home 2024. április 18., Andrea napja
Online előfizetés
A Magyar Nemzeti Tanácsról az Európai Parlamentben
Tóth Lívia
2023.04.26.
LXXVIII. évf. 17. szám
A Magyar Nemzeti Tanácsról az Európai Parlamentben

Április 18-a és 20-a között szakmai kiránduláson tartózkodtak Strasbourgban a Magyar Nemzeti Tanácsnak, valamint bizottságainak a tagjai és a vajdasági magyar sajtó képviselői. A csoport Deli Andor EP-képviselő meghívására érkezett Franciaországba.

A jelenlévők az Európai Parlament hivatalos látogatói programján vettek részt, melynek része volt egy-egy előadás és kisfilm az EP működéséről, bepillantás az Európai Parlament éppen zajló plenáris ülésébe, valamint kötetlen beszélgetés Deli Andor európai parlamenti képviselővel.

 

A kulturális autonómia jó példa

Deli Andor vajdasági származású képviselő, aki a Fidesz színeiben tevékenykedik az Európai Parlamentben, Szerbia EU-s csatlakozási folyamatáról kifejtette, az elmúlt több mint egy évtizedben számos hullámvölgyön ment át az ország.

— Voltak időszakok, amikor egy kicsit optimistábbak lehettünk, de volt olyan is, amikor lelassult a folyamat. Most is az utóbbi fázisban vagyunk, mely sajnos a COVID óta tart, és nehéz megmondani, mikor következhet be a felgyorsulás. Az ukrán helyzet hozott némi áttörést, a brüsszeli vezetők ráébredtek, hogy a Nyugat-Balkán helyzete fontos az egész kontinens biztonsága szempontjából, de ennek a lecsapódását még nem látjuk a gyakorlatban. Nagyon nehéz pozitívnak maradni, hiszen Szerbia túl régóta ül az EU előszobájában, ami egyfajta csalódottságérzést eredményez a közvéleményben.


A szakmai kirándulás résztvevői Deli Andor EP-képviselővel

Arra a kérdésre, érződik-e már a közhangulaton, hogy jövőre EP-választások lesznek, Deli Andor a következő választ adta:

— Az utóbbi hetekben már tapasztalható a lassú, de biztos ráfordulás a kampányüzemmódra, ami természetesnek számít a mandátum végéhez közeledve. Az még nem látható, hogy végül mivé fokozódik majd, de azt hiszem, nagyon éles és kemény hónapok elé nézünk. Ha csak a Katargate korrupciós botrányra gondolunk, egyértelművé válik, hogy a kampány bizonyára más lesz, mint amit korábban megtapasztalhattunk.    

A látogatásról kiemelte, az Európai Parlamentben van a képviselőknek egy szűk, de lelkes csoportja, mely az európai színtér őshonos nemzeti kisebbségeivel foglalkozik, és minden térségből hív vendégeket.

— Most alkalom mutatkozott arra, hogy egy Európai Unión kívüli közösség, a vajdasági magyarok mutatkozzanak be. Azt hiszem, jó példát hozunk, mert a szerbiai kulturális autonómia, melyet a Magyar Nemzeti Tanács képvisel, sikeres kisebbségpolitikai modell, mely akár az uniós tagállamokban is megszívlelendő lehetne. A meghívás célja, hogy megmutassuk magunkat, a mi közösségünket megtestesítő Magyar Nemzeti Tanácsot — hangsúlyozta Deli Andor.

 

A kisebbségi helyzet többletértékek forrása

A program részeként Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke április 20-án az Európai Parlamentben a kisebbségi munkacsoport ülésén előadásban mutatta be a Magyar Nemzeti Tanács hatásköreit és működését, ami akár Európában is jó gyakorlat lehet a kisebbségek önrendelkezését illetően.

Deli Andor bevezetőjében elhangzott, azt tapasztalják, hogy az Európai Bizottság nem foglalkozik érdemben a nemzeti kisebbségek helyzetével, valamint rámutatott, hogy Szerbiában megfelelő módon állnak ehhez a kérdéshez, amit a Magyar Nemzeti Tanács példája is alátámaszt.


A kisebbségi munkacsoport ülése

Fremond Árpád, az MNT elnöke beszámolójának témája a Magyar Nemzeti Tanács és a szerbiai nemzeti tanácsi rendszer bemutatása, valamint szerepének kiemelése volt a kisebbségi jogok megvalósításában és a kisebbségi akcióterv kidolgozásában.

Vázolta a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, az MNT felépítését, bizottsági rendszerét, majd arra tért ki, miben is nyilvánul meg a mindennapokban, hogy a vajdasági magyarságnak van nemzeti tanácsa, közvetlenül és demokratikusan megválasztott önkormányzata.

— Biztos pont a magyar családok, a fiatalok, a pedagógusok, a magyar civil szféra, a művelődési egyesületek, az iskolák, a színházak, a könyvtárak, a médiaházak életében, és ugyanakkor kapocs a magyar emberek és az állami hivatalok, a magyar családok és az iskolák, a magyar civil szerveződések és a politikai érdekérvényesítés között — hangsúlyozta az MNT elnöke. — Ugyanakkor párbeszédet kívánunk folytatni a többségi nemzettel, a többi nemzeti közösséggel, és kapcsolatokat próbálunk építeni nyelvek és kultúrák között. A kisebbségi helyzet a maga nehézségei, konfliktusai ellenére így válhat a többletértékek forrásává.

Beszédének folytatásában kitért a stratégiák fontosságára és az MNT forrásaira, melyek köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati költségvetésből, adományokból származnak.

— Stratégiáink megvalósulása nagymértékben függ egyrészt egy megértő, otthont adó, megmaradásunkat támogató hazától, Szerbiától, továbbá egy aktív nemzetpolitikát folytató anyaországtól, Magyarországtól, melynek támogatásával olyan stratégiai intézményeket tudunk megalkotni, amelyek fogyásunkat lélekszámban kifejezve nagyban lelassították, lélekben pedig teljesen megállították.

Az MNT elnöke — pozitív példákat sorakoztatva, de az esetleges hiányosságokat és nehézségeket sem elhallgatva — nagy figyelmet szentelt a Szerbiában megvalósuló kisebbségi alkotmányos jogoknak és lehetőségeknek, valamint az MNT hatásköreiből eredő feladatok gyakorlásának.

Kiemelte, a Magyar Nemzeti Tanács kisebbségi és jogérvényesítési problémáinak megoldási módját nagyrészt az európai uniós csatlakozási folyamat felgyorsulásában látja. Véleménye szerint Szerbiának szüksége van egy megújított kisebbségi cselekvési akciótervre.

— Amit nem építünk be szilárdan a szerbiai jogrendbe, a közigazgatásba, az intézményekbe és a költségvetési rendszerbe, azt később már csak politikai döntések révén lehet megvalósítani. Mi azt szeretnénk, ha Szerbia stabil intézményrendszerrel és jogállami háttérrel léphetne be az Európai Unióba, amiben teljes mértékben partnerei vagyunk.

Fremond Árpád köszönetet mondott Magyarországnak is, mert mindent megtesz, „hogy csatlakozásunk állandó téma legyen az Európai Unió szerveinek napirendjén”. Mint mondta, a vajdasági magyarságnak ebben a folyamatban elsősorban az a dolga, hogy minél szorosabb kapcsolatban legyen mind a szerbiai, mind pedig az uniós intézményekkel, „hogy közvetlenül is közölhessük velük, hogyan látjuk a csatlakozási folyamatot és a kisebbségvédelem helyzetét Szerbiában”.

A szakmai programon kívül a kirándulás résztvevőinek alkalmuk volt városnézésre, valamint sétahajózásra Strasbourg csodálatos szépségű történelmi belvárosa körül.

Fényképezte: Hodolik Boglárka

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..