Az együttműködési szerződést a két elnök asszony hitelesíti A fotó a helyi közösség archívumából valók

A médiában aránylag kevés szó esik a helyi közösségek életéről. Márpedig abból a tudományos meghatározásból kiindulva, hogy a család az emberi társadalom legkisebb, de legfontosabb alkotóeleme, a helyi közösségek - mint a város ,nagycsaládjai' - úgyszintén meghatározó tényezői a város életének. Mert Szabadka nemcsak a Városházából és a szökőkutakból áll.
A Peščara talán az egyik legszegényebb helyi közössége a városnak. A vezetősége annál lelkesebb, tevékenyebb. És mindenekfelett bizakodóbb. Az idén november 18-án már másodszor ünnepelték meg a helyi közösség napját, és ez jó alkalom volt arra, hogy elbeszélgessünk mindarról, ami a két ünnep között történt.
- Az ember nagyon hamar megtanulja, hogy az apró sikernek is őszintén örüljön, különösen ilyen ínséges időkben - kezdi a beszélgetést a közgyűlés örökmozgó elnöke, SÜLI LÍDIA. - Mert rengeteg a tennivaló és túl kevés a pénz. Amikor 2004-ben megbíztak ezzel a munkával, első gondolatom az volt, hogy a rengeteg tervhez hiányzik egy kis ,,dekoráció', olyan apró, de élet ízű tevékenység, amit csak nő tud kitalálni, s amit önerőből el is végezhetünk. Így került sor az otthon termeinek felújítására, két iroda rendbetételére, az ablakok, ajtók átfestésére, egyszóval olyan munkákra, amelyeket a helybeliek mozgósításával el tudtunk végezni. Öröm volt látni, ahogy napokon keresztül egymást váltogatták az ajtókat, ablakokat festő asszonyok, ahogy meszelt a nyugdíjas piktor, pezsgett az élet... Rengeteg a tennivaló itt, mert hivatalosan város vagyunk, de valójában falusi, hogy ne mondjam: tanyasi életet élünk. Minden évben kidolgozzuk a tevékenységi programot, pontosabban meghatároztuk egészen 2020-ig a tennivalókat, így évenként csak azt tervezzük, amit a hosszú lejáratú tervből a folyó évre a legfontosabbnak tartunk. Pillanatnyilag a polgárok nem fizetnek helyi járulékot, mivel felmértük a helyzetet, és az emberek nagy többsége - különösen azok, akiknek már aszfaltos az utcájuk, van vízvezetékük, telefonjuk - nem támogatták az újabb pótadó bevezetését. A jövő évi tervben mindenekelőtt az utcák szabályozását, két utca aszfaltozását, gyalogjárda kiépítését, a földes utak feltöltését, egy trafóállomás kiépítését és a világítás minőségének javítását, az utcák kivilágítását, a vízvezeték kiépítését (kb. 6500 méter hosszúságban), 4500 méteren a szennyvízelvezetést, autóbuszmegálló kiépítését a telefon- és kábeltévé-vezeték bővítését, a gázvezeték kiépítését, a környezetvédelem és a művelődési élet felpezsdítését irányoztuk elő. Rengeteg a feladat, ezért mindegyik elvégzésére külön bizottság alakult. Szerencsére a helyi közösség titkára valóban szívügyének tartja az itteni polgárok életét, naponta a polgárok rendelkezésére áll, közbejár.
- Ne csodálkozzon, hogy az idei tervünk az alapvető infrastruktúra kiépítését irányozza elő - mondja MESTER ISTVÁN, a megdicsért titkár. - A területünkön levő 80 utcából ugyanis csak 12-ben van aszfalt, nálunk a polgárok még ma is gumicsizmában juthatnak csak el a buszállomásig, ha esik az eső. Összehasonlításként említem, hogy Újzsedniken az utcák 90 százalékát aszfaltburkolat fedi. Éves tevékenységünkre a titkári fizetésen kívül az önkormányzat az idén 110 ezer dinárt tervezett, de még ezt sem kaptuk meg teljes egészében. Tehát minden olyan tevékenységhez, amely pénzbe kerül - és minden pénzbe kerül -, támogatókat kell keresni. Véleményem szerint az önkormányzatnak nemcsak több pénzt kellene juttatnia a helyi közösségeknek, hanem igazságosabban kellene el is osztani.
- Biztos pénzforrás híján minden megmozdulásunk előtt napokig kilincselek, igyekszem megmagyarázni a potenciális támogatóknak, mit jelent a helyi közösség számára mindaz, amit el akarunk végezni - folytatja az elnök asszony. - Erre a tisztségre, amit pillanatnyilag én végzek, feltétlenül egy egész emberre van szükség, aki a teljes munkaidejét ebben a munkakörben dolgozná le. Állítom, hogy volna mit tenni mindennap, egész munkaidőben. Tanítóként dolgozom, családom is van, így ezt a tevékenységet szabad időmben végzem, de nem esik nehezemre. Minden apró sikernek, elért eredménynek együtt örülünk. Ezért is találtuk ki a helyi közösség napját, amikor egy kicsit lazítunk, együtt vagyunk, szerény elismerő oklevéllel jutalmazzuk azokat, akik valóban sokat tesznek a közjóért. Még az idei ünnepséget is úgy tudtuk megrendezni, hogy kilenc támogatónk volt, köszönet nekik. Az idei ünnepség gazdagabb volt a tavalyinál, ugyanis együttműködési megállapodást írtunk alá a magyarországi Csikéria községgel testvértelepülési kapcsolat kialakítására. A vendégek is nagyon jól érezték magukat, és reméljük, hogy ez a megállapodás mindkét félnek rendkívül hasznos lesz. Náluk rendkívül jól működik a szociális gondozás, tapasztalatukat szeretnénk felhasználni. A velünk való megállapodás nekik is alkalmat nyújt EU-s támogatás elnyerésére, hát mindkét félnek jól jön majd az együttműködés. Az ünnep alkalmából látványos kézimunka-kiállítást szerveztünk, mert ez a csoportunk sikeresen működik. Szeretnénk felélénkíteni a művelődési életet, elsősorban azzal a céllal, hogy a kiállításokon, előadásokon való részvételt szokássá tegyük, utána már természetesebb lesz számukra is bemenni a városba egy-egy rendezvényre.
Lassú, nagyon apró lépésekkel haladunk előre, de nem toporgunk egy helyben és ezt valamennyiünk közös sikereként könyvelem el. Különösen azt, hogy a helyi közösség területére telepített kosovói roma menekültekkel is lassan ugyan, de megismertetjük a békés egymás mellett élés alapszabályait - mondja bizakodva Süli Lídia.