem helyeseljük, mert bizonyos szerzett jogokat csorbítanak. Mindent meg kell tennünk a nagy múltú és nagy népszerűségnek örvendő Szabadkai Rádió megmentése érdekében. Sajnos arra is ki kell térnem, hogy véleményünk szerint az elmúlt időszakban a nemzeti tanácsok sem tettek meg mindent azért, hogy megmentsék ezeket a médiumokat, bizonyos alapítói jogokat ugyanis átvehettek volna, amíg az alkotmánybíróság nem helyezett hatályon kívül néhány hatáskört. Erre sajnos nem került sor, és az alkotmánybíróság döntése után csak arra van lehetőség, hogy a nemzeti tanácsok mint jogi személyek részt vegyenek a magánosításban, és ezáltal próbálják megmenteni ezeket a médiumokat. Úgy gondoljuk, hogy azok a politikai szervezetek, amelyek hatalmon vannak — városi, tartományi és köztársasági szinten —, sokkal többet tehettek volna azért, hogy ne kerüljünk ilyen helyzetbe. A törvény értelmében ugyanis aki megveszi és magánosítja ezeket a médiumokat, két évig köteles megtartani a jelenlegi műsorrendet, szerkesztési politikát, utána azonban teljesen átszervezheti, és a magyar vagy a horvát nyelvű műsort akár meg is szüntetheti. Mi tiltakozunk ez ellen, és szolidaritást vállalunk az említett médiumokban dolgozó újságírókkal. Az elkövetkező napokban levéllel fordulunk Hajnal Jenő úrhoz, az MNT elnökéhez, azzal az indítvánnyal, hogy minden érdekelt felet ültessünk egy asztalhoz, minden törvényes lehetőséget mérlegeljünk, és próbáljunk megtenni mindent ezeknek a rádióknak a megmentéséért — mondta Csonka Áron a sajtótájékoztatón.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..