Nagy feszültségben élnek a szabadkai Zrínyi és Frangepán utca sarkán található épület lakói. Az építés kivitelezője, a Panongrad magáncég csődje után mintegy száz lakás tulajdonjogi és egyéb ügyei rendezetlenül maradtak. Sokan az érintettek közül eladták a régi lakásukat vagy házukat, hogy itt, ebben az épületben új lakáshoz jussanak, bízva a profizmusban és a korrekt ügyintézésben.
Pedig csakhamar kitudódott, hogy a Panongrad adósa maradt az egyik banknak, amely jelzáloggal rendelkezik a lakások felett. Egy érintett nyugdíjas, aki érthető okokból nem vállalta a nevét, a következőképpen nyilatkozott lapunknak:
— Az egész életünket ledolgoztuk, volt házunk, tanyánk, földünk. Mindent eladtunk, megvettük a 45 négyméteres lakást, a többi pénzt pedig a gyermekeinknek adtuk. Megtekintettük a lakást, amíg épült. Amikor 2008 elején megkötöttük az adásvételi szerződést a Pannongraddal és kifizettük az utolsó dinárig az árát, már le volt parkettázva, csempézve, csak a festés hiányzott még...
A szerződésben foglaltak szerint az új lakást megvásárlóknak jogukban áll az ingatlant saját tulajdonukként bevezettetni a telekkönyvbe. Ezt a folyamatot az új tulajdonosok el is indították, a dokumentáció viszont elveszett, nem található a bíróságon. Az érintettek szerint valaki szándékosan elvette tőlük a beiktatás jogát. Mert ha az annak rendje és módja szerint megtörtént volna, a bank nem tudná behajtani a Panongrad tartozását. A lakók attól félnek, hogy a pénzintézet azt szeretné elérni, hogy a telekkönyvben a lakások a Panongrad vagyonaként szerepeljenek, ami számára lehetőséget adna arra, hogy a jelzálognak köszönhetően behajthassa a kb. 400 ezer eurós tartozást. Ebben az esetben a lakók lennének megkárosítva, noha maradéktalanul kifizették a lakás vételárát.
Amikor ugyanis a lakások megvásárlására és az adásvételi szerződések aláírására került sor, ott volt fehéren a fekete: a lakásokat semmilyen tartozás nem terheli.
Az elmúlt néhány évben volt olyan lakó, aki belehalt az idegeskedésbe, volt, aki italba fojtotta bánatát, és sokan fordultak orvoshoz nyugtatókért. Az emberek félnek, hogy előbb vagy utóbb rájuk ront valaki, aki elveszi tőlük a jogos tulajdonukat. És habár a bíróság a szóban forgó lakásokat nem nyilvánította a Panongrad tulajdonának, a lakók mégsem kezdhetik el az ügy jogi részének a rendezését. Pedig minél tovább húzódik az ügy, annál rosszabb lesz a helyzet. A lakók már azon gondolkodnak, hogy tüntetnek a bank ellen, az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi bírósághoz fordulnak. Hiszen noha fizetik az adót a lakásuk után, még mindig nem sikerült a saját nevükre íratniuk.
Ezek az egyszerű emberek nem tudnak kellőképpen védekezni a velük szemben álló, megfelelő politikai háttérrel és tőkével rendelkező cégekkel. Az elkeseredett lakók megmutatták azt a bírósághoz írt levelet, amelyben a bank nem titkolja, hogy az összes lakásra és a hozzájuk tartozó parkolóhelyre is igényt tart a tartozás fejében, mit sem törődve a vevők jogaival. A bank most, úgy tűnik, a neki tartozó cég helyett a kiszolgáltatott embereket készül kidobatni az utcára.
Könnyen megeshet, hogy ez nem az egyedüli eset a városban, sem az országban. És éppen ez a különbség Szerbia és más országok között, hiszen más államban hatékonyabb az igazságszolgáltatás, és a társadalmi rendszer is a polgárok oldalán áll.